Nos sikerült fél 12 kor felkeltenie Ádámnak, hogy nyomtassak neki…
Nem, nem öltem meg, de tervet már készítettem rá 😀
Ellenben legalább hatékony reggelem volt, 1 óra alatt intéztem magamnak hétfőre két interjút is.
Ezen kivül mostam, és elkezdtem takarítani a szobám ritkán látogatott részeit.
Valószinűleg így fordulhatott elő, hogy találtam egy villát az egyik szekrény alatt, valamin az ágyam mögött egy Dale Carnegie könyvet, és a KARKÖTŐMET.
Hallod Timi?! Nem hagytam el! 😉
Sikerült reprodukálni a történteket. Mert eddig azt hittem, hogy Tihanyban hagytam el, de tévedtem.
Tihanyból vonattal Fehérvárra mentem, és onnét Judit hozott haza kocsival, és utánna itt aludt.
Aznap este lefekvés közben vettem le, és tettem az ágy szélére, ahonnét alávaló galád módon beesett az ágy mögé.
De most örülök, megvan a kedvenc karkötőm 😉
hmmm….mik lehetnek még az ágy mögött!!???:D
amúgy te is tudod, hogy nem tartozol elszámolással a karkötő ügyében…de azért örülök neki;)
Szeretem ezt a karkötőt 🙂
Az en karkotom lassan ot eve tunt el. Segits kerlek