Zeitgeist

Original blogján volt linkelve a hétvégén egy hosszabb videó részlet, ami a címben olvasható filmhez tartozik.

Mivel úgyis ráérek megnéztem mind a három rész így első közelítésre, nagyjából hajnal fél háromig. Aranyos összeesküvés elméletek vannak benne, amik elgondolkodtattak.

Nem mondott igazából semmi újat, de nem álltak össze az információ darabok konkrét képekké, mint itt. Úgy gondolom, hogy ha a felel igaz, már akkor is sok 🙂

Zeitgeist I. rész|Zeitgeist II.rész|Zeitgeist III. rész

Az első rész vallási dolgokba megy, és a Bibliát támadja. Ezzel a résszel valójában nem értek egyet, mert bár a gondolat vezetés logikus, van benne csúsztatás rendesen.

A második rész 9/11-et vizsgálja, teljes részletességgel.

A harmadik rész, amit egyébként mindenkinek ajánlok megnézésre, legalább gondolat ébresztőként. Egy fajta globalozáció ellenes darabja a sorozatnak. Illetve a FED és az I. világháború, II. világháború, Vietnám és Irak kapcsolatát vizsgálja.

A film egyéként DVD minőségben elérhető a PriateBay torrent trackeren keresztül.

Istanbul, avagy egy szelet ázsia Budapest

Mondhatni, egy szelet, közel-kelet, és akkor még rímelne is 😀

Gondolkodtam rajta, hogy írok a hétvégémről, de ami lényeges volt, arról megemlékeztem már. Arra meg most nem érzek affinitást, hogy írjak egy, buliztunk-ittunk-fényeztem-kajáltam-aludtam-másnapújraugyanez jellegű postot. Bár nem szoktam le róla nyílván, de most inkább gasztro bloggerkednék, és bemutatnám, a helyet, ahol vasárnap este vacsoráztunk Zsuzsival.

Istanbul török étterem

Már több alkalommal néztem az Istanbul névre hallgató török csodát, a Teréz körút Aradi és Szondi utca közötti részén. De bemenni eddig még nem nagyon volt affinitásom. Viszont ez a drága nő azt mondta, hogy jó hely, és meg kell néznem. Én pedig nem vagyok semmi jónak az eltrontója, főleg ami a közel-keleti konyhával kapcsolatos, ezért hát miért is ne. „Istanbul, avagy egy szelet ázsia Budapest” bővebben

Az arany iránytű

Szóval igen, régóta vártam ezt a szépséget, de szombaton megfelelő társaságot találva elmentem megnézni, az oly sok kritikát kapott Arany iránytűt.

Mielőtt ezt elkezdtem írni, megnéztem a port.hu vonatkozó ismertetését a filmről, a szereplő gárda áttekintése céljából.

Elolvastam a történet intróját, és hirtelen arra gondoltam, hogy a film felénél mentünk ki Csillával, de nem. Mert volt felszaladó betűk, meg azért csak másfél óráig tartott, meg minden. Aztán rájöttem, hogy mivel a Gyűrűk urának alkotói művelték ezt is, a leírt ismertető sokkal inkább a sorozat többi részére vonatkozik, ahogy ezt az ott kommentelők is megjegyezték.

Azon gondolkodtam, hogy vajh véletlen-e hogy októberben jelent meg a Csillagpor című film, amiben narrátor szerepet játszik, a Gandalfként elhíresült Ian McKellen, aki Az aranyi iránytűben pedig Iorek Byrnison hangja. Ez a film is a mágikus Csillagpor körül forog…

Aztán lehet, hogy csak túlkombinálom, és fikció az egész 🙂

Szerintem jó huzás volt, a Gyűrűk urával szemben, hogy itt az első részben bőven volt izgalom, és cselekmény, meg minden más, nem csak véget nem érő magas röptű beszélgetések a történet mítikus hátteréről 🙂

Mindegy, alapvetően nekem bejött, annak ellenére, hogy voltak benne zavaros, és kevésbé átgondolt részek. De a fantasy világ ismét magával ragadott, és körmöt rágva fogom várni a folytatást.

iGoogle vs. YouTube

Egy aranyos snapshotot sikerült ma készítenem.
Az iGoogle kezdőlapomon kint lévő YouTube boxban szoktam nézegetni a „legeket”, a legtöbbet nézett videó, a legkedvencebb ( 😀 ), a ma legtöbbet nézett és így tovább.

Ebben az utolsó kategóriában kalandoztam, amikor kaptam ezt a mókás hibaüzenetet:
iGoogle vs. YouTube

„iGoogle vs. YouTube” bővebben

Al Gore és a kellemetlen igazság

Bloggers Unite - Blog Action Day

Több dolog is összejött, amiért Al Gorenak szentelem ezt a postom.
Nem, a politikai nézetei jelenleg nem érdekelnek, ez másról fog szólni. „Al Gore és a kellemetlen igazság” bővebben

Minutes to midnight

Igen, Linkin Park. A kedvenc alternatív muzsikát játszó zenekarom, azok közül akik nem számítanak klasszikusnak. Aki ismer tudja, hogy alapvetően az elektronikus zenére gerjedek. A rock, nu-metal és britpop dolgok egyedül karaoke miatt játszanak nálam (meg a The Walrus miatt..;) ). „Minutes to midnight” bővebben

MLM rabszolgái voltunk

Nagyjából fél éve láttam ezt elöször kiplakátolva valamelyik Metró alluljáróban, – akkor is hatalmasat röhögtem a címén – most pedig egyik weboldalon ismét szembe találkoztam vele…

Úgy érzem ez magasan a „sosem veszem meg” kategóriába tartozik, ahogy pl ez is.

MLM rabszolgái voltunk

Ahol Győzikék megélnek vastagon, ott az ilyen könyvek írói is… „MLM rabszolgái voltunk” bővebben

L’ecsó

Remy

Nos szóval tegnap este sikerült megnéznünk a Lecsó címet hordozó Pixar csoda mesét. Eredetileg hárman mentünk volna, majd úgy gondoltuk, hogy Timit is magunkkal csábítjuk 😉

Szerintem a Pixar egyre nagyobb animációs filmeket alkot, és jelen esetben a „látványos, animációs, jajj de poénos, jajj de édes” dolgokra rakódott egy mély morális mondanivaló is. Ezen kivül jól megformált személység rajzokat vonultattak fel, belső harcot vívtak a szereplők magukban, és persze ismét egy alternatív happyendet láthattunk. Ezért tenném a „mindenki számára kötelező” kategóriába.

A film végén Anton Ego monológja pedig zseniális. Elmondta többek közt, hogy kritizálni nagyon könnyű, mivel a kritikusnak semmilyen felelőssége nincs, amíg az alkotónak csak az van. Érdekes volt figyelni a személység változását a képkockák alatt.

Számomra a legérdekesebb az volt az egészben, hogy egy klasszikusnak mondható siker receptet követett fő hösünk Remy. Volt egy álma, hogy főszakács legyen. Mindezt annak ellenére, hogy ő csak egy mezei rágcsáló volt. És bármennyire is elérhetetlennek tűnt, harcolt érte. Megtanult olvasni, fellül emelkedett saját korlátain, és elérte amire vágyott.

Persze, nyilván hollywoodi fantazmagória, de a Lecsó (Ratatouille) mondanivalója szerintem megszívlelendő.

Die Hard 4

Ma reggeli brózolgatásom közben belebotlottam, a címben említett film tízperces előzetesébe.
Nem rossz, sőt impresszív. Bár a megszokott „az ellenség hatalmas túlerőben, modern technológiával, nekem pedig csak egy kilenc miliméteresem van, 2 tár lőszerrel, de legyapom őket” irányvonalat követi, az intró alapján legalábbis mindenképpen. Azért elfogok rá menni úgyérzem.

Nem azért, mert különösképpen Die Hard fan lennék, hanem ilyenkor előjön a naiv gyermeki lényem, és élvezem ezt az „én egyedül megmentem a világot” karakter által formált hangulatot, ami számomra egyet jelent Bruce Willis alakjával.

A premier jövőhét csütörtökön lesz ha minden igaz. Szerintem meg kellene nézni így kollektíven.

Mellesleg azt susogják, hogy folytatás várható 🙂

Burn

Nem, nem égek, sőt nem is égtem be, meg semmi hasonló.
Hanem így hívják a Coca-Cola vadi új energia italát:

burn

Hetek óta nézegettem egy-két helyen, hogy mi lehet ez a fekete doboz, egy lángcsóvával a tetején. De ma este Judittal Aranytíz után beugrottunk westendbe, – mivel megbeszélésünk volt egy sráccal – és sub marineban a pulton ki volt állítva egy ilyen doboz, rajta az ára, megnéztem mit tud.

Aztán láttam, hogy van behűtve is, akkor nem volt kérdés, hogy én fő energia ital fogyasztó kipróbáljam 🙂

Az élmény érdekes volt. Mivel én főleg RedBull és Bomba párti vagyok, – és mindkettő ugye csak és kizárólag tutti-frutti ízű – így azt vártam, hogy ebben sem mernek újítani, de tévedtem. Ám bár, amikor felbontottam és megillatoltam, azt hittem, hogy mégsem esett messze a cigány az anyjától, mivel az illat ugyanaz volt, amit eddig megszoktam. Az íze viszont teljesen más, a magyar energia ital piacon – már ha beszélhetünk ilyenről – unikumnak számít mind a színével, mind az aromájával. Nem áthatóan édes, hanem egy kis savanykás ízt kölcsönöztek neki, ami nekem nagyon bejön.

De, a másik üdvöském, amire várok, az az XS Drink.

XS Energy Drink from Quixtar

De miért is tetszik ez annyira nekem?
Mert jelenleg 8 féle ízben gyártják, és ebből 4 létezik koffein és cukormentes változatban is. Ergó kellemesen megszinesíthetném vele a tutti-frutti ízbe fulladt energia ital háztartásom.
A másik amiért szinpatikusak, mert 8 kalóriát tartalmaz dobozonként, a nem cukormentes változat is, a cukormentes változat pedig nem tartalmaz aszpartámot.Tehát negatv végkövetkezmény nélkül hódolhatnék állandó energia ital szenvedélyemnek.

Egyetlen hátránya, jelenleg a világ 3 piacán összesen 5 országban érhető el. Amerikában, Kanadában, Új Zélandon, Ausztráliában és Angliában. De angliában él a kedvenc unokatestvérem. Szóval ha fél év múlva újra jön haza hozatok vele egy pár kartonnal. Ugye a kézipoggyász úgy is 15 kiló lehet 😉

Karib tenger kalózai – A világ végén

Eredetileg úgy terveztem, hogy kedden a maratoni Karibi estén megnézzük Szandival mind három részt egyben. Mivel ugye Westendben volt ilyen csodálatos lehetőség, hogy 2.5 pénzért este hat és hajnal fél 3 közt levetítik a trilógia minden darabját. De végül, úgy alakult, hogy nem mentünk.
Ellenben szerdán kaptam egy vissza utasíthatatlan ajánlatot Ákostól, hogy neki bizony van pár jegye a péntek esti vetítésre, vele tartok-e.

Nem volt kérdés, főleg, hogy jött még Kangi és Kalóz, – aki a nemzetközi Douglas Adams (ugye jól írtam?) féle törölközőnap alkalmából a fekete polójához és vörös törölközövel a vállán.

Nos, de nézzük a filmet.

Igen csak látványos, poénokban sem szűkölködő vérbeli mozi volt. Nem film, csak mozi.
Látványos, pörgös, izgalmas, helyenként nagyon ötletes megoldásokkal, az előző részek zenei aláfestésével, magával ragadó hangulattal és nem utolsó sorban köteg papír zsepit igénylő romantikus jelenetekkel.

És ismételten sikerült megint úgy zárni az egészet, hogy még pár bőrt le lehessen majd rántani róla.
Ahogy Kalóz fogalmazott „alternatív happyend” lett a vége. Én úgy érzem, ez még nem a történet vége, gyanítom látjuk még hőseinket, ezekben a szakadt, mocskos és rongyos gúnyákban, szelni a Karib-tenger habjait, de a Mexikói öbölét mindenképpen 😉

Nem az a lényeg meddig élsz, hanem hogy önmagad vagy-e.