Emberi nyelven elköltöztem.
Némi pátosszal, ma hajnalban az utolsó darab dolgaimat is kipakoltam az óbudai lakásból, megnéztem a kilátást mégegyszer a Hármashatárhegyre, végig simítottam utoljára minden bútort és leültem utoljára az ágyamra… 3 év…
Mindíg is szeretettel fogok visszagondolni a kaszásdűlői lakásra, mert sok emlék köt oda. De ezeket felnőtt módjára felteszem a polcra és olykor szívet melengető érzéssel gondolok majd rá, amikor leveszem és leporolom.
Úgy gondolom a következő hét még a pakolás és kidobozolás jegyében fog telni, és valószinűleg teljesen offline leszek, mivel még nincs netem az albérletben. Ellenben aki nagyon akar, úgyis megtalál 😉
A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.