Nem szokásom napközben blogolni, de egy post erejéig szeretném megköszönni drága Figuly Anikó kisasszonynak, hogy készített nekem nátha elhajtó izombrutál löttyöt, teát, és adott nekem még némi c-vitamint is mellé.
Imádunk Anikó 😉
Mindig kész vagyok tanulni, annak azonban nem mindig örülök, ha tanítanak.
Nem szokásom napközben blogolni, de egy post erejéig szeretném megköszönni drága Figuly Anikó kisasszonynak, hogy készített nekem nátha elhajtó izombrutál löttyöt, teát, és adott nekem még némi c-vitamint is mellé.
Imádunk Anikó 😉
Nos szóval, megint élek és virulok.
Ez tegnap ilyenkor nem igazán volt rám jellemző, mivel vasárnap este belázasodtam, és nyomtam az ágyat hétfő reggel 7:40 ig, akkor fürödtem egy röpke órácskát, némi forró víz társaságában, majd megpróbáltam éledezni, és magamba tömni némi folyadékot.
Kevés sikerrel, mivel folyadék ugygondolta, hogy ö bizony 9:10 kor kikívánkozik belőlem, igy ugy gondoltam, írok Harder nagyúrnak, hogy én ma bizony nem megyek be dolgozni.
Végül megembereltem magam és elindultam, meglepő módon nem lettem rosszul sem az úton sem az irodában, bár azért a szemetest karnyújtásnyi távolságra helyeztem, who knows…
Ellenben a teljes délelött azzal telt, hogy embert próbáltam magamból faragni, mert egésznap elfehéredett szinű öltönyös muksó voltam, majd 2 körül vissza tért belém az élet, és akkor elkezdtem hajrázni. Egészen este 10ig… 😉
Gondoltam hogy úgy fair, ha ledolgozom rendesen azt az időt, amit eltöltöttem bent és semmit nem csináltam.
Meg is látszott a kezem munkája, mivel tegnap kezdtünk el egy új oldalt építeni, és kb 80% ra meg is csináltam, ami számomra hátra van, az egy oldal, amihez nem volt képem, és a footer, amihez szintén.
A többi már csak a flasheseken és a programozókon múlik.
Nos, kedves szerverem még fsckel, ha kész akkor elindulok vele BIXbe.
Ennyi voltam most igy kora reggel 😉
Hogy meg legyen a teljes kontraszt, két kedvencem, két különbző stílus, két érzés, egy zenekartól, egy albumról.
Whisper:
[audio:whisper.mp3]
My Immortal:
[audio:myimmortal.mp3]
Egy igazi klasszikus a trance hajnaláról.
Chicane – Salt Water
Oscail mo shúile
Něos mň
Čist č sin
Ar an tsáile snámha
Fol lol the doh fol the day
Fol lol the doh fol the day
Fol lol the doh fol the day
Fol lol the doh fol the day
Open my eyes
Saltwater rain
Oscail mo shúil
In that way
Čist tů
In that way
Čist tů
In that way
Missing part
In that way
Čist tů
Oscail mo shůil
Fol lol the doh fol the day
Fol lol the doh fol the day
Fol lol the doh fol the day
Fol lol the doh fol the day
Open my eyes
Saltwater rain
Oscail mo shůil
No more inside
Saltwater rain
Oscail mo shůil
English translation
Open my eyes
Bigger
Listen to us
Swimming in Saltwater
Open my eyes
Saltwater rain
Open my eyes
In that way
You listen
In that way
You listen
In that way
Missing part
In that way
You listen
Open my eyes
No more inside
Saltwater rain
Open my eyes
Idézetek a Vigyorszolgálat péntek estéjéről:
„A karácsony kaktusz az a kis izé, ami kutyaszar szerűen nő?”
Igen az, csak kevéssé büdös, és inkább virágzik 🙂
„Add ide! Nem szeretem ha semmi nincs a kezemben!”
Hajaj;) Én sem, ha a tiédben… 😮
Ugye megígértem, hogy kiírom?
Igen, Neked 😉
Na így már ismerős? 🙂
[audio:valamivegetert2003.mp3]
Ez pedig itt most szóljon elszontyolodott Gabikának 😉
[audio:greece2000.mp3]
Nos szóval az van, hogy sikeresen elindultam ma este 7kor az irodából.
Felhívtam kedvenc Vigyorszolgálatos drágaságommat.
No, végülis 3/4 8kor találkoztunk Deák téren.
Aztán rátértünk a kedvenc útvonalamra. Vörösmarthy tér, Korzó, Lánchíd, Vár…
Bejártunk minden zeg-zugot, eldugott és rácsokkal szeparált lépcsőt.
Majd a várból néztük a Rózsadombon a sok-sok kiscsillagot, amelyek mögött mind mind emberkék laknak. Egy kis kergetőzés a Mátyás-templomnál lévő külsö várfalon, aztán megindultunk Batthyányi tér irányába.
Útközben ráakadtunk egy játszótérre, de megigértem eskü alatt, hogy senkinek sem mondom el, hogy mit műveltünk, így ez a budai várfalak, az EU kompatibilis játszótér, és a mi titkunk marad 😉
Tehát Batthyányin betértünk a palacsintázóba, és elfogysztottunk, egy vaniliás, egy csokis, és egy áfonyás palacsintát kollektiven. Majd Margit-híd budai hídfő, és itt végre beadta a drága hölgyemény a derekát egy kis bkvzásra, Jászai Mari térig. (Igen a többit idáig gyalog tettük meg)
No, itt ugye benéztünk legkedvencebb helyemre, Szerájba. Ahol is magunkba engedtünk némi török teát, majd én a standard „csirkeszendvics mindennel” névre keresztelt csirkehúsból készült gyrosomat, csipösen.
Sikerült itt beszélgetni cirka hajnal 1ig, aztán lassan megindultunk hazafelé, úgydöntöttem milyen lovag leszek és elkisérem haza. Corvin mögött lakik, így ez is egy kellemes kis séta. Az útvonalterv.hu tanulsága szerint 3.5 km, erre rájön még az a 20 perc, amennyit még Corvintól hozzájuk és vissza kell menni…
Sikerült a 2:31 es éjszakaira felszállnom, igy negyed négy elött hazaértem.
Seedorf cimborám postolt egy nagyobb összeállítást, ami betegre röhögtem magam, szóval hajrá 😉
Mai dilemmám tárgya a következő:
Én a kereszttel jelölt helyen állók, háttal az Odeon Lloydnak, vagyik a Hollán Ernő utcának és a Duna felé nézek.
Hogyan lehetséges az hogy hátulról fúj a szél?
A népdal is azt mondja, hogy Dunáról fúj a szél.
Akkor most hogy is van?
Avagy (pongyolán fordítva) ez egy ilyen este 😛
[audio:on_a_night_like_this.mp3]Ez a zene illik legjobban ma a hangulatomhoz.
Egy igazi klasszikus.
Most értem haza.
Nagyszerű estét tudhatok magam mögött, bár nem indult egyszerűen az időjárás viszontagságai miatt.
Morrison’sban találkoztam pár ismerőssel:
Tehát nem igazán unatkoztam 😉
Arról nem is beszélve, hogy módom volt megismerni Gandalf egyik arcát, ami teljesen más, mint amit a cégnél mutat. Ez emlékeztet Ice-man barátom egykori laza és állatkodó természetére 😉 Ami teljesen rendjén van.
És természetesen, elmegyek a lakás avatódra. 🙂
Köszönöm a meghívást.
Szóval a The Walrus kocertje melett kisérő rendezvény volt a Kareoke party, majd a koncert után némi eletronikus tánczene.
Az önbizalmam visszaállt a régi kerékvágásba (, mert minek utánna tudom, hogy most igy hogy a hajam 2x olyan hosszu már mint szokott lenni, nem éppen hagyok mély nyomokat az emberekben). Mivel a koncert után álltunk a kareoke pult tól nem messze a boltív egyik szélén. A másik széléhez odalép egy szőke, hullámos hajtömeggel megáldott, vékony, gyönyörű tekintetű leányzó.
Nem is igazán figyeltem fel rá, mert a kijelzőt néztem, de Gandi bökdösött, hogy nézzek oda.
"Ilyen vágyakozó tekintet még nem láttam"
Igen, engem nézett…
Ez jót tett az önbecsülésemnek, bár hiba volt nem beszélgetni vele.
Jó éjt.
Nos, most fogok elindulni Morrison’s -ba, mivel elvileg 9től, gyakorlatilag este 10től koncertezik a The Walrus.
Ott lesz ruszlee bacsi, gandalf néni ja meg még én is-e 😉
Nos hát az van, hogy kb 2 héte csatlakoztam egy squidguard nevű open source projekthez, ahol elvállaltam hogy csinálok webdesignt, meg logót meg layoutot és ilyeneket.
Első alfa verzió, aki akarja nézze meg, aki nem, az meg köpködje.
Itt nézhető meg-e.
No hogy ez is megvan alcsi.
Kovács urat ugratják a kollégái:
Majd szemlesütve hozzáteszi:
Nos a héten megkezdődött valami új. Elsődlegesen bennem.
Komolyítottam a hétvégén a ruhatáramon, öltöny, szövet nadrág, ing, és ilyenek vannak most terítéken.
Másrészt ma is az új öltönyöben mentem dolgozni, ahol új irodába költöztünk, egy új koleganővel. Miközben, ma a kedvenc internetáruházam is megújult.
Sőt este hazafelé beugrottam szoláriumba, ahol kb 3/4 éve nem voltam, tehát ez is új.
Igazából szeretem, amikor vérfrissítés van a csoportunkban, mert mindig változunk ezáltal. Azt hiszem, az hogy Nóra velük dolgozik lassan 3. hete is sok mindent változtatott a csoportunkban. Pl. az ebédelési szokásainkat, most már nem rohanunk annyira, ellenben többet beszélgetünk, mint elötte.
Az, hogy Viktor velünk van szintén 3 hete ez is megváltoztatott sokmindent, sok terhet levett a vállunkról.
Az, pedig hogy Lippi és Blizz kikerült a véráramból, érdekes helyeztet teremtett. Ami új, nem várt lehetőségeket tárt mindeki elé, egy váratlan helyzetet teremtett, amit megkellett oldani. Úgy látom sikerült.
Az ember néha észreveszi, hogy mennyire függ, a napi rutinjában akár mentálisan is a XXI. század vivmányaitól. Igen, otthon hagytam reggel a mobilom… HÉVen tünt csak fel.
Szerintem mire hazaérek 86 nemfogadott hívás 30 sms és hasonlók fognak várni. 🙂
No mindegy, egy nap nyugi 😉
Ma épp leültem a jól megérdemelt helyemre a déltuán 15:38.as InterCityn, amikor csörög a telefonom. Wizard volt. Megkérdezte mivan velem, mit csinalok, hol vagyok. Mondtam hogy éppen robogok pest felé, de holnap vacsizhatunk együtt, azt mondta jó 😉
Megörültem. 🙂
Rá kb 1 órára ismét hív, de akkor olyan helyen ment az IC ahol nincs téreröm szinte egyáltalán. Jelszint van, csak emberi kommunikációra nem alkalmas.
(Cece-Vajta-Nagydorog útvonalon, ha kedves T-Mobileosok is olvasnák 😉 )
Maradt az sms. Mondta, hogy kijönnek elém a vonathoz, és elmegyünk vacsizni ma este.
Igy is tettünk.
Megmutatták, az új Citroen C4esüket, és lementünk klutikusan Szerájozni. Majd haza hoztak.
Jó érzeni néha, hogy vannak olyanok az életemben, akik mindig ott vannak velem, és ezt éreztetik is velem.
Köszönöm Lizike és Wizard 😉