Ma este

Úgy indult az estém, hogy lementem Morrison’s Operába, mert megígértem Erának, hogy lent leszek. Majd, nagy unatkozás közben elhatároztam, hogy elindulok haza.

Az ajtóban elkaptam Zsuzsikát, aki éppen indult Romkert felé, és taxit akart hívni, mondtam, hogy megoldjuk. Végülis úgy döntöttem, hogy vele tartok, mert miért is ne, sosem voltam még ott. Megnézzük.

Ahhoz képest, hogy arra számítottam, hogy kb. senkit nem fogok ismerni, legalább 8-10 ismerős volt. Ugye Morrison’sból ott volt Zsüti, három Attila, akiből egyik ugye Apesz, aztán, fél 4 körül lejött Titi, lent találkoztam Marjannal és Timicsibével, valamit egy rég látott ismerőssel, Taródi Zolival.

Nagyon jó volt a zene és pezsgett tőle a vérem, de mégis a legjobb a társaság volt. Főleg, az a státusz, amit több vendég is Zsuzsikára aggatott. Méghozzá, hogy a szórakozóhely legszebb hölgye, és szerencsés lehetek, hogy velem van. Oh, yeah. Élveztem is a helyzetet egyébként, és jót buliztunk 🙂

No, fél öt lesz lassan, rám pedig az iroda vár reggel 9-től.

Corvintetőn szakítós buli

Nos, a Corvin tető megtalálására indult egyéni kisérletem már akkor kudarcba fulladt, amikor elindultam itthonról.
Azt hittem naivan, hogy a Corvin köznél van, közben pedig Blahán, a Corvin áruház melletti épületben…

No de, ez igazából mindegy is, a taxim tudta hova kell hoznia, a Corvin áruház parkolójától Gargoyle kalauzolt fel, 3-4 emeleten át. A lépcsőházban nekem is az volt az érzésem, hogy mire felérek kifáradok annyira, hogy ha a vesémet akarják kioperálni, még azt is hagynám 🙂

A hely maga nem volt rossz, sőt az elrendezése is megfelelt a célnak. Hosszú pult, a tántér mellett leülős részek, hátul pedig ilyen szeparé jellegű rész.

Ami mondjuk oda rakott az estének az a zene volt. Nekem igy szimplán nem jött be, pedig elektronikus volt, meg minden, de egyszerűen nem… Ezen még az sem segített, hogy addigra bennem egyrészt a vacsorából volt több mint fél üveg pezsgő, némi abszolút vodka, ott helyben pedig eltünt két adag vodka+redbull kombó. Bár gargoyle tánc paródiája, vagy tánc kultúrája mesés volt, de abból inkább röhögős, móka kerekedett, mint táncolós.

Végülis egy körül leléptem, végülis egyedül, meg becherpiget nem sikerült elrángatnom noel határozott parancsának ellenére sem.

Péntek, mint a hétvége első napja…

Foszlányokat megosztottam már veletek azza kapcsolatban, hogy hogyan is telt a hétvégém, viszont, most jöjjön a kvázi részleges útikalauzom, meg kalauz nénim meg minden ilyesmi. „Péntek, mint a hétvége első napja…” bővebben

Rohanós szombat

A masszív péntek után sikerült egy deles kelés formájában hozni a szokásos szintet. Ekkor elkapott a tettvágy, hogy ma csináljak valamit, de ezt végülis el hessegettem, és nyújtózkodtam tovább. „Rohanós szombat” bővebben

DjZoNe: két nap, három éjszaka a Morrison’sban

Nem, most nem bársony nyuszit fogok mesélni (igen noel, fordíthatnál még pár részt, várom a folytatást), hanem az elmúlt két és fél napomat 🙂 „DjZoNe: két nap, három éjszaka a Morrison’sban” bővebben

kangi szülinap

Mielőtt bemutatnám a ma estémet, szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy a Török Nikolettánknak, vagyis kanginknak sok boldog szülinapot kívánjak!

Erről az öröm teljes esetről a ma este témájában még lesz szó egyébként.
Szóval sikeresen vettem a reggeli kelés című műveletet, délután fél kettőkor… Azt egyész déltuán kockultam, maileket olvastam, designoltam, és msnen kommunkáltam emberkékkel, főleg hölgyekkel. Este nyolckörül pedig ismét úgy gondoltam, hogy várnak a kilóméterek, így neki estem, a szobabiciklimnek, mármint képeletesen úgyértem. Amugy nem esnék enki, mert akkor kék lenne a fejem, mert az kemény, és nem szép a végeredmény…

Miután letekertem huszonsok kilómétert, írt nekem Zsuzsi, hogy nem kerestem, és hogy megnézné arcom. Tíz perccel utánna már itt is volt. Vittem le neki burnt, és elkisértem a Forgach utcába latin táncra…
Persze a jég nem tört meg nálam, még mindig nem szeretem, mármint magát a stílust. De vállaltam, hogy elkisérem…
22:25-re oda is értünk, és azt mondta, hogy beugrik, táncol 1-2 számot és jön is. Bár ennek már akkor 0 volt a valószínűsége, amikor a kezembe adta a kocsi kulcsát, hogy ülljek be addig.

Közben lezavartam pár telefont, próbáltam Hannát lerángatni Morrison’s 1be, de nem kívánta a fájást…
Végül elvitettem magam Oktogonhoz, ha már háromnegyed órát bandáztam a kocsiban egyedül. Onnét elkisértem egy helyre, ahol egy ismerősével kellett beszélnie, végül pedig lehívtam Morrison’s Operába.
Volt akivel már a női mosdóban összehaverkodott, és van aki oda jött megismerkedni vele, így szabad volt bemutatni 😀

De háromnegyed egykor mennie kellett, mert egyre Insideba igérte magát. Én is voltam még ezután kb 1 órát, majd nekivágtam a Morrison’s 2-be vezető út vége láthatatlan hosszának. Kettő után sikerült is leérni. A lámpák még mindig olyan szarok voltak, mint tegnap… Szóval majd szólok Gabikának, hogy igazítsa meg őket jól, mert 3 lámpa saját birodalma akart, és nem reagáltak a program jelekre, csak a színre és a sebességre:D

Lent találkoztam Horival, Schiptyvel és velük lévő 2 hölggyel, akikkel megpróbáltak tánc jellegű mozgásokat végezni, több kevesebb sikerrel 😉

Buli végeztével elindultunk az Oktogoni meki felé, ahol sikerült Zsuzsi kocsija elé parkolni, másrészt buszmegállóban megállni necces, ezért Apesz inkább az egyik mellékutcában rakta le a kocsit. De a kilóméteres sor miatt, inkább elindultunk a Nagyvárad téri behajtós verzió felé.
Öt után értem haza, most pedig leragad a szemem…

No kiváncsian várom a vasárnapot 🙂
Jó éjt/reggelt/elalvás előtti időt 🙂

Weird

Azt hiszem a ${title}ben szereplő szó adja a legpontosabb definícióját a hétvégémnek…

Kellően sok hatás ért ahhoz, hogy az egész, így képként összeállva egy fura, extrém, őrült, de ugyanakkor mókás, és egyedi három napos részt alkothasson, az egyformán, átbulizott, átfényezett és átaludt hétvégéim végeláthatatlan tengerében…

Vacsora főzéssel indult a hétvégém, és egy török vacsorával ért véget, szóval ilyen szempontból az étkezés egyfajta keretet adott neki. Alvásból most nem volt hiány, ezért forulhatott elő az, hogy 17 nem fogadott hívás és 2 sms várt válaszra a ma délutáni ébredési procedurám befejeztével.

Részleteket majd később, vagy lehet hogy csak egy privát, vagy jelszavas postban emlékezem meg róla. Elsődlegesen azért mert több olyan dolog is van, amiről nem akarom, hogy a teljes olvasó közönség tudjon. Másrészt, azért mert valószinűleg tele lesz olyan kétértelmű és vegyes dolgokkal, amit csak azok érthetnek, akik tényleg ismernek, és közel állnak hozzám.

Szóval ennyi 🙂

Fura tánc

Nem, most kivételesen nem a ma estéről írok, hanem a történet újév hajnalban esett meg, olyan kettő óra körül.

Amikor is Zsuzsi már 2. órája állt a djpult mellett, néha bent, a fénypult mellett, szóval így körülöttünk. Átadtam a staféta botot Gyurinak a fények végtelen birodalmában, mi pedig a hölggyel a tánctér vége felé vettük az irányt, majd megálltunk az egyik plazma alatt. Nem, nem foci mecsset akartunk nézni, hanem igyekezett, egy kevésé zsúfolt helyet találni, mozgáskultúrájának kibontakoztatásához…

Amit nem túl sokáig élvezhettem, mert jött az instrukció, miszerint forduljak el, mert nem szereti ha nézik tánc közben…

Így gyakorlatilag végig a hátam mögött keringett, de nagyban össze voltunk kötve egy ilyen csodálatos, szilveszteri buliban doblálsra való ezüst szalaggal…

Szóval ez egy fura tánc volt.

Szilveszteri buli

Morrison’s 2 klub termében ülök, a hangfalakból erős basszussal megáldott hangullámok szállnak, a lámpák cikáznak, a stroboszkóp üti a basszust, körülöttem lufik.

Egy kicsit kijebb, már megfigyelhető a Maghőmérő készülődése, karaoken Alex tartja a frontot, retróban BanDJ sietett be az imént, világot jelentő keverőpult mögé, a nagy tánctér dj pultjában pedig Zsoca áll a korongok mögött.

A díszítés már befejeződött, minden asztal le van foglalva. Olybá tűnik, hogy itt valami szép, nagy buli lesz.

Dia’s welcome party :)

Nyah, itt leírom a csütörtök estém részleteit, hogy kinél voltam filmet nézni és szolidan iszogatni (vagy annyira nem is szolidan? :P), aztán hogy mennyire elfelejtkeztem Dia bulijáról, és végül utalok arra, hogy hajnali ötkör kinek főztem vacsorát… „Dia’s welcome party :)” bővebben