Reggel az ember siet munkába, előtte azért beugrik a Postára, mert szeretne még munka előtt feladni egy számlát egyik ügyfelének. Sorban előtte ketten állnak, ennek megörül, hogy gyorsan fog végezni, de ekkor még nem tudja, hogy mliyen kálvária következik…
Kedves néni a sor elején befizette a csekket, amit be akart, és már felderül hősünk arca, hogy mindjárt ott áll a pultnál, és elővillanthatja posta vállalkozói ügyfél kártyáját. Ebben a pillanatban a kedves néni előránt egy szatyornyi apró pénzt, hogy ő ezt most szeretné beváltani. Persze nincs rolnizva, csak úgy vegyesen ömlesztve…
Ekkor hatalmas levegőt véve emberünk átállt a másik sorba, ahova persze követték páran, mert átérezték a helyzet reménytelenségét. Mint utóbb kiderült, jól tették, mivel a szatyornyi apró átszámolása után az iménti néni elővett egy konverzves doboznyi hasonlóan ömlesztett és válogatatlan aprót, és azt is be szerette volna váltatni.
Ez az ügyintéző kiscsajból erős ellenérzéseket váltott ki, és hangosan ellenkezett, hogy ő ezt nem váltja be, tessék berolnizni, meg átváltási költség meg minden. De a néni kötötte az ebet a karóhoz, hogy de tessék beváltani, meg kifizeti a váltás költségét, meg minden…
Hát dejó.
Hősünk már vigan, egyszerűsített számlával a kezében vígan dalolászva lépkedett a Szépvölgyi úti Business Centerbe, amikor az ügyintéző kislány, még mindig az egy és két forintosokat rendezgette tömött oszlopokba…
Már csak azt nem értem, hogy az ilyet miért reggel fél kilenckor kell, amikor az emberek, még mondjuk munka előtt szeretnének valamit elintézni? Miért nem lehet, mondjuk 10 után? Vagy délután kettőkor, amikor egy lélek nincs a Postán?!
Másrészt, miért kell megvetően nézni azokra, akik kiállnak a sorból, és inkább másikat választanak, mert mondjuk sietnének, és kurvára nem akarják végigvárni amig 1300 forintnyi egy és kétforintost végig válogat az ügyintéző Hamupipőke módjára…
Azért van, mert ők kibaszottul ráérnek, ezért sietniük kell, hogy elsők legyenek a boltban/postán/villamoson/távolsági buszokon. Szakadjanak meg.
Ja. Le az oreg mamokakkal.
1: A néni gáz
2: Szerintem k*rva sokan vannak kettőkör is a postán. 😀 Legalábbis bármikor próbálkozom, ezek a nénik délben is képesek megjelenni hasonló hülyeségekkel. Hidd el, ők ilyesmire mindig ráérnek 😀
Mondjuk az előbb a Kolosy téri CBAban hasonlót csináltunk, igaz, a pénztáros nő kérte…
Volt Ágostonnál 3.000 Ft apróban, és mondta a pénztárosnő, hogy ha ráérünk szívesen beváltaná, mert neki kell az apró…
A mögöttünk lévők szerettek…
kedvencem, amikor néni reggel 7:15kor felszáll a piros 7esre 8 szatyorral, mondván a piacról jön, majd elküld melegebb éghajlatra, hogy mit képzelek miért most közlekedem és különben is. én kérek elnézést…ettől már csak az a jobb, amikor az 59 villamoson ver meg a botjával, mert ő fel akar szállni, szintén a fentebb említetthez hasonló körülmények között és időpontban. megszoktam adni a tiszteletet az idősebbeknek, de ami sok az sok…..
Sosem értettem az ilyet. :\
Igazából az időpont mindegy. Úgyis mindig akkor vannak ott, amikor te nem ráérve bemész.
Majd ha ti lesztek idősek, biztos örültök, hogy a fiatalok köpködnek rátok. Tudom, hogy vannak hülyeségeik, de a tisztelet kijár nekik, ahogy majd nektek is. A legtöbbjük kicsit több mindent átélt nálatok, arcok.
Jah, tisztelet. Szerintem ez kölcsönös kell, hogy legyen. Nem az öregségéért tisztelem, mert az bárki lehet, hanem az emberi mivolta miatt. Ezesetben pedig, ha ő szatyrokkal felszerelkezve áttapos rajtam és ehhez még artikulátlanul és habzó szájjal pofáz is, akkor nem tudom tisztelni. És ez kortól független.
Illetve én, ha véletelenül megöregszem, tuti nem megyek emberek közé, hiszen akkor már megtehetem ezt. Most nincs más választásom, de kellően nehéz és fárasztó túlélnem.
Az őskorban pl még az idősek köszöntek előre a fiataloknak, nem fordítva.
Egyébként a tisztelet korfüggetlen.
Ha valaki rigolyás, és elviselhetetlen akár 200 éves is lehet, akkor is leköpném.
Viszont, aki emberként viselkedik, akárhány éves is, tisztelem.
Másrészt, aki tényleg sokmindent átélt, és van miért tisztelni, azt az élet szerénységre is megtanította szerintem. Szóval egy néniből aki a botjával verekszik, ha valami nem úgy van ahogy ő akarja, nem nézem ki, hogy megjárta Auschwitzet.
Karácsony előtti héten a postán: megkíséreltem befizetni egy db. csekket, ellőttem is egy hasonló kaliberű (tiszteletreméltó vay kevésbé, mit számít?!?!?!), nagy húzós-piacos szatyorral felszerelkezett néni állt. Befizetett egy rakás csekket, és utána jött a meglepetés – a húzós-piacos szatyorban nem Amo szappan meg hagyma lapult, hanem kb. 5643 karácsony képeslap – egyik külföldre, a másik elsőbbségivel, a harmadik Isten tudja hogyan. A vicc: a rohadt postán (Margit krt.) éppen nem volt nyitva másik pénztár, a posta 15 perc múlva zárt, a nénit nem hajtották el haza, a csekket nem fizettem be… I love idióta öregek 🙂 (Az értelmeseket tisztelem 😉 )
Ákos, tisztelem azért, mert ember és azért is,mert idős és sok mindent megélt. Ettől függetlenül úgy érzem, ez a sok minden nem jogosította fel arra, hogy közönséges módon anyázzon és köpködjön másokra.Főleg olyankor, amikor már esetleg megtehetné, hogy 1 órával később induljon el, mint a nagy munkába járó tömeg. Ha ezt nem tudja megoldani,mert mehetnékje van vagy mittudomén, akkor meg ne szóljon semmit, hogy sok ember mászkál mikor ő piacozni szeretne. Hozzáteszem, a korombelieket és fiatalabbakat is szívesebben felpofoznék hasonlóan tapló viselkedés miatt.
Kemények vagytok.
ebedszunetben (ugy del korul) kitipegek a postara, es befizetem a csekket, ilyenkor nincs olyan durva sor. amit meg lehet, azt neten utalom es helo
Együtt élni, kompromisszumot (nehéz szó!) kötni tudni kell(ene)…
Az egy darab csekkel postára menőknek mondjuk annyit azért üzennék, hogy ne az ország vénjeitől (nem pejoratíve értem) várjuk már el, hogy mindig ahhoz az időponthoz alkalmazkodjanak (ez a kulcs szó egyébként, szabad megjegyezni!), ami épp nekünk jó, sőt inkább maradjanak otthon és elektronikus úton rendezzék a postai ügyeiket, hanem inkább mi válasszuk ezen egyszerűbb és stresszmentesebb módját befizetéseinknek. A levélfeladáshoz pedig célszerű havonta-kéthavonta egyszer elmenni egy postára, BÉLYEGEKET vásárolni és bizony nyalni kőkeményen, majd dobni az erre a célra fenntartott ládikókba.
Sz.
Aham, és ha céges ajánlott leveleket adok fel, amihez mondjuk áfás számlát is akarok?
Nálunk arra külön futárcég van. De ezért nyilván az én kurvaanyámat. 😉
Igazad van, így már tényleg van okod felrúgni az előtted álló vént. 🙂 De nem értem, miért válogatsz? Rúgj fel mindenkit, akkor végre egyedül lehetsz 😉
Egyébként bizonyára egy komoly cégről beszélünk, és nem egy darab levelekkel rohangálsz a postára és kérsz róluk ÁFÁ-s számlát. 😉 Ez esetben belegondoltál, hogy átlag időtöltésen felül tartózkodsz Te is az ablaknál?:) Mi a különbség a pénzváltás és a levélfeladás között, ha mindkettő 10 percig tart? No már megint túl hangosan gondolkodom 😉
Nem azt mondtam hogy felrúgom, sőt.
De szerintem akkor is minimum PARASZT viselkedés mód, és BUNKÓSÁG 3000 forintnyi egy és kétforintost váltatni, amikor 4-en állnak mögötted. Ha 10 éves vagy, ha 100.
Mindegy. Végtelen ciklusba futunk, ha most erre reagálok 🙂 Jaj, reagáltam:D
zsolt, fél kilenckor már mindenki a munkahelyén üddögél…inkább akkor menjen…
én például rendszeresen elkések a csekkjeimmel, mert mikor indulok még nincs posta, mikor meg eljöttem a munkahelyemről már annyian vannak a postán (tele a fent jellemzettekkel), hogy nincs erőm beállni a sorba.
amúgy a nagyim pont ilyen. imádom. de a múltkor megmondtam neki és nem tetszett neki. de elárulta titkot. 10 helyről szerez be mindent és ezért egész nap vásárol. ezért van az hogy délutánra sem tűnnek el a nénik a boltokból.
egy aranyos sztori volt még anno a tömött 15-ös buszon, mikor még áltisibe indultam reggel hátizsákkal a hátamon, mikoris 150 kilós öregasszony zacskókkal reggel fél 8kor (gondolom lehelről jött) rám üvöltött, hogy miért a hátamon viszem a hátizsákom. mire én vissza, hogy a hátizsákkal kevesebb helyet foglalok, mint ő zacskók nélkül. akkoriban én még tényleg picike voltam.
na és akkor most befogtam.
Megbocsáss naosi, de én gyakran fél kilenckor még fel sem kelek…
Fél tízre kellene bejárnom, de az is gyakran necces.
Igaz, nem ritka hogy este 8, 9-kor még bent vagyok.
hát pont ezt mondom. nem ez a normális…mármint átlagos.
Én ma délelőtt felpillantottam a monitorról és hirtelen nem tudtam, hogy bent vagyok-e vagy otthon. Ezt übereljétek! Egyébként ki az, aki a 21. században még sárga csekkekkel rohangál postára? A net nem csak arra jó, hogy Zénó blogját tegyük élvezhetetlenné, bár tény, hogy a legkellemesebb dolgok közé tartozik 😀
Szerintem az egy „HENYE” !
Höhö. Most jól rájöttem ki vagy!
jó, én nem fél 9ről beszéltem, hanem a reggel 7 és 8 közötti időpontról. ez az egyik. a másik, hogy nem mindenki feltétlenül kocka, hogy minden ügyes-bajos dolgát neten intézze;)
Ez nem kockaság, hanem kényelem 🙂 A legtöbb dolgot nem lehet gép előtt csinálni, ezt speciel lehet 😛 (De még a 23 éves üzletkötő cicák is netbankolnak nálunk bent, rájuk igazán nem lehet azt mondani, hogy kockák…)