Mindig kész vagyok tanulni, annak azonban nem mindig örülök, ha tanítanak.
Ismét élményekben gazdag hétvégén vagyok túl.
Péntek este 9 után indultunk neki a városnak így csoportosan. Történetesen Andrással, Ákossal, Károllyal, kangival és Kalózzal vágtunk neki kulináris élvezeteket ígérő túránknak. Első állomásunk a Liszt Ferenc téri Barokko volt „Weekend” bővebben
Ma estére több alternatívánk is volt. Először is meghívás eszterkémtől Holdudvarba, este 8tól. Ahova Kalózék is jöttek volna. De mivel én negyed kilenckor jöttem csak le a WestPointból, és akkor hozott haza Judit, így ez esélytelen volt.
Közben megbeszéltük Wizarddal és Lizikével, hogy Szerájolunk egyet, főleg hogy Kalózék elmentek Pókémon őőő Pókember3-at nézni így sokan, – és bezzeg engem nem hívtak, hiszti-hiszti. Szóval hazaértem, várt egy e-mail, hogy a már említett OsCommercehez írt modulom nem működik, illetve szarul számol. Maximum fél órám volt a hiba keresésre, és javításra, ami végülis a teljes modul átírásához vezetett.
Ahogy befejeztem irány Szeráj, ott találkoztam AK85el, és a barátnőjével, majd Lizikéék is befutottak. Beszélgettünk kb 11ig, aztán úgy gondoltuk, hogy így bizony mennénk.
Beszéltem közben Kalózzal, ők a film végeztével betértek Patkóba, majd pedig Star Kebabban folytatták ténykedéseiket, ahol is nyakon csiptük őket. Sándor és kolis haverja (ööö fogalmam sincs hogy hívják) hazaléptek, mi pedig letértünk Morrison’sba.
Marha fáradt voltam, és 1 óra után nem sokkal jöttünk ki mindahányan. Lent volt Márk, de vele a diskurzust majd folyatatjuk 🙂
Én viszont most aludni térek, mert türelmetlenül vár a kedvenc kispárnám… 😉
PS: Innét üzenném, hogy a tomboló, hurrikán erejű széllel riogató bulvár meteorógusoknak a seggébe eres lópikulát kérek szépen Mikulás bácsitól karácsonyra.
Úgy indult a mai reggel, hogy sikerült elaludnom, és 3/4 9kor keltem. Ugye 9re kellett volna menni, áhh nem gond hívok taxit, 10 perc alatt bent vagyok, egy ezrest meg megér.
Node a szentendrei út úgy bevolt állva, mint az egyiptomi fáraók felett a gízai piramis bejárata.
Ergó felhívtam Franckot, hogy forgalmi okok miatt egy félórát fogok késni, és elindultam hévvel.
A félórát tartottam is. Megérkeztem, és most a technikai igazgatóval beszélgettem.
Jó fej srác volt, szakmailag is volt mit aprítania a tejbe. Valami normális figura, aki ért is ahhoz amit csinál.
Kifelé menet pedig találkoztam az egyik exjasminos sráccal, akiket azért vágtak ki, mert azzal hencegtek hogy előző cégnél backdoort hagytak a kódban. Ha ezt megemlíteném a technikai igazgatónak gyanítom ő sem örülne neki.
Ezután Szeráj, és a jól megérdemelt gyrosom csirkéből, reggeli gyanánt, majd vissza óbudára.
Lemondtam az MCorpos interjút, mert most igazából csak azon vívódom, hogy a francia cég, oder dream.
Viszont felhívott ma két cég, hogy behívnának. Meglátjuk, az egyik a bécsi úton van, a másik a belvárosban.
A ma este úgy nézett ki, hogy nálam kezdtünk iszogatni, Dorcival, Judittal és Emesével.
Majd úgy gondoltuk, hogy lenézünk Kék Yukba, ahonnét szerintem kb kinéztek minket, mivel egyedül Emesén volt némi alternatívra emlékeztető ruha 😉
Dorci rózsaszínben adta elő, Judit egy szürke szadó-mazó dekorációs felsőben jött, én pedig fehér zakó, fehér nadrág, fekete ing, és neon zöld nyakkanedőben.
Bár úgy gondoltam, hogy a nyakkendőt leveszem és majd csak távozás után öltöm újra magamra. Ami egyedül zavart a helyben hogy a falon és mindenhol pentagrammok voltak, ami kissé frusztrált, mivel a fekete mágia távol áll a világképemtől.
Mire leértünk már lent volt a két Péter, valamint Gábort, Noel szülei és ea is megérkezett utánnunk nem sokkal.
Noelék jól játszottak, még úgy is hogy az első szám után már be volt rekedve.
A muzsika után elléptünk Szerájolni, aztán Morrison’s volt szenvedésünk tárgya, ahol már Kangi, Kalóz, Márk, Ákos és kobi várt minket. Majd, valamivel később csatlakozott hozzánk a két Sándor.
Az este folyamán énekeltünkpárszor igy csoportosan nagyon 😀
Sikerült megitatni Emesét és Juditot elég kellemesen… 😀
Node itt véget is ér a mesém, elvoltunk, táncoltunk, majd 4-6 osnál váltunk el, Emesét útnak indítottam Móricz felé, mi pedig jöttünk bogdáni útig. 🙂
Nos, akkor alvás 🙂
Nos szóval az van, hogy sikeresen elindultam ma este 7kor az irodából.
Felhívtam kedvenc Vigyorszolgálatos drágaságommat.
No, végülis 3/4 8kor találkoztunk Deák téren.
Aztán rátértünk a kedvenc útvonalamra. Vörösmarthy tér, Korzó, Lánchíd, Vár…
Bejártunk minden zeg-zugot, eldugott és rácsokkal szeparált lépcsőt.
Majd a várból néztük a Rózsadombon a sok-sok kiscsillagot, amelyek mögött mind mind emberkék laknak. Egy kis kergetőzés a Mátyás-templomnál lévő külsö várfalon, aztán megindultunk Batthyányi tér irányába.
Útközben ráakadtunk egy játszótérre, de megigértem eskü alatt, hogy senkinek sem mondom el, hogy mit műveltünk, így ez a budai várfalak, az EU kompatibilis játszótér, és a mi titkunk marad 😉
Tehát Batthyányin betértünk a palacsintázóba, és elfogysztottunk, egy vaniliás, egy csokis, és egy áfonyás palacsintát kollektiven. Majd Margit-híd budai hídfő, és itt végre beadta a drága hölgyemény a derekát egy kis bkvzásra, Jászai Mari térig. (Igen a többit idáig gyalog tettük meg)
No, itt ugye benéztünk legkedvencebb helyemre, Szerájba. Ahol is magunkba engedtünk némi török teát, majd én a standard „csirkeszendvics mindennel” névre keresztelt csirkehúsból készült gyrosomat, csipösen.
Sikerült itt beszélgetni cirka hajnal 1ig, aztán lassan megindultunk hazafelé, úgydöntöttem milyen lovag leszek és elkisérem haza. Corvin mögött lakik, így ez is egy kellemes kis séta. Az útvonalterv.hu tanulsága szerint 3.5 km, erre rájön még az a 20 perc, amennyit még Corvintól hozzájuk és vissza kell menni…
Sikerült a 2:31 es éjszakaira felszállnom, igy negyed négy elött hazaértem.
Ma épp leültem a jól megérdemelt helyemre a déltuán 15:38.as InterCityn, amikor csörög a telefonom. Wizard volt. Megkérdezte mivan velem, mit csinalok, hol vagyok. Mondtam hogy éppen robogok pest felé, de holnap vacsizhatunk együtt, azt mondta jó 😉
Megörültem. 🙂
Rá kb 1 órára ismét hív, de akkor olyan helyen ment az IC ahol nincs téreröm szinte egyáltalán. Jelszint van, csak emberi kommunikációra nem alkalmas.
(Cece-Vajta-Nagydorog útvonalon, ha kedves T-Mobileosok is olvasnák 😉 )
Maradt az sms. Mondta, hogy kijönnek elém a vonathoz, és elmegyünk vacsizni ma este.
Igy is tettünk.
Megmutatták, az új Citroen C4esüket, és lementünk klutikusan Szerájozni. Majd haza hoztak.
Jó érzeni néha, hogy vannak olyanok az életemben, akik mindig ott vannak velem, és ezt éreztetik is velem.
Köszönöm Lizike és Wizard 😉
