A mellékelt kép, jelenleg nem illusztráció, hanem a maga a hely, amiről ez a kis nyúlfarknyi firkantás szól.
Naiv, avatatlan szemeknek ez csak egy kis utca darab, egy sarki házból, valahonnét a belvárosból. Nekem tegnap óta emlék, egy rémkép, egy örök mementó, ha akarom. (tovább…)
Ismét sikerült meglehetősen vegyes könyvhalmot összeválogatnom, amelyeket tervezek átrágni a következő időszakban, mondjuk fél évben. Furcsábbnál érdekesebb könyveket gyűjtöttem ismét egybe.
Egy kicsit idegesítenek a közjogi rendszerünkkel kapcsolatos poénkodások,
bár ezt sokan simán fideszes fricskának szánnák – amivel még egyet is értek – de mégsem csupán az.
Az első, és viccekben legtöbben hangoztatott poén, a miért van köztársasági elnökünk, ha nem vagyunk köztársaság.
Ezzel kapcsolatban idézném a január 1.-től hatályos alaptörvényt.
Az Alapvetés című szakasz A) cikke azt írja, hogy
HAZÁNK neve Magyarország
3 sorral lejjebb, a B) cikk 2 pontja így folytatja:
Magyarország államformája köztársaság
Bár nálam nem sokan örülnének jobban, ha abban a sorban más államforma szerepelne, és a B cikk 3 pontja sem azt mondaná, hogy a közhatalom forrása a nép. De, ez messzire vezet.
Nos, tehát az idétlen államformát ekéző viccekről ennyit.
A ma terjengő Obamás vicc szerint az alaptörvény nem rendelkezik a köztársasági elnökről, csak az alkotmány.
Nos, nézzük meg ezt is közelebbről, szintén a hatályos Alaptörvényből, Az Országgyűlésről szóló szakasz 1,. cikk e pontja szerint:
e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfõbb ügyészt,
az alapvetõ jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevõszék elnökét;
Arról pedig, hogy miért is Alaptörvényünk van jelenleg és alkotmányunk egy kis alkotmány jogi frissítéssel látnám el a poénos kedvűeket, akiket ez a rész fog a legkevésbé érdekelni, mégis nekik szól.
Amióta itt a Kárpátok közt mi hont alapítottunk, egészen 1918-ig nem volt írott alkotmányunk, viszont voltak alaptörvényeink, az első a mindenki által ismert 1222-es Aranybulla. Ebbe a sorba kíván illeszkedni a mostani berendezkedésünk is.
Érdekesség, hogy az alaptörvény megemlékezik a történeti alkotmányunkról ilyen módon:
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését.
ugyanakkor mégis sok szempontból szemben áll a történeti alkotmánnyal, mégis bíztató, és a 1949. évi XX.-as alkotmányhoz képest jelentős előrelépéseket mutat.
Nézegettem a Pokoli vígjáték plakátokat a városban, és gondolkodtam rajta, hogy ejj bizony megkellene nézni John Malkovichot nem csak filmen, hanem élőben is. Viszont, ahogy az lenni szokott a jegyeket erre a három előadásra pikk-pakk elkapokodták. Ilyen ez a tavaszi fesztivál…
Aztán egyszer csak miiu drága megkérdezte, hogy ki ér rá szombaton színházalni. Természetesen lecsaptam a lehetőségre, így végül csak eljutottam az előadásra.
