Amikor Gourmeat szakács voltam…

Najó, az azért nem, de csak összeraktam Kicsinek egy nem akár milyen vacsorát.
Amikor felmerült, hogy mi lenne, ha mégis behajtaná rajtam a múltkor elmaradt idpontot, akkor már beszereztem az egyetlen valóban elengedhetetlen kelléket a vacsorázhoz. Az pedig egy 2001-es három puttonyos aszu volt, a Tokjai Kereskedőház bor különlegességei közül.

A menü végülis mézes-mustáros csirke volt mogyórós-kesudiós rizzsel.

Ezért szerda délelőtt elmentem megvenni a tényleges alap anyagokat. Értem ez alatt mondjuk a csirke mellet, és a magvakat 🙂
Munka után hazafelé gondoltam naivan, hogy veszek valahol dugó húzót, mert az még nem volt otthon. Végig mentem a körúton Nyugatitól egészen Rózsadomb lábáig, és egyik boltban sem volt. Ilyen nincs b*zmeg.

Aztán lemegyek a sarki kisboltba (igen, itt még van ilyen, és közel non-stop) és kérdeztem hogy van-e dugó húzójuk. Van, akkor szeretnék egyet, jah olyan nincs, de ha idehozom a piát felbontják. Aztakurva. Jó, persze.

Felrohan, hűtőből kivesz nemes aszu, berak táska, levisz, vesz némi üdítőt, hogy ne legyen pofátlan. Fizetés közben pedig felnyitottam a folyékony aranyat. Aztán go haza, és álljunk neki főzni.

A húst már megsimogattam, meg megszúrkáltam, meg befűszereztem. Tehát annak a bolti kaland csak jót tett, mert addig csak érett. Aztán elkezdem főzni a köretnek valót (rizs ugyebár). Erre jön az sms, hogy most indult, hol lakom. Megírom. A forró vízbe éppen elkezdtem főzni a rizst, amikor felhívott, hogy ha igaz akkor a ház előtt áll. Kinéz teraszon. Nidda tényleg.
Lemegy, szia, puszi-puszi gyere felfelé.

Fent jól körbe lett nézve a lakás. (Milyen jó hogy elötte hosszú hétvége volt, és takarítottam…)
Leült gép elég, emaileket olvasni, amig én tündérkedtem és csináltam a kaját. És kedvesen válaszolt a nekem érzekett msn üzenetekre… 😉

Megérkezéstől számított olyan 20 percen bellül el is készültem. Közben persze letámadtam borral, mert az jó.

A vacsi elfogyasztását követően meg lettem kérve egy korábbi igéretem betartására, miszerint megmaszírozom a vállát. Ez megtörtént, sőt derék maszírozással is kibővült.

Majd a kisasszony elalvás közeli állapotban feküdt az ágyamon, ekkor alávaló és galád módon vagy csak néztem, ahogy csendesen szuszog, vagy kispárnának használtam 🙂
Kényelmes, és jó illata van :$

Egyébként megkapta a Parndorfban vett szívet tartó üveg angyalkát, vörös díszdobozban. Bezzeg az én pici szivemre nem vigyázol így :S

Gondoltam rá, hogy előhűzok a szekrényből egy takarót, és akkor itt most alvás lesz, nem Morrison’s 2. De végülis éjfél körül cska összekaptuk magunkat. Lementünk körútra és hívtam egy taxit, mert a szakadó esőben nem akartunk gyalogolni.

Lent így jöttek e megjegyzések a dobozra. Zsé meglátta, aszondja ‘Éljen az ifjú pár!!!’. Aha, nem.
Aztán volt még egy-két kedves megmozdulása. De a legjobb azért csak az volt, amikor felkonferálta, hogy a ma estének vége, de még van hátra három szám.

Az első szerelem vallás mesterfookon lesz, vagyis Robbie Williamstől az Angels ZoNe előadásában.

Majd amikor vége lett a számnak.

És akkor most jöjjön a dolog női része. Scorpions The Wind of Change, Kicsitől.

Aztán megindultunk Nyugati felé. Gondoltam hívok egy taxit és Kicsit kirakkom Nyugatinál én meg go home. De volt szívem ott hagyni az esőben egyedül. Ezért inkább legyalologtam, és vártam vele egy buszt…

Így olyan fél ötkor feküdtem le aludni. Amiben semmi baj nincs, azon kívül, hogy fél kilenckor már ébren voltam, mert a kisasszony szeretett volna beszélgetni velem, amíg ment munkába… 🙂

Szóval 4 órát aludtam. Majd a vonaton pótolom…