Kategória: Zene

Tonight

Nos, megérkeztünk győri kiruccanásunkból, ami egyébként jól sikerült. Sok-sok üzleti partnerünkkel találkoztunk, és egy nagyon jó hangulatú üzleti szemináriumot élhettünk át. Egy olyan különleges hangulatú városban, aminek bármivel összetéveszthetelen atmoszférája van. A rendezvény főelőadói személyes barátaim és mentoraim voltak.

Győr

Ezután egy kedves meghívásnak tettünk eleget. Megnéztük Kalózzal és Márkkal, a Bazi Nagy Film cimű Hollywood fikázó csodát. Ami Scarry Moviera hajazó stílusban vegyítette magába, a főként Johnny Depp nevével fémjelzett filmeket, és a Narinát 🙂

Ezután kiegészülve Kangival és Ákossal, és megválva Márktól folytattuk kultúrális és kulináris túrának Morrison’s irányába. Ahol is találkoztunk Petivel – civilben csajozás közben -, Epstein kartárssal, és össze ismerkedtem egy András nevű sráccal – akivel június nyolcadikán, miután letelik az egy hónap fogunk inni Flaming Lamborghinit – , valamint a Lesz testvérek is lent voltak velünk.

Ment az antialkoholista koktél iszogatás, bulizás, és beszélgetések. Jól érzetem magam, köszönöm hölgyeim és uraim 😉

Munkásnap

Tegnap voltunk Judittal Aranytízben, utánna haza és itthon döglés. Mert így kb sehova nem volt kedvem menni, némi szerver hangolást végeztem még, aztan alvás, mert kb faszkivolt.

Ellenben ma mentálisan kicsit megfáradtam. Volt ugye betervezve 4 interjúm, az első 12 percig tartott, pedig a jelölt flegmasága az első percben nyilvánvaló volt. Amikor a szakmai dolgokról kifaggattam, a főnököm következett, az ember központúbb hres résszel, amiben bizony kibújt a szög a zsákból és 3 percen bellül az utcán találta magát a jelölt.
A második interjút e-mailben lemondta a jelölt, aki az egyik volt kolegám volt, és számítottam rá, hogy együtt dolgozhatunk… Ez azért fájt.
A harmadik interjú mókás volt, az úr akit interjúztattam kb 8 évvel volt nálam idősebb, és eredetileg szakács volt…
A negyedik interjúmra délután 5kor került sor. Amelynek egy aranyos, kellőképpen megszeppent hölgy volt az áldozata, őt együtt kérdezgettük Franckal, majd amikor én végeztem, ki is jöttem, mivel a piszkos anyagiak úgy gondolom nem tartoznak rám. Szimpátiát keltett bennem is és a főnökömben is, ezért remélem hamarosan egy újabb taggal bővül a csoportom 🙂

Az interjúk szünetében (9:12 és 14:00 között) pedig a Technikai igazgatóval terveztük meg az adatbázis struktúrát az egyik projekthez, valamint próbáltunk egy 250 megás SQL 2005 adatbázis mentésből élő adatokat kicsalogatni.
Ami végülis sikerrel járt.

Aztán jól megérdemelt hazaindulásom elött behívott a fönök az irodájába, és felvázolt egy új projektet, aminek a határideje május 20. Részleteket nem árulhatok el nyilván, de egy nemzetközi zenei blognak készül.
Csak néhány friss adat az oldalról, hogy nem sufni tunning dologról lesz szó:

  • 8 464 437 Blogs
  • 392 267 354 Articles
  • 902 176 699 Comments

    • Today:

  • 12 742 Blogs created
  • 668 597 Articles published

    • Words

    A tegnap esti buli óta ez a zene megy a fejemben:

    Sokadszorra hallgatom ma, és nem tudom megunni.
    Karaoke verzió, lehet vele gyakorolni 😉

    smile an ever lasting smile
a smile can bring you near to me
don't ever let me find you gone
'cause that would bring a tear to me
this world has lost its glory
let's start a brand new story
now my love
you think that I don't even mean
a single word I say

it's only words
and words are all I have
to take your heart away

talk in ever lasting words
and dedicate them all to me
and I will give you all my life
i'm here if you should call to me
you think that I don't even mean
a single word I say

it's only words
and words are all I have
to take your heart away

    Tonight

    A ma este úgy nézett ki, hogy nálam kezdtünk iszogatni, Dorcival, Judittal és Emesével.

    Majd úgy gondoltuk, hogy lenézünk Kék Yukba, ahonnét szerintem kb kinéztek minket, mivel egyedül Emesén volt némi alternatívra emlékeztető ruha 😉

    Dorci rózsaszínben adta elő, Judit egy szürke szadó-mazó dekorációs felsőben jött, én pedig fehér zakó, fehér nadrág, fekete ing, és neon zöld nyakkanedőben.

    Bár úgy gondoltam, hogy a nyakkendőt leveszem és majd csak távozás után öltöm újra magamra. Ami egyedül zavart a helyben hogy a falon és mindenhol pentagrammok voltak, ami kissé frusztrált, mivel a fekete mágia távol áll a világképemtől.

    Mire leértünk már lent volt a két Péter, valamint Gábort, Noel szülei és ea is megérkezett utánnunk nem sokkal.
    Noelék jól játszottak, még úgy is hogy az első szám után már be volt rekedve.

    A muzsika után elléptünk Szerájolni, aztán Morrison’s volt szenvedésünk tárgya, ahol már Kangi, Kalóz, Márk, Ákos és kobi várt minket. Majd, valamivel később csatlakozott hozzánk a két Sándor.
    Az este folyamán énekeltünkpárszor igy csoportosan nagyon 😀

    Sikerült megitatni Emesét és Juditot elég kellemesen… 😀
    Node itt véget is ér a mesém, elvoltunk, táncoltunk, majd 4-6 osnál váltunk el, Emesét útnak indítottam Móricz felé, mi pedig jöttünk bogdáni útig. 🙂

    Nos, akkor alvás 🙂

    Szepare

    Nos igen, ujra itt a nyári időszámítás, legalábbis olyan szempontból, hogy ismét van Szeparé és Zöld Pardon, holnaptól, illetve ma estétől Rio is.

    Szóval lent voltunk igy megint páran, jól érzetük magunkat, iszogattunk.
    Lent volt ofkorsz noel, original, dorci, hamory csabi, palcso tomi…
    Szinte az egész estét végig beszélgettök Xochitl kisasszonnyal, majd elkisértem a hajnal 4es buszához, fogyasztottam némi gyrost  Móriczon és jöttem haza befejezni a Move One -os beadandómat, ami ilyen állapotban még másfél órát vett igénybe.

    Szóval akkor alvás, aki délelőtt indokolatlanul felhív meghal.
    Köszönöm

    Aerials

    Cause we are the ones that want to play
    Always want to go
    But you never want to stay
    And we are the ones that want to choose
    Always want to play
    But you never want to lose
    Aerials, in the sky
    When you lose small mind
    You free your life

    System Of A Down – Aerials

    Vannak zenék, amikre nagyon rá tudok kattanni, gyakorlatilag minden különösebb magyarázat nélkül.
    Ez is most ilyen.
    Tudjátok, hogy nem épp a stílusom, de néha bejönnek ilyen muzsikák 🙂

    Tonight

    Nos hát este miután végeztem Arany tízben, mentem Deákra gyalog, mert az jó és egészséges.

    Közben felhívtam csengő hangú Le Meridieni fodrász recepciós Emy babát, akinek jórég hallottam vidéki hangját, és megegyeztünk abban, hogy baján egymásnak rohanunk sokan.

    Majd találtam nyitva egy Match, ahol vettem 2 doboz energia ital, hogy ne aludjak rá teljesen a hölgyekre akikkel 9 kor volt találkozni valóm Blahán.

    Ezt így sikerült is abszolválni.
    Némi mekdonáldszos gasztronómiai és kulináris kiruccanás után tettük tiszteletünket az Óborozó nevű csodálatos zenésszórakozóhely jellegű intézményben az Ó utcában, ahol is a The Walrus adott koncertet.
    Sikerült a végső, „We are The Walrus” cimű számra becsapódni.
    Lent találkoz dr. Gullai, és zenekar tagjaival, valamit sok pirszinges, emós, metálos, és alternatív fazonnal.
    A hely annyira alternatív volt, hogy már a jegyszedő is emo volt 😀

    Ezután neki indultunk a budapesti éjszakának egyészen a Deák térig, ahol is Dorci ment Délnek, mi Kicsivel mentünk északnak.

    Itt a vége fuss el véle, holnap folyt. köv. or something.

    Can’t stop

    I can’t stop thinking of you
    ‘Cause you’re the one I want tonight

    A mai skodálatos bulizásnak indult, majd kudarcba fulladt este elején, miközben Dorcival csattogtunk Morrison’s felé, kaptam a pofába egy kérdést érdeklődésem aktuális személyére vonatkozólag. Ergo, a miért pont ő című kérdést.
    Erre a válasz kellően sokrétű, ezért annyival rendeztem le hogy fogalmam sincs.

    De mivel kellően laposan telt az este. Ezért a miért, mióta és miért pont ő cimű kérdések körül kalandoztam, és úgy gondoltam referálnék belőle tanárnő ha még szabad.

    Szóval szerda este Hannával átakartunk menni kisterembe, hogy megnézzük ott mi a rák van, és neki szögeztem a kérdést, hogy átjön-e táncolni.
    A zajok miatt valószinűleg az előljáró szó nem ment át a kommunikációs csatornán, és elkezdtünk lassúzni az épp felcsendült számra, de igy jártam a legjobban, azt hiszem 🙂
    Lassúzás közben, hozzám volt bújva, és közben volt ez az asztakúrva élményem.
    Ott kattantam meg, irányában.

    Azon kívül, amikor velem szemben ült, és olyat láttam a szemében, amitől kirázott a hideg. Iszonyúan szép tekintete van, sokat sejtető, tiszta nézése. Ezzel a nézéssel mérgezett meg, ez biztos.

    És hogy jó párszor énekeltünk, mind-mind bonusz pontok, emocionalisan legalabbis biztosan.

    Pont ezért értékeltem ma este minden számot, amit szerdán/pénteken együtt énekeltünk tőrszúrásként. Ezen kívül hiányzott a levegőből a jelenléte.
    Egy olyan nő, akiből nem találsz minden utcában még 20 hasonlót. Sőt hozzá hasonlót még nem láttam. Legjobban a már említett „Hármasban szép az élet” cimű film Amy Postjához hasonlítanám.

    A zenék amiket énekelt/énekeltünk.
    Sőt ön magában az, hogy van énekhangja, nem is akármilyen…

    Az hogy kemény csajnak mutatja magát, ami részben igaz is, másrészt érzékeny.

    És csak a legvégén emelném ki a szempontok közt azt, hogy tetszik a mosolya.
    Első ránézésre aranyos naiv kislánynak hinné az ember, beszélek vele 2 mondatot, és kiderül hogy hát nem igazán, bár az aranyos akkor is megmarad 😉

    Nos tanárnő egy elégségest megérdemlek?

    Angel

    So when I’m lying in my bed
    Thoughts running through my head
    And I feel that love is dead
    I’m loving angels instead


    Érdekes volt résztvevők mai névsora: Kalóz, kangi, abattoir, Original, Mr. Gullai, noel…
    És sokáig lehetne folytatni a sort, azokkal akire nem számítottam, hogy lent lesznek és mégis.

    Viszont alapvetően csalódott vagyok, nondjuk már az elején látszott, hogy bebuktam, amirok kiderült hogy szerda óta ketten is gyúrják az agyát, hogy mit gondol velem kapcsolatban…

    Csalódott vagyok… Kurvára.
    De jobban akarom, mint ez előtt.

    Ha azon múlna, igen, még Angiet is énekelnék.
    Visszafelé, héberül, ó-arámi nyelvjárásban…
    De kurvára nem ezen múlik.

    Inkább alszom, és arra gondolok, hogy holnapra elfelejtem.
    De illúzió. Megmérgezett.
    És ezt pontosan tudja…

    Bulaj

    Nos hát az van, hogy sikerült a fent említett időpontban hazaérkezni egy hosszú este után.
    A ma este, WBben indult, ahol két esemény is egymásra csúszott.

    Az egyik Fülöp Imi bucsúztatója volt, a másik pedig egy kártya party 🙂
    Aki nem ismerte volna Fülöp Imrét, ő eredetileg a cégünk TGP (tídzsípí) részlegénél kezdett dolgozni, majd pedig kereső optimalizálással foglalkoztak többek közt. Imi aktív szereplője volt, az egyik oldalunk románra fordításában, ami nélküle nem sikerülhetett volna. A segítségét ezúton is köszönöm.

    MilGárt kérdezgették arról, mi a titka a cégnél.

    Nyilván ő is Always ultrát használ – csak nem akarta beismerni – de a saját vezetői poziciójával kapcsolatban a nyelvtechnika fontosságát hangsúlyozta.

    No mindegy, a bucsubuli ugyérzem némi képpen érdektelenségbe fordult, mi pedig Gandival átmásztunk Morrison’sba as usual. Ahol meglepően kevesen voltak, pedig kb 11 óra volt már mire leértünk, elvileg élő koncertet adott két zenekar is aznap este. Az egyik a The Walrus volt, a másik pedig valami félresikerült emlékzenekar, akik valami mocsok mód szar zenét játszottak.
    Közben persze Karaoke party ment, és Lippivel is összefutottunk. Ök is lejöttek bulizni, mert internet allitólag azt hazudta hogy ott aznap este funky buli lesz, ami éjfél után már igazolódni is látszott. 🙂

    Most is megfogalmazódott bennem, aminek később hangot is adtam, hogy Lippinél rosszabb főnököt sosem szeretnék magamnak.
    Nem tudom, Lippi mennyire emlékszel miről beszélgettünk a nagyterem bejárata elött, jól esett amiket mondtál, és igyekszem megfogadni a tanácsaidat 🙂

    Az este folyamán kaptam egy smst, amiben választ kaptam egy nyitott kérdésere, ennek folyománya képpen ma estére kellemetes társaságom lesz, a holnapi napról nem is beszélve 🙂

    Muzsika meg Zene, meg ilyenek

    Nos szóval ma hajnalban (1 órája :P) írt Hanna amiben felszólított többek közt engem is, hogy írjam le én is a 9 kedvenc mótámat.
    Lássuk, mi jön össze 😉

    1. Álljon itt elsőnek minden elektronikus zenék atyja, a zenék zenéje:

    Cafe Del Mar
    [audio:cafe_del_mar.mp3]
    2. A második legyen egy azóta eltűnt dán-norvég formációtól a legjobb balladai hangulatú daluk, ami a Sliding Doors cimű film betét dala volt.
    Aqua – Turn back time

    3. Hogy maradjunk a filmeknél a következő is film zene.
    Aerosmith – I don’t want to miss a thing

    4. Ha már Aerosmith, akkor nem maradhat ki ez sem.
    Aerosmith – Crazy

    5. Még egy filmzene, ami kihagyhatatlan, egy ilyen összeállításból.
    Faith Hill – There You’ll Be (Pearl Harbor)

    6. Ha már ennyi filmzene volt, az aktuális kedvencem sem maradhat ki.
    Jem – Once in every lifetime (Eragon)

    7. Ezen sokat vegődtem, már nem a számon, hanem hogy melyik verziót rakjam ki, de ugy gondolom mindkettő kikerül. Két előadó, két stílus, két feldolgozás, ugyanabból a dalból. Elöször a lassu, másodszor a dance verzió.
    Nothing’s Gonna Change My Love For You

     

    [audio:forigner_-_nothings_gonna_change_my_love_for_you.mp3] [audio:cera_-_nothings_gonna_change_my_love_for_you.mp3] 8. Dancenél maradva szóljon itt az egyik nagy kedvencem. Ami szinte már a Pop határait súrolja, de attól még Rui Da Silva rokona 😉
    Nicole Da Silva – Enjoy Your Life

    [audio:nicole_da_silva_ -_enjoy_your_life.mp3]

    9. Hogy stílusosan zárjam ezt a kis összeállítást, itt a vége, fuss el véle.
    Linkin Park – In The End

    No, és hogy így a végére értünk, én is felkérem pár kedves olvasómat, hogy tegyék meg ugyanezt.

    Tehát az áldozatok:
    Gandalf | Nati | gus | laze

    When you hear the silence

    Most rámköszöntött a csend.
    Mondhatni, rám eresztette fátylát a csend sudár és kiismerhetetlen úrnője.
    Vagy egy erős stílusváltás után mondhatnám azt is, hogy de k*vara egyedül érzem most magam.
    Egésznap pezsgés volt körülöttem, most pedig egyedül a Hármashatárhegy mosolyog vissza rám jóságosan.

    No mindegy.

    Akkor most jöjjön az egyik személyes kedvencem.
    Tukan – When you hear the silence
    [audio:tukan_-_when_you_hear_the_silence.mp3]

    Fine day

    Gus írt egy postot ami mellett nem tudok elmenni szó nélkül, mivel az egyik kedvenc énekesemról, vokálosomról szól.
    A hölgy Kirsty Hawkshaw.

    A legnagyobb trance, dance muzsikákban találkozhatunk a hangjával. Saját száma a fine day, amit itt meg is osztok veletek. A prezentált verzió Mike Koglin remixe 2003ból.
    [audio:kirsty_hawkshaw_-_fine_day.mp3]

    Bövebben még gus blogján olvashattok róla, nem akarok idegen tollakkal ékeskedni.

    Nosztalgia

    Egy igazi magyar klasszikus 2003 ból 🙂

    [audio:unique_-_mozaik.mp3]

    Most igy hirtelen eszembe jutott sokminden ezzel a zenével kapcsolatban.
    Több dolog miatt raktam ki.

    • Egyrészt a múlt miatt, mert egy komoly része a múltamnak letakarható ezzel a számmal.
    • Másrészt, hogy valóban „vár még ránk száz és száz apró mozdulat” gyerekek, fogunk még így bulizni! 😉
    • Harmadrészt, az életem most valóban egy mozaik, amit rakok össze újból, más alapokon
    • Negyedrészt, most jólesik hallgatni, mindig is imádtam őket 🙂

    Jo napot ;)

    Ha lenne egy zene szám, amivel leírhatnám a tegnap estét az biztos, hogy Axwell től lenne a Watch the Sunrise 😉

    Ez a zene áll legközelebb hozzám, már lassan 2 éve.
    Olyan amit imádok, a hangulata hatalmas, zeneileg ha meghallom pezseg a vérem, kicsit spanyolos, latinos, akusztikus, hangszeres és nagyszerű klub muzsika 🙂
    A szövege pedig beszél minden más helyett 😉

    There’s nothing more that I want
    Than to touch you
    To seek truth
    In your eyes
    The only thing that I want
    Is to be with you
    And watch the sunrise

    Every time I see the sunset in your eyes
    Words can not express the feeling deep inside
    Your fire gives me sweet inspiration
    When the morning comes
    You bring life like a sunrise, sunrise

    There’s nothing more that I want
    Than to touch you
    To seek truth
    In your eyes
    The only thing that I want
    Is to be with you (with you)
    And watch the sunrise

    There’s nothing more that I want
    Than to touch you
    To seek truth
    In your eyes
    The only thing that I want
    Is to be with you (to feel you)
    And watch the sunrise

    Every time I feel the pressure start to rise
    Heaven only knows the way you’ve satisfied
    Your fire gives me sweet consolation
    And when the morning comes
    You bring life like a sunrise, sunrise

    Watch the sunrise

    There’s nothing more that I want
    Than to touch you
    To seek truth
    In your eyes
    The only thing that I want
    Is to be with you (with you)
    And watch the sunrise

    There’s nothing more that I want
    Than to touch you
    To seek truth
    In your eyes
    The only thing that I want
    Is to be with you (to feel you)
    And watch the sunrise

    Tonight

    Nos, akkor azt hiszem most lekoccanok gép elől.
    Megindulok, és veszek valami viszki jellegű folyadékot, némi kóla jellegű állomány javítóval.

    Ezeket beűhtöm, majd megindulok kedves barátaimhoz ezt el fogyasztani, majd pedig megerősödve és kiegészülve megtámadjuk Kaméleont, ahol a lehetőségekhez mérten majd próbáljuk jólérezni egymást.

    Misikém remélem V.I.P. szekcióban raksz el nekünk pár jó helyet 😉

    A ma estét némiképp előkészítendő elmentem csunya madaras teszkóba itt óbudán, és vettem csunya vörös cimkés sétáló jános urat, némi kóla, és bomba társaságában.
    Úgy érzem némi képpen masszív este elé nézünk 😉
    Btw, aki unatkozik szívesen várjuk 😉

    Avagy így ismertem meg Palcsó Tomit

    Na szóval ma az történt, hogy épp készültem vissza vonulni vonalaim mögé, és nyugovóra térni, mikor is egy rosszarcu arab illetőségű egyén zaklat telefonon háromnegyed tizenkettőkor, hogy márpedig most azonnal Morrison’s…

    Küldött értem Gandi barátom taxit, ami éjfélre itt is volt, és baráti áron (másfél papír) leszállított. Ami azért lássuk be, barátok közt is 10 km… 🙂

    Szóval hát ott voltam. Igazából állatkodásról és ivásról szólt az est további része.

    Lent volt természetesen Gabika drága a széles mosolyával :)*
    Aztan első sör után mutattak be Palcsó Tamásnak, aki első ránézésre nem esett le kicsoda, így az „örülök, hogy megismerhetsz engem” arckifejezést öltöttem fel, aztán 2 dupla Jim Beamet kisértem le, mire Seedorf is előkerült.

    Nekem ott már aludnom kellett volna, de vártunk még két számot, és huztunk a gyikba.
    Hazafelé ismételten Subway mert anélkül nem étel az élet, meg ilyenek ;]
    Szóval megint 4 óra és még aludni is kellene.
    Ellenben most jól éreztem magam, az esőt leszámítva 😉

    Nos, G Night 😉

    Chicane – Salt Water

    Egy igazi klasszikus a trance hajnaláról.
    Chicane – Salt Water

    Oscail mo shúile
    Něos mň
    Čist č sin
    Ar an tsáile snámha
    Fol lol the doh fol the day
    Fol lol the doh fol the day
    Fol lol the doh fol the day
    Fol lol the doh fol the day
    Open my eyes
    Saltwater rain
    Oscail mo shúil
    In that way
    Čist tů
    In that way
    Čist tů
    In that way
    Missing part
    In that way
    Čist tů
    Oscail mo shůil
    Fol lol the doh fol the day
    Fol lol the doh fol the day
    Fol lol the doh fol the day
    Fol lol the doh fol the day
    Open my eyes
    Saltwater rain
    Oscail mo shůil
    No more inside
    Saltwater rain
    Oscail mo shůil
    English translation
    Open my eyes
    Bigger
    Listen to us
    Swimming in Saltwater
    Open my eyes
    Saltwater rain
    Open my eyes
    In that way
    You listen
    In that way
    You listen
    In that way
    Missing part
    In that way
    You listen
    Open my eyes
    No more inside
    Saltwater rain
    Open my eyes