:)

A mai napom kissé rohangálósra sikerült.
Nem kicsit, nagyon.

Szóval reggel 11re mentem Westpoint Business Centerbe, az Aktiva Kft. hez, akikről azt gondoltam, hogy csak személyzeti tanácsadó/fejvadász/munkaerő közvetítő cég, és külsös cégnek keresnek munkaerőt.
De nem, hanem saját maguknak. Megnéztem az oldalaikat, és tényleg jó dolgokat csinálni, új fejlődő iparágakban érdekeltek, foglalkoznak online médiával és sok érdekes dologgal.

Nagyon megtetszett a dolog így első hallásra, a fizetési igényemre pedig megvonata a vállát az ügyvezető aki interjúztatott, és azt mondta, hogy a pénz nem gond, de minnél hamarabb kellene kezdeni. 🙂
Komolynak tűnnek. Mondta, hogy keresnek flash programozót is. Rögtön thisnow jutott eszembe. Elküldettem vele az önéletrajzát, és úgy tűnik be is hívták.

Tehát ez volt egy. Másodrészt voltam Dream Interactivenál. Megkaptam a munkát, a szokásos feltételek 70%-os fizetés próbaidő alatt, utánna teljes nyilván. A kérdés, hogy mikor tudok kezdeni, kértem 2 napot, addig kiderült a franciáknak kellek-e.

Ez után beugrottam enni Batthyányn az Éden étterembe, de erről majd külön posztot írok, mert az jó volt 😉

Szóval négyre mentem a Tripont Kft.-hez.
Magán ház, nem iroda. Építési anyagok az udvaron mindenfelé, itt egy picit megrettentem.
Be a házba, minden tárva nyitva, táblák jelzik, hogy „Tripont Kft. ->”, „<- Tripont Kft.”, „Tripont Kft. ^”, meg ilyenek. A 4. tábla után kibaszottul meguntam, de akkor már megnéztem hogy mi a rák ez.
Fel a második emeletre, meglepődik. Kultúrált jól berendezett iroda, bőr ülőgarnitúra, meg ami kell.

De a tulajdonostól már a telefonban felállt a szőr a hátamon:

– Jó napot xy vagyok a Triponttól. Emlékszik a hirdetésünkre?
– Azt hiszem nem.
– Akkor nézze meg, és hívjon vissza.

Valaki nagyon elvan tévedve, szerinte az ő hirdetésével kel meg fekszik az ember, amikor munkát keres? :D:D:D

Szóval leültetett, elmondták hogy ilyen-olyan rendszerük van, ezt kéne pofozgatni, foltozgatni, újra designolni, hírlevél, SAP, webshop meg minden rák. Kértek egy árat, mondtam egy árat. Azt mondják az előző sem kapott ennyit, mondom rendben de nekem van két ajánlatom ami ennyi pénzről szól, és még hezitálok köztük.

Azt mondják, hogy ki tudnák fizetni éppen, de náluk ez úgy néz ki, hogy fele fix, a másik fele az oldal forgalma alapján a jutalék. Ó hogyne, és még számlát is adjak. Akkor azt mondták, hogy győzzem meg őket, hogy miért engem válasszanak. No ácsi, akkor mondtam, hogy hagyjuk az egészet.

Azt mondja a másik tulaj, hogy nem biztos, hogy ez a dolog annyira el van veszve, nem akartam vitázni, így is már nyitva volt a bicska a zsebemben. Egy milliós fotó cuccokat adnak el, nem kell a kamu.

Miután eljöttem, felhívtam Timit, mert a sulijától nem messze voltam, hogy wtf meg ilyenek, mondtam hogy itt vagyok a környéken és össze-e futunk.

Wikinger elött találkoztunk, majd beszélgettünk, húztuk egymást. Aztán láttam hogy furcsán néz rám, megkérdeztem hogy ez most mi. Azt mondja azon gondolkodik, hogy megöleljen-e. Mondtam hogy jer 🙂

Blahán leszálltam vele, és lekísértem a metróhoz, ami éppen műszaki okok miatt állt. WoOh, eddig sem kételkedtem benned, de most már tényleg nem fogok M2vel utazni.

Szal feltettem a metróra, és mentem Jászai térre, mert megbeszéltem Szandival, kedvenc trefortos virágárús kislányommal, hogy meglátogatom, úgy is rég voltam nála. Másfél órát voltam ott, segítettem muskátlit locsolni, meg ilyenek. Ott találkoztam a barátnőjével Julcsival, aki suli mellett a Jászai téri mekiben dolgozik 2 éve, és megtudtam hogy lehet a személyzeti bejárón bemenni 😀

Dióhéjban ennyi volt a mai napom. Az étteremről pedig még jön a post! 🙂