Mindig kész vagyok tanulni, annak azonban nem mindig örülök, ha tanítanak.
Azon gondolkodtam, hogy van egy olyan ének, amit karaoke bulikon a legtöbbet szoktam énekelni, és még zeneként nem szerepelt a blogomon, csak belinkelt videóklippként, igaz úgy kétszer is.
Nem, most kivételesen, nem Krisz Rudiról van szó 😀
Csak hogy, támogassuk az élőzenét, ez a felvétel egy 2003-as Knebworthi élőkoncertről van:
[audio:robbie_williams_-_angels-live.mp3]
Persze, hogy ez nem lehet más, mint Robbie Williamstől az Angels 😉
Szombat este olyan hangulatom volt, hogy az egyetlen szám amit elakartam énekelni az a Bon Jovitól a You Give Love A Bad Name volt. Nem tudom, valahogy ez az erősen f*szkivan este, némi fáradtsággal párosítva.
Egyébként Gyurinak köszönhetően az eheti programot Morrison’sban én zártam, egy Angelel… 🙂
Azon gondolkodtam, hogy szokásos módon írok valami arról hogy mivolt tegnap este, meg minden. De marhára nincs hangulatom hozzá, teljesen máshol jár az agyam… Rajta… „Tonight” bővebben
Szóval a story mesélésem megrekedt valahol a Morrison’s 2 nyitóbulijánál. Az egész estét nagyjából egy képben, egy idézetben, és egy privát postban definiáltam le. Tehát számomra nem a legjobb esték egyike volt, meg kell hogy mondjam 🙂 „Jelentés” bővebben
Jó napot kívánok! 😉
Igen, még élek bár eltűntem most kb 4 teljes napra, akik akartak így is megtaláltak 😉
Szóval a péntek estém erősre sikerült. 11 körül lenéztem Morrison’sba. Kicsi lent volt, és megigértem neki hogy lenézek, meg szerettem volna vele beszélgetni 😉
Éppen Robbie Williams – Angels cimű számát énekeltem, amikor megérkeztek Ákosék.
Ha nem tudnám, hogy ZoNe otthon alszik tuti azt hinném, hogy ő énekel.
Szóval inni kellett velük, ismét… 😀
Amikor Kalóz ismét valami rettenetesen kinéző, bár annál finomabb lángoló koktélt kért ki, letámadott két amcsi csaj, hogy szia, meg mizu, meg hi, meg hő…
Igazából inni, meg pasizni akartak, és mivel utolsó éjszakájuk volt pesten… No mindegy, úgy gondoltam erre nem vagyok vevő, ezért kedvesen elbeszélgettem öket, majd szép finoman elhúztam a gennybe. Később este még láttam őket, amint másztak egy srácra aki vett nekik egy-egy vodka red bullt.
Záráskor jöttünk el Kicsivel. Majd az első metróig elkisértem, mert én valódi lovag vagyok, mint mindig 😀
Aztán koncentrált alvás, mivel reggel 11-kor már dolgom van…
Szombaton nem mentem sehova, hanem éjfélkor elaludtam és reggel 10-kor keltem.
Vasárnap estére pedig emberi állapotba hoztam a lakást, szóval lassan emberi állapotok lesznek.
Egy hatalmas karton doboznyi papírt készítettem elő kidobásra, régi egyetemi jegyzeteket, régi papírokat, régi jelentkezési lapokat, régi céges nyomtatványokat és mindent amire nem volt már szükségem.
Közben a ruhatáramat is átválogattam, és kidobtam mindent, ami nem volt rajtam 2 éve.
Szóval most ez van, 7 órája írom ezt a postot, de csak befejeztem 😉
Folyamatosan ezt a zenét hallom…
Nem tudok aludni, igaz még az ágyamat sem nagyon közelítettem meg.
De csak itt szöszmötölök…
Igen, várom a holnapot. De nem kicsit, hanem inkább marhára 🙂
Hiányzik.
Nem gondoltam volna…
Olyan szentimentális tudok néha lenni…
Megpróbálok aludni. Fél 10-kor Anyumékkal találkozom Széchenyi-hegyen, és emberi formát kellene öltenem…
So when I’m lying in my bed
Thoughts running through my head
And I feel that love is dead
I’m loving angels instead
Érdekes volt résztvevők mai névsora: Kalóz, kangi, abattoir, Original, Mr. Gullai, noel…
És sokáig lehetne folytatni a sort, azokkal akire nem számítottam, hogy lent lesznek és mégis.
Viszont alapvetően csalódott vagyok, nondjuk már az elején látszott, hogy bebuktam, amirok kiderült hogy szerda óta ketten is gyúrják az agyát, hogy mit gondol velem kapcsolatban…
Csalódott vagyok… Kurvára.
De jobban akarom, mint ez előtt.
Ha azon múlna, igen, még Angiet is énekelnék.
Visszafelé, héberül, ó-arámi nyelvjárásban…
De kurvára nem ezen múlik.
Inkább alszom, és arra gondolok, hogy holnapra elfelejtem.
De illúzió. Megmérgezett.
És ezt pontosan tudja…