Péntek, mint a hétvége első napja…

Foszlányokat megosztottam már veletek azza kapcsolatban, hogy hogyan is telt a hétvégém, viszont, most jöjjön a kvázi részleges útikalauzom, meg kalauz nénim meg minden ilyesmi.

Ugye, minden rendes hétvége a péntek estével keződik (Bár van, hogy csak úgy már hétfőn a kezdetét veszi, láttunk már ilyet. Vagy mesélték, vagy valami.) méghozzá Péntek este volt Aktivás iszogatás volt a Suszterinas nevet viselő csodálatos helyen, este hattól.
No most nekem sikerült másfél órával későb odaérnem. A taxis meg is kérdezte, hogy megvárjon-e, mondtam, hogy felesleges.

Először azt hittem, valami késdobáló jellegű helyre megyek, így kivülről, de kellemesen kellett csalódnom, mivel egészen szinvonalas volt. A Bolygó Hollandi nevet viselő csirkés-sajtos kombójuk pedig egyenesen mesés volt. Arról nem is beszélve, hogy 600 pénzes áron mérték a Hoegardent. A kolegák nagyrésze a csocsó rész köré csoportosult, akik pedig nem, azokkal kedélyesen állatkodtunk, ahogyan azt tettük annak elötte is.

Gábor és Pöti szépen eláztak, mi több eláztatták egymást, és miután Nóráék távoztak, és a számla végösszege is korrektnek tűnt, fogtuk a sátorfánkat, és Misivel elraboltunk két csodás hölgyet azzal a feltett szándékkal, hogy na most bizony mi levisszük őket Morrison’s 2-be. Mivel Panni és Erika is ellenkezett, így ketten folytattuk utunkat, a jó bulit igérő szépség felé.

Persze, kilóméteres sor, de ez ugye engem nem szokott zavarni. A bejáratnál a portaszolgálattól kaptam 2 marék ingyenes hétvégi belépő kártyát a Morrison’s Operába, amit azóta el is osztogattam bőven. Körbe mentem köszönni, majd a hátdó pultnál megálltunk, mondtam, hogy bemegyek lerakom a kabátom, és jövök vissza inni. Ez némi képpen elhúzódott, olyan 10 percesre, és mire visszamentem Misinek már hült helyét sem láttam. De remélem jót bulizott 🙂

Zárásig maradtunk, sőt erősen világos volt mire hazaértem. Brühühü…

Viszont, Kalóz és kangi meglátogattak, és ez marha jól esett. Rég láttam őket (1 hete).