Reggeli konklúzió

Ma reggel roppant fontos, mondhatni forradalmi felfedezést tettem.

Mostanában ugyanis szinte életvitel szerően szoktam valamit kezdeni magammal ébredezés közben, legyen ez akár mondjuk a csodás fém súlyzóim, akár a mellizom erősítő szépségem, akár felülés, mint olyan. A csukló sérülésem, vagyis a csonthártya gyulladásom detektálása óta, az első kettőt hanyagolni vagyok kénytelen, így ma reggel is maradtak a felülések.

Fejfájás

Node, nem polírozni akartam magam. Ámbátor, most már ismertetném a problémát. „Reggeli konklúzió” bővebben

Reggel

Viszonylag korán van, legalábbis, az én életvitelemhez képest.
De muszáj volt korán kelnem, mert egyrészt az elutazós hétvége előtt egy picit rendet akartam rakni, másrészt a háttérben kellemesen csobog a víz a mosógépből éppen kifelé, harmadrészt még várat magára részemről a WordPress MU 1.5.1 magyar csomag készítése.

Akkor szóljon most itt az a zene, amit újabban nagyon szeretek, főleg mióta itt ül a polcomon egy eredeti koncert felvételen bár nem ebben a verzióban, ami most hallható, de ez is koncert felvétel ám
Bryan Adams – Summer of 69
[audio:bryan_adams_-_summer_of_69.mp3]

Reggel

Az életvitelemnél fogva, bagoly természetű vagyok. Sanszosabb hajnal kettőkor keresni, mint 8 előtt.

De tegnap másképpen alakult. Éjfél előtt már lefeküdtem, és hajnali 5:50 óta ébren vagyok. A kanapémról ülve figyeltem, ahogyan ébred a város, ahogy az apró fénypontok áthaladnak a Margit-hídon, és a felhők hogy bújócskáznak a kelő nap sugaraival.

Utoljára akkor láttam ébren napkeltét, amikor nyáron olyankor jártam haza.
Fura érzés, de tetszik 🙂

Akár lehetne egy körúti hajnal, csak a lila dalra kelt nyakkendő hiányzik, és a villamos sem jajdulva indul már a térre 🙂

Param param

Reggel 7 óta Ajaxot szelidítek, és gyártom a html és php kódokat.
Milyen szép is amikor privát munkát csinál az ember… 🙂

No mindegy, viszont ilyen zenét hallgatok közben:
Within Temptation – Frozen

[audio:within_temptation_-_frozen.mp3]
Ahogy a főnököm fogalmazott (aki egy punk és egy metál zenekarban dobos), olyan langyos gót metál. Tehát pont nekem való muzsika 🙂

Nem tudom említettem-e már, hogy anno, amikor viszonylag keveset aludtam, és korán keltem magán melót csinálni, mindig Evanescence Fallen című alumát hallgattam, arról is a keményebb vonalat, hogy felébredjek.

Reggel

Óra csörgés, lenyomás, visszaalvás jellegű ébredésem volt. Amiben a legszebb az volt, amikor kinyitottam fáradt csipáimat, és azonnal feulogrottam, mert már úton kellett volna lennem munkába.
Gyors öltözés, mit vegyek fel?! Jó, öltöny; de milyen szinű inggel?! Hm, biztos ez. Haj belő’.

Rájöttem, hogy az óra sietett, amiről a támpontot adó időt néztem, így annyira nem vagyok elkésve. Egy e-mailt még tudok küldeni. Majd lemegyek a csodálatos 17-es villamos megállójába, és nagy érdeklődéssel várom, hogy mikor fordul ki a végállomás felől egy sárga szörnyeteg…
Hát, csak nem fordul…
Akkor már elment…
Mindegy, tiz percen bellül jön…
Vagy nem…?

Így a gondolataim közt tipródva, negyed óra elteltével már kéretlenül fogadja az ember a kocka cukrot. Főleg ha hideg van, és még nem is kap…

A villamos végülis 20 perc után megérkezett, de ezzel két probléma volt. Az egyik, hogy rossz irányba ment, bár ez sem lenne olyan gigantikus mentális erőpróba arra való tekintettel hogy ez az első megálló. A komolyabb gond ott kezdődött, hogy bár a szerelvény a saját lábán érkezett, de üresen. Forma1ből ismert Safety Car jellegű felvezetéssel, csak ezen Üzemzavar elhárítás felirat díszelgettm de a szírénázás, és a villogás is stimmelt. Csak a sebesség, valahogy nem.

Szóval, így mentem ma fél óra késsel munkába. No, meg inkább HÉVel…
Gondolkodtam rajta, hogy bepróbálkozom a 60 & 86 busz kombóval, de elég magasan állt már az adrenalin/noradrelanin arányom, így gondoltam nem kellene tovább hergelni magam.

Tonight

No, akkor most itt így mesélni fogok a tegnap estémről. Arról, hogy ki az a Lilla, és miért voltam nála este háromnegyed nyolcig. Hogy terveztem tovább az estém, majd mennyire nem úgy sikerült ahogy akartam. És hogy ki az, aki felzavarhat hajnal négykor álmomból anélkül, hogy leordítanám a fejét. Lássuk 😉
„Tonight” bővebben

Reggeli mélyenszántás

Ha egy tárgyalásra, megbeszélésre készülsz, és reggel mondjuk elegáncsosan indulsz el otthonról, utolsó kontrollként suhanj végig a körút Jászai Mari tér és Boráros tér közötti szakaszán szabadon kiválasztott 500 méteren.
Ha az alábbi felsorolásból legalább 3 ember típus nem állít meg, akkor menny haza átöltözni:

  • Háde a jósiten adjon hosszú életet, adjon má pár forintot cukorbeteg vagyok lássa…
  • Rákos gyerekeknek gyűjtök. Minden forinttal életet menthet, tudok bármilyen pénzből visszaadni…
  • Bethesda gyermekkórháznak gyűtök…
  • Dugunk?
  • Igazgató úr! Nem hazudok én, piára kérek pár forintot…
  • Ellopták a csomagom, és csak annyi pénz kellene hogy debrecenig eltudjak menni…
  • Krisnások vagyunk, meleg ételt osztást végzünk és minden adományt elfogadunk. Cserébe adok egy bhagavad gitát…
  • Lenne kedved kitölteni egy személység tesztet, amit ingyen kielemzünk, hogy jobban megismerd önmagad..?
  • Három napja éhezünk a kisjányommal, adjonmár pár forintot a jóisten fizesse meg…
  • Megenged egy kérdést? Mit gondol Armageddonról és végidőről..?

Reggel

Sikerült felkelni 11kor, miután 2 órája ébresztett a telefonom, és kb 60 centit mászott az asztal széle felé.

Aztán Apám hívott, hogy meghalt a másik nagybátyám is, ma hajnal egykor…
Temetés hétfőn du. 2kor Dunapatajon…
Szerintem nem megyek le, de küldök hétfőn gyász táviratot.

Ez egy ilyen hét.
Még valami esetleg?

Reggel

Sikerült tegnap is szinte bent éjszakázni a cég főhadi szállásán.
Azaz 9kor jöttem ki.
Ellenben elkezdtem megérteni az egyik szoftverünk működését.

Aztan a tegnapi ebedemtöl egész este igen csak rosszul voltam, ezert arany tizbe sem tudtam menni.
Söt hazaértem, leültem gépezni, és éjfél körül elaludtam…

Most reggel fel 7 van, es nezem a csendesen éledező Óbudát 😉