Nos az elmúlt időszakban összejött néhány dolog, amire régóta vártam, és megváltoztatták az amúgy sem egyszerű piciny életem, ezek jönnek most így sorban.
Új szerelmeim
Kategória: Csakugy
Múlt hét
Nos, a helyzet az, hogy az elmúlt héten kellett elkészülnöm az egyik céges projekttel – amivel így is csúsztam egy napot – ezért meglehetősen keveset aludtam.
Olyan életritmust próbáltam kialakítani, hogy pihenni is sikerüljön, de dolgozni is tudjak közben. Nos, ez igazából annyira nem sikerült…
Ezek vannak mostanában velem
A nagy költözés hevében szépségesen elrendeztem a bokám egy időre. Vagy is, nem is tudom mi történt, elég annyi, hogy múlthét végén a Jókai és a Szondi utca sarkán egy lépés után oltári nagyot takartam a sima aszfalton.
Csend, nyugi meg egy kis chillout
[audio:jesterday_progressziv_chillout.mp3]
Ez a szám most pont jól jött, amig várakoztam. Picit gondolkodtam közben.
Majd amikor újdonsült ismerősöm beszállt mögém, István pedig a lovak közé tiport annyit kérdezett, hogy aki játszik az szerelmes, vagy valami baja van. Szerintem inkább mindkettő. Viszont az összhatás jó 🙂
A húsvéti hetem
Nos nézzük hogyan is telt a majdnem egy hetes szabadságom, egy temetéssel, és a tetejében még a húsvéttal is.
Húsvét, meg minden
Igazság szerint így most lassan hajnali három felé kanyarodik az órám, azon gondolkodom, hogy mocsok gyorsan el kellene húznom aludni. Mivel reggel indulnom kellene ismét Dunapatajra, valószínűleg az egyik utolsó közös húsvéti ebédre.
Eddig a nagyszülők miatt jártunk le mindannyian unokák. Most viszont ez az apropó megszűnt, így nem tudom mennyire lesz majd a jövőben erre affinitásunk.
No de, egy dolog fog segíteni legyűrni a hajnali utazással kapcsolatos hírhedt ellenérzésem; késő délután már valószínűleg aszfalt lesz a lábam alatt és ismét a budapesti miliőt élvezhetem. Függök ettől a várostól mentálisan komolyan. Iszonyúan hiányzik.
Névnap, meg ilyesmi.
A temetésre való tekintettel idén szerintem nem ünneplek nyilvánosan névnapot, eltérően az elmúlt évek gyakorlatától. Ellenben aki mégis ingerenciát érez rá, hétfőn nyitott leszek fülhúzogatásra.
A hír igaz
Szóval, az van, hogy mint azt más sokan tapasztaltátok igaz a hír.
Tényleg nincs már vállig érő hajam
A zenekarom és az új nagylemezünk
Nos, az van, hogy zenekart alapítottam csendben és kijött az első albumunk is, nagy hírtelenséggel!
Korán
No, nem az arab világ szent könyvéről fogok ma reggel megemlékezni, hanem arról, hogy mióta főállásban dolgozom szerintem ilyen korán még nem értem be dolgozni.
Telefonok meg a Nokia
Nos, ahogyan páran láttátok az egyik telefonom lecserélésre került, nevén nevezve a gyereket, egy csodás 6500 classiccal lett gazdagabb a mindennapi informatikai architektúra, amit magammal cipelek.
Öröm-boldogság, átmigráltam az összes telefonszámot, eseményt, születés és névnapokat, családi eseményeket, és minden ilyesmit. Na, jó szelektáltam azért pár nevet, és eseményt. De teljesen elégedett vagyok eddig a kis vékony fekete szörnyeteggel. ( Ezzel a telefonnal készült a Menno De Jonggos videó… Csak a felbontást felejtettem el növelni 🙁 )
Azt álmodtam
Ritkán szoktam emlékezni arra, hogy mit álmodtam, de ma délben azt álmodtam, hogy dj pult mögött állok, és szól valamilyen zene, sok basszussal, meg ilyesmi.
Egyszer csak minden elhallgat. Lenézek az emeletről (egy nagy teremben volt a buli, valami olyasmiben, mint, a xXx egyik jelenetében, ahol Rammstein – Feuer Frei című szám ment), és a szinpadon többek között noel énekelte ennek a számnak az 1:20 másodperc utánni részét:
[audio:baki_adam_-_abyss.mp3]
Boldog Valentin-napot!
No és akkor már egy kis valentin napi sms ajánló, akinek még nem sikerült kiválasztani a megfelelőt.
Átértékelés
Úgy gondolom, hogy általában mindannyian elvagyunk a saját kis világunkban, de néha vannak dolgok amik arra kényszerítenek, hogy felkapd a fejed, hogy a dolognak, nem csak relatív skálán mozognak, hanem van abszolút skála is, és ehhez képest a viszonylagos dolgok eltörpülnek.
Rohanós napok, erősen
Nos, ahogyan észrevettétek újabban valahogy nem ontom magamból a bejegyzéseket.
Ennek több nyílvánvaló oka is van. Nyilván nem az okos motoros szubkultúrához tartozók fenyegetése és a „ne írjá többé” jellegű elmés megnyílvánulások miatt. A történet simán annyi, hogy egészen sokat dolgozom, irodán kívül, és belül pedig főleg.
Az időmet saját projekteimbe ölöm, mint látszik annyira nem feleslegesen, mivel ACE nevű pluginem túl jutott az 50.000 es lélektani letöltési küszöbön. Az új oldalaim nézettségei kezdenek egyre jobbak lenni, a belőlük jövő bevételek sem múlják alul az elvárásaimat.
Viszont folyamatosan felszínen van bennem a kérdés; amikor valaki felhív, ír egy smst, valamilyen IM üzenetet, kevés kivételtől eltekintve az jár a fejemben, hogy na megint mit akar tőlem. Egyre jobban igyekszem arra, hogy a felesleges vérszívásokat elkerüljem, próbálom optimalizálni a hétközben eltöltött időm, hogy ne pazaroljam el. Mert egyre jobban kezdem érezni, hogy fogy.
Valamilyen Marika másodszor
Általában kerülni szoktam a magyar filmeket, legalábbis az Üvegtigris óta erős fenntartásaim vannak velük kapcsolatban. Bár a romantikus témájú ám de reklámokkal teletűzdelt populista filmeket szivesen néztem, (Csak szex és más semmi, S.O.S. Szerelem, 9 és fél randi), bár ezekből volt ami jól, volt ami kevésbé jól sikerült.
No de, a Valami Amerika folytatásáról túl sok jót hallottam ahhoz, hogy ne legyek rá kiváncsi. A film megnézésének az apropóját egyébként Dia drága szolgáltatta, azáltal, hogy volt némi nemű gondja, amihez kellett egy erős váll, két fül, egy kis szénhidrát bomba. Ezt toldottuk meg a filmmel és teljes programunk volt, késő délutántól, egészen este tízig.
A film nagyjából a feléig a nézhető kategória volt, néha felnevettünk rajta, de igazából semmi extra. Azt hittem a hangulata végig ebben a milliőben fog telni, ámde innét indultak be a filmben a sok mókával kecsegtető romantikus sokszögek, amik jót tettek az összkép érdekében. Volt pár picit erős poén
– Mit gondolt akkor, amikor csak ott ültek egymással szemben? Gondolt erotikára?
– Akkor amikor közölte vele, hogy meghalt az anyja?
Volt egy-két gyenge megoldás a filmben. Például a sztriptíz báros rész, amikor akinek fehér bottal kell megmutatni a film trükköket is láthatta, hogy nem Szonja volt a táncos lány.
No, meg volt pár erősen kiszámítható rész. Amikor valaki egy konténer mellett telefonál, miért kell feltétlenül bele dobnia a telefont. Aztán miért szólal meg azonnal, és miért kell csoportosan utánna ugrani? 😀
Aztán lenne még pár kérdésem. Például, ha a kőbányai textilgyárban történt a bokatörős baleset, miért kell a Váci úton menni a mentőnek? Főleg kifelé 😀
Viszont a kötekedésem ellenére, nekem nagyon tetszett, szerintem ő is méltó helyet fog elfoglalni a jövőben a dvd gyűjteményemben.
Rohanás, rohanás, rohanás
Hetek óta csak rohanok, felforgatott életritmust folytatok, hajnalban fekszem, 10 után kelek, vágtatok be dolgozni, és éjszakába nyúlóan bent maradok. Majd ugyanez előlről.
Az irodai dolgaimmal nem haladok úgy ahogy szeretnék, bár ezzel van a legkisebb gond, mert ez legalább közel van az elvárási szintemhez, a nagyobb gond, hogy másban nem haladok. A hétvégéim jellemzően elúsznak valami felesleges pepecseléssel.
5 óra alvás póver
Nos szóval, az a helyzet, hogy tőlem nem szokatlan módon egészen keveset aludtam ma éjszaka, pontosabban ma hajnal és a ma délelőtt folyamán. Történt ez alapvetően 4 ok miatt.
No, akkor elkezdődött
Fura, hogy évek óta nem voltam igazából 4 napnál hosszabb szabadságon, most pedig a karácsonyi új évi és minden hasonló hacacáréval együtt közel két hetet csak „láblógattam”.
Illetve hát ez a láblógatás nálam annyit jelentett, hogy rengeteg kedvenc DVDmet újranéztem, no meg pótoltam a hiányosságaimat pár alapmű tekintetében, miközben próbáltam magam utólérni a dolgaimban, bár a negyedét nem csináltam meg annak amit terveztem, viszont egészen sokat igen.
Például a legtöbb saját oldalamat új szerverre költöztettem, a megnövekedett látogatottság és terhelés miatt. Ennek az eredménye az, hogy a http://djz.hu/ már nem a régi fekete designnal jelentkezik, hanem gyakorlatilag a blogom egyik oldalával. Másrészt rendbeszedtem egy picit a kedvenc idézetes oldalamat is.
Ezenkívül elkészült Ádám oldala is, valamint véglegesítettük a BossPressot is.
Ezen fellül dolgoztam egészen sokat az Advanced Category Excluder nevű pluginemen is, aminek hamarosan kijön a következő kiadása. Jelenleg az orosz fordítóra várok, hogy befejezze a munkát.
Az ünnepek előtt történt még, hogy mint fejlesztő felkerültem a SoftPediára, néhány általam írt bővítménnyel együtt. Valamint az ünnepek alatt látott nyilvánosságra a WordPress fejlesztők nemzetközi 1000-es listája. Ezen az egészen jónak számító 73.-dik helyet csíptem meg. Az utánnam következő honfitársunk csak a 800-as listába fért bele.
Amit viszont nem fejeztem be:
- Nem készült el az új rain.hu
- Nem sikerült véglegesítenem az új automatizált ügyfél hozzáférés kezelő rendszerem
- Még nem készült el az új webkettes közösségi híroldalam sem.
- Nem fejeztem be az új WordPress alapú directory kezelő scriptem
Szóval azért mondhatom, hogy egészen aktív pihenéssel telt az idő, de kellene még mondjuk háromszor ennyi idő.
Mit hagyok magam mögött, és mit várok jövőre?
Én alapvetően hálás vagyok az elmúlt évért minden szempontból.
Személyesen azért, mert elkezdett kikristályosodni egy olyan mag, akikre számíthatok, és lekoptak olyan emberek, akiknek csak szükségük volt rám, valamiben, viszont nem lehetett számítani rájuk amikor tényleg kellettek volna. Ez sok fölösleges energia és idő kidobást takarított meg nekem, amiért hálás vagyok.