Délután amikor áthaladtam a nyugati téri aluljárón elcsodálkoztam egy pillanatra, mint egy kisgyermek. Egy gitározó középkorú urat táncolt körbe öt, a ruházata alapján erősen hajléktalan pozitív illető, a kellemes, szolid fagypont körüli hőmérsékletben, felszabadultan, mosolyogva.
Miközben én az aktuális gondjaimmal voltam elfoglalva, mint hogy inkasszó van a számlámon, holnapig él a cégem társasági szerződése, ügyvéddel kell találkozni, telewiwet javítani, stb stb stb.
Lehetséges, hogy ők tudnak valamit az életről, amit én nem?
A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.