Kész

Lassan fél öt, és csak most értem haza.

Lent találkoztam brutival és egyik barátjával.
Lent voltak természetesen az ünnepelt jányok…

Megkattantam…

Ez a nő kell nekem.

Nem az érdekel, hogy milyen alakja van, mert jó.
Nem érdekel, hogy milyen adottságai vannak mellesleg, mert erre sem panaszkodhat.
A szemébe néztem, és olyat láttam amit nem tudok leírni, de rég láttam ilyet, és megfogott.
Arról nem is beszélve, hogy vele énekeltem elöször úgy normálisan, hosszú évek óta…
És amikor lassúztunk…

Kész vagyok.

Nem kicsit, úgy nagyon.
Várom a péntek estét…

“Kész” bejegyzéshez 8 hozzászólás

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.