Azon gondolkodtam, hogy szokásos módon írok valami arról hogy mivolt tegnap este, meg minden. De marhára nincs hangulatom hozzá, teljesen máshol jár az agyam… Rajta…
Bent ülök az irodában, nézem a Westend fényeit, és azon kattog az agyam, hogy beteg, tölem kapta el hétfön, amikor sörömből ivott. Most lázasan fekszik otthon, rázza a hideg és fáj mindene… Kurva életbe.
Ah, erőt veszek magamon.
Szóval, tegnap este 10-kor adtam le az iroda kulcsát a porta szolgálatnak. Hanna busza 22:40-kore érkezett Operához, én negyedóraával elötte már ott voltam, de felhívtam, hogy én inkább most lemennék, ha nem baj.
Lent hulla szag, a tánctér tök üres, de legalább karaokenál tele volt az összes asztal.
Kalóz, kangi, Csabi, Viki, Ákos és Márk volt a fogadó bizottság szokásosan a pult elején. Beljebb Epstein, Bori, Frida, Nora, Marco, Andreas és Apesz. A karaoke pultnál Lütyő és Giorgio. Ádám pedig poharakat gyűjtött, mint azt az elmúlt két hétben is tette 🙂
Kicsi és a barátnője tizenegy körül estek be, és nem is maradtak túl sokáig, mentek vissza Cactus Juiceba.
Miután Ákos elviharzott, lassan mi is szedtük a sátorfánkat, és elindultunk Oktogon irányába. Útközben felvetettem, hogy milenne ha lenéznénk Monte Carloba. Az ötlet hallgató fülekre talált, így két taxival átmentünk.
Az első asztalhoz letáboroztunk, majd megszólalt a telefonom. Kicsi jelezte kommunikációs szándékát felém, ezért kimentem az utcára egyszál ingben, és olyan 20 percet beszélgettünk, amig várt a buszra nyugatinál. 😐
A telefonálásunk úgy szakadt meg, hogy Schipty mikrofonhoz szólított, mondtam neki, hogy majd vissza hívom, miután elénekeltem a „You give love a bad name” et. Így is lett 🙂
Majd Kalózék, és Márkék is felálltak és egyedül hagytak ott.
Utánna ismételtem a Morrison’sos szériát: Somebody told me, Mr. Brightside, Angels… berekedésig.
Fél hétkor értem haza…
Effektíve fél négykor sikerült erőtvennem magamon és felkelnem. Hét után lemerészkedtem a körútra, keresni valami kaját. Aztán haza, megesz, hív hanna hogy mi lenne ha találkoznánk. Hát jó.
Most itt ül mellettem, és zenét hallgat YouTuberól. Azt várja hogy befejezzem a postom és mennyünk Morrison’sba.
Hát legyen 🙂
Elobb enni, vagy mifasz:D
jó hogy 1.5 méterről kommentben kommunikálunk.
Bár írtam már ekkora távolságból smst is ugye… 😀
Durvak vagyunk en mar erzem. Na menjunk ma…
nem 😐
Es most?
Ahogy olvasom a naplódat ( mondjuk ez túlzás) inkább olvasgatom,egy dologra rájöttem,hogy Te az a habarodós típus vagy,és ez nálad egyik pillanatról a másikra megy!
” Azért vannak a jó barátok….”
Deja vum van.
Még mindig tudsz valamit… 🙂
Én álltalában telefonláni szoktam ilyen közelről 🙂 Hétvégén is hívok egy ismerőst: – Megkérkeztetek már a partyra? Erre egy hang a hátam mögött: – Nézz már a hátad mögé, és azzal megszakadt 🙂 Mit látnak szemeim, egyszerrer érkeztünk.
Hétköznapi kezdett lenni a „közeli” telekomunikació 🙂