505 font

Azt hiszem, hogy még nem örültem annyira annak,
hogy egy kisebb összeget elkölthetek.

Hónapok óta vergődöm azon, hogy kellene egy új fényképezőgépet vennem. Mert kell, ez biztos, a mostaninak a tudását kinőttem. Másrészt nem képes normálisan kezelni a vakumat, pedig gyári tartozék, még csak nem is után gyártott, vagy valami külső cucc.

Egész sok szempontot mérlegeltem, nem feltétlenül csak financiális szempontokat, de nyilván nem korlátlanok az anyagi lehetőségeim, így ez is fontos volt.

Először gondolkodtam azon, hogy platformot váltok. Mivel fura szemmel nézek a Nikon vs. Canon állandó hit vitának, ezért gondolkodtam alternatív gyártókon. Az egyik barátomnak pl Sony Alphát ajánlottam pár hónapja, de magam egy Pentax K-7 en gondolkodtam el. Amikor csy gépe volt a kezemben, meggyőző volt, bár komolyabban nem jártam körbe, nem nézem meg az elkészült képeket, színhelyességet, zajszínetet, stb.

Fejtörést alapvetően az okozott, hogy mivel az Olympus 4/3-os tükre a DSLR kategóriában a legkisebb, így ha nagyobbra váltok, nyilván az a zajszint csökkenéssel, és nagyobb elérhető ISO értékkel fog járni. Sokszor bosszankodom ugyanis koncert fotózáskor, hogy rossz helyen áll az ember, sötétben, nincs rajta fókusz pont, vagy nem látja a lencsém stb. Erre alternatív megoldás lenne, egy magas fényerejű lencse, persze alig fél milláért, mert ha nem 30mm-en akarok 2 közeli fényerőt, akkor ez ennyiben lenne…

Aztán számba vettem a nagy alternatívákat is természetesen, de úgy gondoltam, hogy a mostani cuccomat nem tudnám értékében eladni, és kb 3-4x annyit kellene elköltenem, ha Nikon, vagy Canon alapon hasonló szinvonalú dolgokat szeretnék venni.

Bár, a Nikon SB-900-as vakujának a tudása az árkaliberben pl verhetetlen. Ha arra gondolok, hogy az én FL-50R vakum kevesebbet tud, de többe került, azért ráncolom rendesen a szemöldököm…

A másik, hogy ha veszek egy nem belépő kategóriás Olympus vázat, abban lesz rázkódás elleni védelem, míg úgy láttam, hogy a Nikon/Canon gépeknél, csak lencsébe épített optikai VR / IS van. Ami jobb, mint a vázba épített nyilván, de jóval drágább is. Pl a 24-70-es VR lencse 700.000-es árán azért picit kiakadtam, ennyiért vietnámi vendégmunkásokkal levilágíttatom a témát 😀

Summa summarum, kimatekoztam, hogy muszáj lesz maradnom Olympus platformon, viszont szintet kell lépni. Alapvetően 4 gép között vergődtem, hogy melyik is legyen. Ezek pedig az E-520, E-600, E-620 és E-30 volt.
Elsőnek az E-520-at ejtettem ki, annyira a kedvezőbb ára nem volt meggyőző, hogy ezt válasszam, így ez kiesett. Az E-620 és az E-600 között is minimális volt a különbség árban, míg valamivel többet tudott az E-620, így a 600-as is lekerült a listáról.

Maradt a jelenlegi két csúcs model. Ez eléggé nagy fejtörtést okozott.
Mert ugye árban azért van egy szolid másfél szeres szorzó. Ugyanis, E-30 vázat 250-ért lehet kapni nagyjából, egy E-620 vázat 160-180 körül.

Ami az E-620 melett szól:

• A kategória legkönnyebb gépe, alig fél kiló, a nagytestvér közel 800 grammos géphez képest
• A legkissebb gép a kategóriában, 130x94x60 míg, a nagy testvér, 142x108x75 fizikai méretekkel rendelkezik

Ami az E-30 melett szól:

• Autofóksz pontok száma 11, a 7-hez képest – (a mostani vázam 3-at tud)
• Sorozat felvétel. Fix 5 kép/sec szemben az E-620 3-5 képéhez képest, ami jó esetben 4, ugye.
• Van PC-Sync csati az E-30-on, míg a kistesón, nincs. Bár manapság elég kevesen használják már 🙂
• Hosszabb az aksi élettartama az E-30-asnak, és nagyobb aksit adnak hozzá.

Úgy gondoltam, hogy azokkal a hátrányokkal lehet élni, amivel az E-620 rendelkezik a nagyobbal szemben, de ekkor valami Isteni sugallatra felnéztem E-bayre… Egy angol hölgy árult egy E-30-at jócskán áron alul, ami a nemrég elhunyt férje gépe volt. A gép gyakorlatilag új, igaz egy éve lett véve. A tartozékok nagyrésze bontatlan, ebből gondolom, hogy gyakorlatilag nem volt használva (pl a nyakpánt ki sem volt bontva).

Egyetlen hátránya, hogy mivel 1 éves, nincs már rá garancia. Viszont, olyan áron érkezik, hogy egy esetleges garancián kívüli javítást is bevállalok, mivel még szállítással együtt is kb 100.000-el olcsóbb, mint itthon az új.

Mocsok módon, az utolsó 5mp-ben vittem el a gépet, ahogyan az a E-bayes öreg rókák szokták, de hát a farkas törvények már csak ilyenek 🙂

Igaz, egy picit berágtam a Safarira egyébként. Ugyanis, ugye webfejlesztés miatt főleg Tűzrókázom, ami lassú mint egy teknős, és borulékony mint a féllábú részeg hajléktalan. De a licit vége előtt, amikor kezdett a torkomban dobogni a szivem, és már csak 3 perc volt hátra nyitottam egy Safarit, beléptem stb. Majd másfél perccel a vége előtt rátoltam egy licitet. Az meg csak homokórázott-homokórázott. Azanyád. Akkor gyorsan FF, belép, jelszót elront, újra, dejó, licitál, megerősít, bazmeg volt magasabb automatikus licit, jó megemeljük. Elfogadva. És már jött is az e-mail hogy nyertem, konkrétan előbb, mint a licit elfogadásáról 😀

Férfias küzdelem volt, na 🙂

Ma délben átment az összeg PayPalon, ha minden simán megy, Jason Mill hétvégi fellépésén már az új géppel kattintgatok 🙂