Aggódom

Tegnap este, pontosabban ma hajnalban negyed egykor adtam le az iroda kulcsát a portán, és indultam hazafelé.

A Vígszínháznál úgy gondoltam, hogy én bizony lenéznék Morrison’s 2-be, és egy órakor elmegyek haza, úgy sem volt valami bulizós hangulatom. Ezzel szemben az történt, hogy a bejáratnál, miután pacsiztunk a biztonsági szolgálattal és Dáviddal, ott volt noel, és mondta hogy mennek át Morrison’s Operában. Utánna jött Schipty is, hogy ő is jön. Gondoltam, innét már muszály lesz menni.

Noel nem nézett ki valami fényesen, ezért határoztam úgy, hogy inkább vele tartok. Nem kell megint egy balhé.

Szóval kijöttünk, beszálltunk a Taxiba és go.
Útközben noel hangosan ecsetelre, mennyire felhúzta magát az egyik biztonsági őrrel folytatott 2 mondatos beszélgetésen.

Kiderült, hogy sokkal nagyobb népsűrűség volt ott, mint 2ben. Viszont, sajnos megint nem az értelmesebb réteg volt többségben… Andreas azonnal azt kérdezte, hogy mit éneklünk. Ez jellemzően akkor szokott előfordulni, amikor nagyon szar estéjük van, és nincsenek normális kérések. Ezért fordulhatott elő, hogy megérkezésünk után a következő számot már Schiptyvel énekeltük…

Node, amiért elkezdtem írni ezt az egészet. Öszintén aggódom noel miatt.
Igen, tudom, mi zajlik most körülötte, és milyen gondjai vannak. Legalábbis amiket hajlandó volt elmondani.

De, kezd nagyon keményen szétcsúszni ez az ember. Tegnap este megint az agresszívabb énje került elő. Például egyszer sikeresen felrugta a műsorvezetőt, aki nem igazából tolerálta a megmozdulást…

Engem folyamatosan haza akart küldeni a rákba, pedig a karaokesokon és a személyzeten kívül talán én voltam az egyetlen aki csont józan volt.

Amikor nem a pultnál volt, akkor jellemzően egyik wc ajtót támasztotta, vagy énekelt.
Azon lepődtem meg a legjobban, hogy Andreas is mocsok mód aggódik érte.

Ezt a viszonylag laposra sikerült ez az estét négykor fejeztük be. Hívtam taxit, és Schiptyvel robogtunk is Buda felé. 4:21-kor ment Margit-híd budai hídfőtől az éjszakai busza, megvártam vele. Addig arról beszéltünk, hogy most akkor mi is van Fridával.

“Aggódom” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Mar nem azert…
    Ok, hogy a te blogod de masok dolgait nem feltetlenul kene kiteregetned, mert nem annyira „Kedves naplom…” van amit csak te olvasol?

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.