Taste of freedom

Felkeltem reggel, óra csörgés nélkül.
Kinyújtóztam, kinéztem az ablakon, fél 11.

Nem kell kapkodni, hogy beérek-e 10:00ra, nem kell mennem sehova, nem kell eltűrnöm azt, hogy semmibe vesznek.
Szabad vagyok.

Igaz, most beadtam pár pályázatot néhány pozicióra, de a pénteki dolgok rávilágítottak arra, hogy szakmailag bármilyen jó lehetsz, attól még kiraknak, mint kismacskát télvíz idején a hóba.

Ezért a azok mellett hogy munka keresés van, elkezdem a saját vállalkozásom is nyomni komolyabban.