Abszint kávézó és étterem

Szombat délután unatkoztam otthon, és MSN-en kiírtam a nevem mellé, hogy hol ebédeljek. Jöttek, az elmésebbnél, elmésebb ötletek, mire végül Ákos ajánlotta az Abszint nevű éttermet az Andrássy úton, és felajánlotta hozzá a társaságát is. Ez ebben a formában egy nem visszautasítható kombó volt, ezért fél négykor találkoztunk is Oktogonnál.

Mivel az étterem útba esik, minden este, amikor Morrison’s Operába megyek, így elég sokszor megnéztem már kívülről, de még nem merészkedtem beljebb, így ma ez is megtörtént.

Először valami frissítőt néztünk. Majd a pincért megkérdeztem, hogy mit ajánl. Ő egy gyömbér ízesítésű limonádét ajánlott, amit kancsóban mértek. Úgy gondoltuk ezzel el is leszünk, amíg megérkezik a főétel, ami történetesen az én részemről sült kacsa comb volt, lila káposztával, és krumpli pürével. Ákoséra nem emlékszem, mert a pincér is összekeverte a rendelésnél.

Amíg a főétel készült kaptunk teavajat, és francia baguette szeleteket, amit jóízűen magunkba tömtünk, mire megérkezett a várva várt remekű. Mert az volt.

Köztudottan nem szeretem a franciákat, és most finom voltam és nőies de mind a baguette, mind pedig maga a főétel zseniális volt. A pincér srác magyar volt, bár az ábrázata alapján akár jöhetett volna az abszint hazájából is. Egyszer azonban eleresztett, egy ilyen franciás orron át kiadott „r” hangot, akkor úgy éreztem, felállok és kimegyek.

No, mindegy is. Az ebéd végeztével abszintot rendeltünk.
Alapvetően 3 gyártótól származó abszintjuk volt, ezek közül a kommersz változatokat ismertük, és a Pernodot is ami, mint tudjuk Palcsó Tomi kedvence. Végülis a Trenet márkájúra esett a választásunk. Bár a pincér srác azt mondta hogy úgy az igazi, ha elkezdjük a szineket előről, majd hátulról visszafelé. Azt mondta, hogy ez működni szokott.

Úgy gondoltuk, hogy mi szolid és óvatos duhajok leszünk ezért csak egyet iszunk.

Nyilván a trandícionális kicsit karamellizálós, aztán jeges vizzel feltöltős verziót készítette el a szemünk előtt. Így valóban ízletesebb, mint mondjuk egy húzásra, a forró 4 centes verzió. Egyrészt tovább tart, másrészt jobban kiérzi az ember az izét. Ez akkor ciki csak, ha valaki nem szereti az ánizst 🙂

Végül kértük a számlát, 8.000 körül volt a vége, ami a hely színvonalához, az elfogyasztott mennyiséghez, és a megelégedettségi mutatónkhoz képest nagyon baráti ár volt.