Az volt a szitu, hogy elvileg 10 után érkezik. De nem lesz egyedül, mert valami srác jön le, akivel randizott és kiváncsi hogyan énekel.
Ezt mondtam Gandinak, aszondja egy telefon és lejönnek a „barátok, bulizni”…
Mondtam, hogy nem kell, egyedül is elintézem a srácot ha kell. Úgyis ölni jöttem ma.
Otthon Evanescence, Slipknotot és System of a Downt hallgattam mielött indúltam.
Megérkezett, és rám sem mert nézni. Sosem kaptam még úgy valakitől puszit, hogy nagyon nagy ívben elnézett mellettem. Állítólag én meg nem koccintottam vele, hát jó. Lehet. Egyik éneklés után elment mögöttem, megállt egy pillanatra, megfogta a vállam kétkézzel, majd tovább ment. Buzifejű hülyegyerek lelépett, és ekkor jött Seedorf hogy kéne valamit csinálni, egyedül van.
Jó, nyilván férfi leszek, oda megyek. Megkérdeztem tőle, hogy ma fogunk-e beszélni 2 szónál többet, vagy nem.
Mondta hogy kellene, jó mikor. Akár most. Leültem.
Elkezdtünk beszélgetni. Kezdődött a sallang, hogy nem akarlak elveszíteni mint barátot, meg ilyenek. Mondtam, hogy ezt a faszságot akkor hagyjuk is.
A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.