Egy kicsit idegesítenek a közjogi rendszerünkkel kapcsolatos poénkodások,
bár ezt sokan simán fideszes fricskának szánnák – amivel még egyet is értek – de mégsem csupán az.
Az első, és viccekben legtöbben hangoztatott poén, a miért van köztársasági elnökünk, ha nem vagyunk köztársaság.
Ezzel kapcsolatban idézném a január 1.-től hatályos alaptörvényt.
Az Alapvetés című szakasz A) cikke azt írja, hogy
HAZÁNK neve Magyarország
3 sorral lejjebb, a B) cikk 2 pontja így folytatja:
Magyarország államformája köztársaság
Bár nálam nem sokan örülnének jobban, ha abban a sorban más államforma szerepelne, és a B cikk 3 pontja sem azt mondaná, hogy a közhatalom forrása a nép. De, ez messzire vezet.
Nos, tehát az idétlen államformát ekéző viccekről ennyit.
A ma terjengő Obamás vicc szerint az alaptörvény nem rendelkezik a köztársasági elnökről, csak az alkotmány.
Nos, nézzük meg ezt is közelebbről, szintén a hatályos Alaptörvényből, Az Országgyűlésről szóló szakasz 1,. cikk e pontja szerint:
e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfõbb ügyészt,
az alapvetõ jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevõszék elnökét;
Arról pedig, hogy miért is Alaptörvényünk van jelenleg és alkotmányunk egy kis alkotmány jogi frissítéssel látnám el a poénos kedvűeket, akiket ez a rész fog a legkevésbé érdekelni, mégis nekik szól.
Amióta itt a Kárpátok közt mi hont alapítottunk, egészen 1918-ig nem volt írott alkotmányunk, viszont voltak alaptörvényeink, az első a mindenki által ismert 1222-es Aranybulla. Ebbe a sorba kíván illeszkedni a mostani berendezkedésünk is.
Érdekesség, hogy az alaptörvény megemlékezik a történeti alkotmányunkról ilyen módon:
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését.
ugyanakkor mégis sok szempontból szemben áll a történeti alkotmánnyal, mégis bíztató, és a 1949. évi XX.-as alkotmányhoz képest jelentős előrelépéseket mutat.
A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.