Péntek este

No, akkor ahogy tegnap délután igértem, vágjunk is bele az eddigi talán legtöbb programmal telezsúfotl hétvégém ismertetésébe…

A péntek estém úgy indult, hogy Dorkával és két barátjával találkoztam Szerájban. Ahol ők már rég befejezték a táplálék láncban a ragadozó szerepet, mire én odaértem. Majd én magamhoz vettem némi tápanyagot, aztán kollektíven evakuáltuk az asztalunkat. Viszont az est további részében csak Dorkával folytattuk tovább. Kiderült út közben, hogy ő is ismeri noelt, valamint arra is fény derült, hogy ahova megyünk karaokezni korábban együtt dolgoztak NoParásokkal.

Amit elsőre leszürtem, hogy tényleg marha jól vezet a hölgy, mivel az első kanyar után a gyomrom nem nyomódott neki a szélvédőnek, és a tarkómban sem éreztem azt a kellemesen szórító érzést, amit olyankor szoktam, amikor valakinek a vezetési morálja erősen próbára teszi a vegetatív idegrendszerem, és a mozgás koordinációs központom.

Az Aréna Plázáról annyit, hogy szerintem a legkorrektebb megoldás az lett volna, hogy ha az egészre kiraknak egy „Nyitás majd 2009-ben” táblát. A parkoló bár kész van, még nem működik, ami ugy azért jó, mert legalább ingyen van. Két liftből csak az egyik járt a H szektorban, a lépcső pedig még nincs kész, sőt el sincs kezdve, csak a helye van meg.

Viszont, ahogy felértünk azért teljesen más fogadott. Megszokott pláza hangulat, füstök, fények, emberek és persze minden csilli-villi. Mi a mozi szintre mentünk, mivel ott volt a Royal Café nevű igen kultúrált, és nagyon igényes hely. Az árai olyan erős közép kategóriásak voltak. Tehát valahol félúton a B.City és a Bed Beach árai közt 😀

A műsorvezető Orsi névre hallgatott, a technikus pedig George volt, akin hallatszott, hogy töri a magyar, meg a mogyorót, meg mindent. Viszont halálosan aranyos volt. Amin jót derültem, hogy kértem Stereophonicsot, erre megnyitott egy „Noel” feliratú könyvtárat, és mutatta, hogy itt van 6 címtelen videó, ezek közül valamelyik… 😀

Az első számmal Dorka nyitotta egyébként a karaoket, így már a második másodpercben nyilvánvaló lett, hogy jó hangja van 🙂

Végülis fura dolgokat énekeltem, amiket nem szoktam. Ilyen volt pl. a Supreme, vagy a duettként előadott Csepp a tengerben 🙂
Imádom ezt a zenét 😉

Végülis fél 11 körül kereket oldottunk, és megfertőztem a kisasszony Morrison’s Opera hangulatával is, még aznap este. Lementünk, énekeltünk, tánvoltunk, sőt Markovich Petivel, és Gergővel, még csocsóztunk is. Bár án úgy értékelem azt nem kellett volna több okból sem. Egyrészt nem tudok, másrészt nem szeretek, harmadrészt már kezdtem jól állni vér alkohol szint ügyileg is…

Végülis háromnegyed kettőkor kezdett bealudni, ezért elindult haza.
Én persze zárásig álltam a sarat, is 🙂