Meglátod az étterem üveg ajtaját, és elkezd a nyál összefutni a szádban, mert már arra gondolsz, hogy vígan kanalazhatod nem sokára a kedvenced, mondjuk egy csirke paprikást. Ó, igen, az de jól is esne most.

Az ajtónál egy nem túl bizalom gerjesztő úr, megkér, hogy annál a gépnél válaszd ki, hogy milyen étlapról szeretnél étkezni, majd foglalj helyet az előtérben, amíg az asztalhoz szólítanak.

Leülsz bosszankodva, látva, hogy a papírodon az áll, hogy legalább 3 ember szeretne még előtted vacsorázni, és így is tele az étterem. Majd amikor a világot jelentő LED kijelzőn felvillan a számod, hihetetlen mámoros érzéssel lépkedsz az asztalod felé. A pincéred udvariasan elkéri az azóta salátává gyűrt papírodat, hellyel kínál, majd megkérdezi mivel szolgálhat.

Elmondod, hogy nagyon éhes vagy, és valami laktatót kívánsz, lehetőleg fehér húsból, és nem szeretnél sült krumplit köretnek. Hosszas tanakodás után kiválasztjátok a Kijevi jércét, vad rizssel és friss salátával.

Már gondolatban falatozol is, amikor megkérdezi a pincér, hogy szeretnél-e a következő 1 évben is itt vacsorázni minden este, mert ez esetben a kanalat ingyen megkaphatod, természetesen nem kötelező, hozhatsz sajátot is. Viszont, ezt most kell eldönteni. Ha pedig elfogadod az ingyen kanalat, de mégsem eszel itt minden este, akkor az összeget, amit az év további részében elköltenél vacsorára kötbérként ki kell fizetned az étteremnek.

Jól hangzik az ajánlat, ezért elfogadod, hmm ingyen kanál…

Eléd tesz kétféle evőeszközt, majd megkérdezed nincs-e olyan, ami késként és villaként is használható. Elnézést kér tőled a pincér, hogy olyan a karácsonyi hajrára való tekintettel sajnos nincs már a konyhában, mivel mindenki ezt keresi. Ezért megelégszel egy egyszerű darabbal, végül is enni jó lesz.

A pincéred ekkor elkéri a személyi igazolványod, a lakcím kártyád, a vezetékes telefon számlád, és egy gáz/víz/villany számlát. Mivel jól felkészült vagy, ezért ezeket farzsebben hordod, mivel tudod, hogy enélkül vacsorázni nem is lehet. Majd papír formába is öntitek a megállapodást a kanálról, és arról, hogy mindennap ott vacsorázol.

A pincéred ekkor visszaadja minden iratod, kikészíti a tányérod, melléteszi a kanalad, ami még annyira új, hogy lezárt nejlon tasakban kapod, mellékelve a titkos kódodat.

Már látod magad előtt, ahogy gőzölög a jérce mell, érzed a fűszeres aromákat, érzed ahogy a szádban az omlós húsdarabok utoljára felkiáltanak, amikor tapintatosan megkérdezed a pincért, hogy mégis mennyi időn belül fog érkezni a vacsora. Általában maximum 72 óra, hangzik a hideg válasz…