Holnap este az én drágámmal megyünk Kassára, három napra, megünnepelendő a szülinapomat. Ha pedig már ott vagyunk bulizunk is egy picit.
Viszont, tekintettel arra, hogy internet szolgáltatással foglalkozom, és bár a rendszereink meglehetősen megbízhatóan működnek, mégis lehetséges, hogy érkezik egy riasztás, hogy gond van, és akkor bizony be kell avatkozni.
Erre való ugye a notebook, mint olyan, amivel nem is lenne gond, csak a jelenlegi gépen fém alapú, 15.4 colos kijelzővel van felszerelve, és ezért elég nehéz. Nyilván nem annyira, de mondjuk töltővel együtt 4-5 kiló, és ugye elég nagy, és még az utazótáskámat is deformálja.
Ezért találtam ki pár napja, hogy bizony szerzek egy netbookot, és azzal megyek ki. Egy kis 10.1 colos gép nagyjából 1 kilós, így szinte fel sem tűnik, hogy a táskámban van. Végül miután 3 nap alatt feltúrtam a teljes magyar netet, csak ott kötöttem ki, hogy megvettem István barátom gépét, az indulás előtti napon.
Így ez az estém – ősi román szokás szerint – telepítéssel telt. Mivel a netbookok adottságaik miatt nem tartalmaznak optikai meghajtót, így külső eszközről kell rájuk telepíteni. Erre a célra az egyik mobil vinyómat jelöltem ki, ami csináltam is egy 10 gigás particiót, amiről én majd okosan bootolok, és persze mivel nem volt üres, ezért egy kis adatmozgatás és partició átméretezésre is szükség volt. Természetesen ez nem gyors folyamat, közben a kanapémon magam mellé tettem a kis mobil vinyót, míg egyszer csak, a csodás mozgató program hibát jelzett. Ez ugye annyit tesz diszkréten, hogy elszállt a particiós tábla, és vele együtt az adatok is. Remek.
Próbáljuk meg visszaállítani. Persze, egyik rendszeresen partició buzerálásra használt programom sem ismerte fel, hogy éppen mivan, így elővettem Google barátomat, aki ajánlotta az Active Partition Recovery nevű alkalmazást. Ingyenes, hát szedjük le, enni nem kér.
Leszedjük megtalálja a partíciómat 3 formában is, az eredeti felállásban, amikor a teljes vincsesztert elfoglalta a partició (ez a megvétel utáni első formázási állapota volt), egy olyan amikor 370 gigás állapotban volt, és a legutóbbit, amikor még kissebben. Úgy gondoltam, hogy akkor állítsuk helyre az eredeti állapotot (mivel a netbookot közben egy másik meghajtóról feltelepítettem). Ekkor jött a szokásos feketeleves, hogy oké öcsém, akkor neked most kéne fizetni…
Nézzük csak mennyi az annyi… 29 dollár, tehát, szinte ingyen van 😀
Hát jó legyen, vettem egy licencet, beírtam, és akkor recover… Persze, ekkor kaptam egy olyan error ablakot, hogy azt hittem rosszul látok. Átfutott hirtelen az agyamon, hogy be lettem szopatva, és ez valami kamu szar volt, ami nem is tud visszaállítani. Aztán persze, átgondolva, miért írna valaki egy particiós tábla elemző algoritmust (SuperScan©) csak azért, hogy beszopasson, és ne tudjon visszaállítani végül. Nem logikus.
Tehát, elkezdte a folyamatot előről. Merevlemez elemzés, elveszett partíviók elemzése, fájlok keresése, állapotok listázása, és végül a kivánt állapotot 1 mp alatt állította vissza (ugye csak a helyes particiós tábla leírót kellett véglegesíteni, nem pedig az adatokat bájtról bájtra megkeresni).
Így a netbookal és a licencel együtt ez egy kellemes 50 rongyos este volt.
Ügyes voltál, buksi simi.
A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.