Nos, a történet úgy indul hogy réges régen, kb 9 hónappal ezelött, egy ismerős csaj azzal a kéréssel jöt hozzám, hogy azt hallotta én járok számtech nagykerbe, és nem-e tudnék-e hozni neki notebookot.
Mondtam hogy, de persze, találkozzunk és menyjünk.
Elmentünk, kiválasztottuk, megvettük és nagyonjó.
Mondta hogy mikor kap majd róla számlát.
ELkezdtem vakarni a fejem, mivel egy ismerős cégének lett számlázva, akinek a számlázási rendszerét használtuk egy időben az akkori cégemnél. És valamilyen oknál fogva már nem számláztunk tőlük, és a nevükre sem vettünk semmit egy ideje, mert némi képpen megváltozott a viszony a két cég közt.
Szóval itt éreztem hogy gáz lesz.
Mondtam, hogy majd intézek számlát.
Ezzel nem is igazán foglalkoztam egészen október 10.-ig, amikor felhívott egy a mostani főnököm, hogy megfeletem az állásinterjún, és 24.-én reggel 10kor vár:)
Ekkor írtam a cég tulajdonosának, akinek a cégének lett számlázva a notebook, hogy ezt tovább kéne számlázni ilyen és ilyen névre, meg ilyenek.
Mondta hogy nincs gáz, ezt sikerült is megtenni december elejéig.
Le akartam zavarni a számla átadást a hölgyeménynek, mivel televoltam már az ünnepekkel, az ünnepi készölődéssel, meg mindennel, de végülis nem sikerült.
Igy két ünnep közt kaptam egy levelet töle, hogy „Hát, nem tudunk találkozni küldjem el levélben…”.
Ahah. Neki fontos, és én rohangáljak vele, meg posta meg fizessek érte, meg kisfaszom.
Mindegy elfelejtettem.
Ámde közeledett január 20, a múltévi adóbevallások határideje…
Igy újabb levél hogy mivan már, mikor küldöm.
És ma reggel jutott eszembe, hogy óbazmeg…
Irtam neki smst, hogy mikor találkozunk, odaadám.
Felhívott egy órára rá, hogy „adom anyámat és dumáljátok le.”
Megbeszéltük feladom elsőbbségivel, és megkapja holnap.
Aha, majdnem. Úgylátszik csak én jártam posta szakra.
Sikerült este 9ig melózni, így posta felejtős.
Na akkor mi legyen.
Én ugye korrekt srác vagyok.
Menyjünk fel Pasaréti útra.
Az meg hol a rákban van. Ugy kb tudtam, de azért útvonalterv.hu.
Mesés alig 3/4 óra, és félóránként járnak buszok Kolossy térről…
Jó, menyjünk.
25perc várakozás közben ledöntöttem egy Bacardi Breezert.
13 megálló, miközben esik az eső.
Ez így vidám lesz.
No, 21:45kor el is indut a buszom. Kellemesen felértem 21:55re.
Leszállok Pasaréti téren, mert az jó. Most 3 sarok felfelé. Oké ezis megvan, a házszám is, postaládába bele gyömöszöl, majd siet buszhoz mert 22:06kor indul, utánna pedig 36kor az utolsó.
Nagy sietés közben sms írás a kisasszonynak, hogy úgy gondoltam nem ért volna ode postán, azért inkább felvittem személyesen.
Busz elér, leül arra a helyre amit leszállás elött félóráig melegítettem.
Majd smst kap: „jo,thx”.
Ennyit a szivességekről.