Galád és alávaló módon elraboltak… 😛
Encsi erre járt két puszira, aztán az lett belőle, hogy elkisértem a skodálatos bajai teszkóba A/4-es lapvásárlás céljából, amiből végülis az lett, hogy vettem két DVDt, meg ajándékot is 😉
Mindig kész vagyok tanulni, annak azonban nem mindig örülök, ha tanítanak.
Galád és alávaló módon elraboltak… 😛
Encsi erre járt két puszira, aztán az lett belőle, hogy elkisértem a skodálatos bajai teszkóba A/4-es lapvásárlás céljából, amiből végülis az lett, hogy vettem két DVDt, meg ajándékot is 😉
Gondolkodtam azon, hogy kirakom a Unique címben említett albumának hasonszőrű dalát ide jól. De inkább azt rakom ki, amit csütörtök esti koncert óta hallgatok, és nem tudom megunni.
Egyébként pedig, az előbb néztem ki a vonat ablakból és Érdligetnél járunk. Egészen pontosan négy óra múlva leszek Baján.
A ma reggelben az egyetlen vicces dolog a taxis bókja volt, amit eleresztett felém. Legalábbis én annak fogtam fel.
Szóval annyit mondott hogy „Ismerős volt maga nekem, a rádión szoktam hallani a nevét, meg a címét”. Tényleg igazuk lesz azoknak, akik azt mondják, hogy wcre is taxival járok 🙂
Végére pedig álljon itt noel barátom remekbe szabott dala:
(Figyelem! Nálam mentális függési jeleket szokott produkálni ez a szám, most is 5:40 óta, azaz fél órája hallgatom)
The Walrus – Anne
[audio:the_walrus_-_anne.mp3]Hétvégén voltam Baján, vasárnap reggel feljöttem Édesanyámmal, a reggel hatos vonattal.
Most pedig lassan elaaszom a fotelben…
Ami, csak 3 dologért gázos:
Nati pedig tegnap lett 23. Jó nyilasként mindig üldöz, de sosem érhet útól, az az egy hónap egy nap, mindig is megmarad… 🙂
Egyébként a C&C Generalst kijátszottam Kínaiakkal 3 órája :]
A hétvégén felkerült 2 új kép galéria. Nem ez még nem a Prágai, mert az illetékesektől még mindig nem kaptam meg.
Szóval felkerült két új galéria:
No, most alvás. Hogy reggel korán keljek, és rendet rakjak, és megírjam a Prágai postom.
Szóval csütörtök este lementem Bajára, mert ugye miért is ne.
Meglátogattam én édesanyámat, meg a sok apróságot, és persze a nagyszüleimet. „Mókás hétvége” bővebben
Ééés igen.
Sikerült nem sokkal hét után felkelni. Persze éjszaka, amikor ádáz harcot vívtam a párnámmal, elkezdett rezegni. Kicsi írt, hogy most megy haza, meg miaszitu. Miután válaszoltam neki, rájöttem, hogy félálomban nem jó smst írni… „Diáknap, aztán meg utazom bókiikrek miatt” bővebben
Szóval megbeszéltük anyukámmal, hogy ha nem tudja elvinni az ikreket oviba, mielött menne dologzni, akkor én fogom. Ez csak azért hiúsult meg, mivel fél kilenckor keltem… Igen akkorra már a fogorvos néni székében kellett volna ülnöm… Nem baj, azért kilencre csak odaértem.
Megérkezés után lekötöztek, kaptam egy jobbost, meg egy balost a szénlapáttal. Majd két kalapáccsal kiverték a problémás egyedeket, a helyüket beöntötték betonnal és méretre reszelték. Így most teljesen szürke a pofám… 😀
„Fogorvos néni szeret engem” bővebben
A szerda estémről egy jelszavas postban emlékeztem csak meg. Akit érdekelt azok kitalálták a jelszót, vagy felhívtak, vagy smst írtak, hogy miajelszóirdmegmostazonnal.
A hét további része úgy folytatódott, hogy csütörtökön egésznap azon gondolkodam hogyan mondjak fel. „Bajára utazós-felmondós csütörtök” bővebben
Nos végülis az lett, hogy nem az 5:30 as vonattal mentem Bajára, ahogyan terveztem, hanem 5:50 kor értem Nagyvárad térre, és Pető Nóra koleganőm vitt le szeretett kisvárosunkba.
9-kor szálltam ki Baja régi központját jelentő távolsági buszállomás eklektikus tőszomszédságában, és tettem egy sétát a mai is fő utcaként funkcionálló Kossuth utca irányába, hajvágás céljából, ami el is tartott három negyed órát. Nem szálanként köröm ollóval vágták a hajam, hanem 6an voltak elöttem…
Majd haza, persze otthon nagyszüleimen kívül már senki. Puszi-puszi szia kisfiam mit ennél, dejól látni, reggelizz velünk, és hasonló körök.
Ezután fürdés, mert az út pora, meg a fodrász, szép frizurát csinál, meg ilyesmik. Majd édesanyámék után iramodtam, akik spirituálalitásukat igyekeztek kielégíteni éppen egy prédikáció keretében.
Közben találkoztam több barátommal is, így délután kettőig sikerült beszélgetni Kelemen Károly barátommal, aki jelenleg Németországban dolgozik, de itthon volt egy hétre.
Kettő elött nem sokkal értem haza, majd ezután röviddel be is aludtam, így sikerült lemaradni dr. Vértes András előadásáról Baján…
Este nyolc körül keltem fel, addigra már teljesen mindegy volt. Zoli barátom hívott, hogy este ugyan ugorjunk már át Kiskunhalasra. Legyen. Előtte barátnője, Tamchy, akivel egymást unokatestvérnek datáljuk, bár semmi rokoni szál nincs köztünk. Egyedül annyi, hogy a szüleink annó jártak, ennek következtében gyakorlatilag együtt nőttünk fel. Bár néha nem tudom felnőttem-e 🙂
Szóval este 11-kor állt ki Zoli a csodálatos vörös járművel, és némi GPS segédlet mellett becéloztunk a kiskunhalasi Dance Tuning Discot…
Nos szóval az van, hogy hazaértem.
Ahogy többen is megírták most hétvégén volt a XII. Halászléfőző Népünnepély Baján.
Ez egy két napos rendezvény, a hal, a bor és a zene hármas bűvkörében.
A pénteki nap ilyen bemelegítő nap volt, – mint írtam korábban is – játszották a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt. Még aznap este az egyik buli sátorban játszott a Madarak nevű Rock n’ Roll formáció, és nem utolsó sorban a Petőfi-szigeti Party Arénában volt buli ahol fellépett többek közt James Cole, JayDee (NL), TommyBoy, Budai, Newl…
Ide végülis nem jutottam be, mivel Zolival és Körtével beszélgettünk a rendezők főhadi szállásán, majd elindultunk a buli felé. Körte bejutott, mivel technikusi karszallagja volt, Zoli bejutott mivel rendezői és szinpadi belépő kártyája volt, nekem akkor a kettőből egyik sem volt, így kint maradtam.
Ellenben kint találkoztam Kovács Robival, ittunk egy kör jägert, és némi pezsgőt. Majd ők vissza mentek, én pedig elindultam haza. Közben felhívtam Zolit, hogy mégis hol van. Mint kiderült már ő sem volt bent, olyan oknál fogva, hogy hajnali fél háromkor meghalt az apja…
Másnap délután háromra mentünk ki teljes harcidíszben a térre elfoglalni a főző helyünket. Ismét pár asztalra Győzikétől és díszes társaságától…
Szóval Andorkával kellemesen el állatkodtunk a tüzifa aprítás közben. Miközben egy kellemes, széparcú barna kiscsajjal néztünk néha össze a szemközti asztaltól. Már csak azt nem értem, hogy miért szemezett velem, és miért bámult (Judit információira hivatkozva) amikor ott volt a pasija. No mindegy.
Este hatig a helyi népzenei kiválóságait hallhattuk, a Bácska tambura zenekartól a Kobolyáig mindent. Majd néhány bakival fűszerezve nyitotta meg dr. Révfy Zoltán Baja város polgármestere ünnepélyesen a halászlé főzést. Ezután egészen este hétig a füsttel, a lángokkal és a könnyeinkkel küzdöttünk. Hét után nem sokkal készült el a lé, amit sok részletben fogyasztottunk. Mindenkivel ettem egy kicsit. Judittal és Zozóval kezdtünk neki, majd Andorkával folytattam, közben megérkezett Funkey mester és Richnovszky kartárs is. Ezután futott be Édesanyám, Lucival, Margittal, és a sok gyerekkel.
Eszterkéék többször is meglátogattak bennünket, de sem enni sem inni nem akartak velem 🙁
Mire megérkeztek kezdett énekelni Baby Gabi és Ricky, aztán Crystal közben elkezdtük elpakolni a léfőzés és az asztal maradványait. Desperadó koncert végére vissza is értünk 😉 Élveztük a tüzijátékot, amiben volt pár ötletes és szépséges megoldás, majd pedig húztunk haza.
Másnap délután 3-kor indultunk vissza, és útközben megálltunk még Soltvadkerten fagyizni… 😉
A vasárnap estém pedig azzal telt, hogy Jászain ültem ismét Szandinál, és egy Tamás nevű mekiben dolgozó sráccal beszélgettem.
Nos hát igen.
Csütörtök óta baján vagyok 🙂
Azóta maximum az ügyfeleim hiányoltak, mivel akinek fontos vagyok, vagy itt lesz a Halálszléfőző Népünnepélyen, vagy kifejtette, hogy sajnos nem tud jönni, ezért meg azért. Amit nyilván megértek 🙂
Nos, igazából ennyi, vasárnaptól leszek ismét teljes minőségemben Budapesten.
Nos, úgy indult a hétvégém, hogy sikerült nem a délután 5-ös Intercityvel menni Bajára, aminek eredménye képpen csak este 11re tudtam hazaérni. Ellenben legalább jó társaságom volt hazafelé dex és orsi személyében, akik olyan kedvesek voltak és megvártak engem. (Valójában lekésték 4 perccel az IC-t, de így kedvesebbnek hat.)
Este 11kor,pedig ketten is vártak a vonat állomáson. Egyik édesanyám volt, másik pedig eszterke. Viszont valahogy nem találkoztam anyummal, mert valószinüleg késett pár percet, így eszterkével elmentünk éjszakai bevásárlóközpont túrára, élelmiszer szerzés céljából. Amelynek eredménye képpen bevásároltunk sok-sok édességet kishugom és öcséim legnagyobb örömre, valamint, némi jégrémet belső használatra. Persze eredetileg kenyérért indultunk… 😀
„Weekend” bővebben
Az van, hogy most suhanok, mert a 17:00 ás InterCityn rajta kellene lennem.
Lépek Bajára a hétvégére. Ha jól sejtem, néhány üzleti partneremmel kell találkoznom holnap.
Valamint nagycsaládi ebéd is lesz, mivel nagyszüleim 50. házassági évfordulója lesz.
Ezért így utólag megkövetem noelt, hogy nem lehetek jelent a szülinapján, de ezt a nagycsaládi rajcsúrt nem lehet máskor megtartani, max 50 év múlva 😀
A hétvégém egy pöppet szarul sikerült.
Köszönhetően annak a ténynek, hogy a kisasszony bevágta hisztit, és miaz hogy nem vele foglalkozom.
aham.
Pénteken 18:40 ig online voltam, pedig 19:10 kor indult a vonatom, amit pont ezért kis hijján lekéstem.
no nem baj, azért a vonaton még beszéltünk…
haza érés, már mindenki alszik. akkor lefekvés. éjfél.
Reggel szokásosan öcséim keltenek, gyomorszába ugrással 8 óra körül.
Elmentem intézni egy banki utalást ami pénteken már nem fért bele a napomba, majd beszélgettem pár otthoni barátommal.
Délután tanítottam kardozni öcsémit, majd miután mindenki lepihent lementem a nappaliba, előhúztam egy jim dornan dvdt, és kellemesen bealudtam rajta, amiért szégyenlem a pofám.
Este 8 után keltem, játszottunk öcséimmel, majd felhivott ez a drága nő és beszélgettünk egy órát. Igen felhivhattam volna, de úgy érzem, hogy nem azért jövök bajára, hogy telefonáljak, azért vagyok itthon havonta egy hétvégét, hogy édesanyámmal, és a testvéreimmel legyek.
Nem szeretem az ilyen és ehhez hasonló lelki ráhatást, és a nagy drámai alakításokat. ezzel nálam még mindig nem lehet elérni semmit, maximum, mégjobban azt fogom csinálni amit én akarok.
Az ilyen dolgokkal szemben mindig keményíteni szoktam és nem engedni.
Nem szeretem, amikor valamit nem lehet egyenesen megmondani, hanem kerülő úton kell próbálkozni…
Szombat este lenéztünk az egyik közelben lévő felújított szórakozó helyre, elég kevesen voltak, de baja már csak ilyen, a péntek este pörgösebb.
Végüli kikötöttünk újfent sziklában.
A társaságról annyit, hogy szinte bármelyik lent „szórakozó” egysejtű odajött volna hozzám fényesnappalaz utcán megsajnáltam volna az ábrázatát, és megnyitottam volna a pénztárcám.
Kb ilyen kaliberű emberek voltak lent, ezért maradtunk csak 15 percet.
Vasárnap hajnal 3ra értem haza, sikerült egy pizzériában tölteni az időt, ahol is a horvát tulajdonossal beszélgettük el az utolsó 2 órát.
Vasárnap reggel ébredés, vakarózás, pakolás, ebéd és 1 után indulás sztikevél vissza pestre, de erröl már irtam.
Nem érzem jól magam, depis vagyok, antiszociális vagyok, empatikus meg nem és a dráma sem kell.
Szép jó estét 🙂
A hétvégém meglehetősen gyorsan elrohant.
Kezdve azzal, hogy 18:30 ig gép elött ültem, majd eszembe villant, hogy nekem bizony vonathoz kellene sietnem, igy kivágtattam Lehel térre, ahol az óra tanulsága szerint a 18:35-ös metróra szálltam fel.
Némi átszállásos móka után sikeresen becsapódtam 18:53 ra a Déli pályaudvarra, kényelmesen megvettem a jegyem, magamba tömtem némi gyros utánzatot, és 19:10-kor el is hagytuk szenvedéseink színhelyét.
Jegypénztárnál találkoztam kedves Körösi-Fehér Balázs nevű cimborámmal, akivel végig beszélgettük az utat.
Volt is mit, mondjuk, mivel Sárbogárdon 1 órát álltunk csak úgy, igy a 22:50 helyett 23:40 re értünk Bajára.
Természetesen már mindenki aludt, így alvás várt rám is.
Édesanyám kelt fel pakolásom zajára, és váltottunk pár mondatot.
Szombaton igen zsúfoltan telt, tele voltam programokkal, ahogyan általában
Este végülis sztike drágával mászkaáltunk/kocsikáztunk/üldögéltünk a városban, mikor melyik esett jobban.
Vasárnap reggel elkezdtem pakolgatni, és 9:30-kor indultunk is kocsival vissza, mivel sztike sietett albérletet nézni magának Gödöllön, és óhatatlanul úgy éreztem vele kell feljönnöm, ezért igy is tettem 😉
Annak ellenére, hogy rövid hétvége volt, annak örültem, hogy amikor a telefonomra néztem szinte mindig várt valamifelé jelzés az elmúlt héten nálam tartózkodó kisasszonytól.
Megigérem, lassan nevesíteni is fogom 🙂
De még nem 😉
Ma este pedig neki ültem designolni, és elsajátítottam jó pár trükköt, a web 2.0 design normái és a képszerkesztő szoftverek szimbiózisával kapcsolatban 🙂
Megigértem egy órával ezelött, hogy megyek aludni, szóval most igy is teszek 😉
Ma épp leültem a jól megérdemelt helyemre a déltuán 15:38.as InterCityn, amikor csörög a telefonom. Wizard volt. Megkérdezte mivan velem, mit csinalok, hol vagyok. Mondtam hogy éppen robogok pest felé, de holnap vacsizhatunk együtt, azt mondta jó 😉
Megörültem. 🙂
Rá kb 1 órára ismét hív, de akkor olyan helyen ment az IC ahol nincs téreröm szinte egyáltalán. Jelszint van, csak emberi kommunikációra nem alkalmas.
(Cece-Vajta-Nagydorog útvonalon, ha kedves T-Mobileosok is olvasnák 😉 )
Maradt az sms. Mondta, hogy kijönnek elém a vonathoz, és elmegyünk vacsizni ma este.
Igy is tettünk.
Megmutatták, az új Citroen C4esüket, és lementünk klutikusan Szerájozni. Majd haza hoztak.
Jó érzeni néha, hogy vannak olyanok az életemben, akik mindig ott vannak velem, és ezt éreztetik is velem.
Köszönöm Lizike és Wizard 😉
No szóval tegnap este sikerült érdekes éjszakát csapnunk.
Egyrészt azért, mert 11 körül neki indultunk az éjszakának, és ugy gondoltuk, hogy mi bizony Baján a város egyik végéből átmegyünk a másik végére, egy Night clubnak titulált 10*3 méteres helységbe tévedtünk kb. 🙂
Ahol elöször is a táncos lányok voltak érdekesek.
Az egyik 18 volt, igazi arccal földbe szállt angyal, de melle azért egy deka nem volt 😀
A másik 16 volt, nagyon jó alakkal, formás nagy mellekkel, de szintén fejcserés. De nem csak arc, hanem fej, mert szegény NAGYON sötét volt…
Azért kellett végülis ide beugrani, mert egyik haverom kavar ezzel a 16 éves csajjal, és gondoltam megnézem… Hiba volt.
Végülis negyed 3ig maradtunk, közben találkoztam 2 ismerősömmel is, ebben a lebujban.
Bár nem hiszem hogy a szüleik tudták, hogy az ö aranyos kisfiuk, fehérneműben és egyszál csöcsben táncikáló csajokat nézeget szombat este…
Volt még két dolog ami ledöbbentem:
Aztan hogy ezt letudtuk elindultunk egy Szikla nevet viselő helyre. Ami kb 3 kmre volt ettöl a lélekvesztőtől. A csajok is elvileg oda mentek, megigérték nekünk hogy ott találkozunk.
Lementünk, persze ők nem. Egy ismerös ott volt a night clubból, találkoztam egyik kedves, volt iskolatársammal, másrészt pedig a bátyámmal 😉
Nem, nem Leventével. Hanem Édesanyámnak volt egy nagyonjó barátnője kb 10 éve, akit Piroskának hívnak. Van neki egy fia, akit pedig Adriánnak. Nos, volt olyan pár hónap azt hiszem, amikor Adrián nálunk lakott, mert Piroska kiment dolgozni Németországba. Azóta ő az én bátyám. 🙂
Természetesen mindenki hiányolta Timikét, de ez már csak ilyen. 🙂
Nos, az estét végülis Familyben zártuk, ahova megérkeztünk fél 4kor, mint a barmok, mert akkor már Free Ride volt, és ingyen lehetett bemenni.
És igen, ott volt a 16 éves csajos, a 18 éves barátnőjével és a 12 éves hugával, meg egy sráccal, akivel időnként hevesen összesmároltak…
Szóval Petikém ez bukta szagú 😉
Tegnap este Semivel egy kicsit nagyon iszogattunk.
Hajnal 6kor még féjfájással küzdött a drága 😀
Most meg 2 órája fetreng az ágyamban és nem akar felkelni…
Azt mondja olyan kényelmes… 😛
Tudom 😉
Pedig már teát is adtam neki 😛
Ki érti ezt…
Na mind1.
A lényeg, ma utolsó napomat töltöm a ZL Rendszerház Kftnél.
Nagy búcsúzkodás, meg ilyenek.
Adok majd ajándékokat, és hasonlók… 🙂
Aztán utánna Go2Baja 🙂