Szólt a miniszterelnök mielött elnémult a királyi adókat nézők számára. Valamint, lippi bácsi is így szólt, az imént a blogján, a kvázi eredmény ismeretében.
Nem szeretnék hosszú fejtegetéskbe menni, mert mindkét oldalra nézve van pro és kontra. És bár nekem egyértelműen jó volt, hogy nem kell 2 órát várnom a táppénzes papíromra, Marika néniek így meg lesz a napi programja, hogy a kedves háziorvossal mindennap megméreti a vérnyomását.
A másik dolog, ami engem személy szerint aggasztott az, hogy akkor most megint lehet intézményesíteni a középiskola utáni 4-5 év masszív kolégista alkoholizmust. Nem a levegőbe beszélek, amig Nati koleszos volt Szegeden éppen eleget láttam ebből, valamit az Eltés időszakom alatt jó párszor megfordultam a KCSSK nevű csodálatos koleszban.
Nos, ez van. Ezentúl nem kell a kedves és fiatal asszisztensek mosolyát elhessegetnem magamról, mert nem hogy mosolyogni nem fog, valószinűleg inkább teszkóban lesz pénztáros.
Az eredménytől függetlenül örülök a népszavazásnak. Jó, hogy meg tudtuk mutatni a világnak, hogy nekünk erre bizony van 4 milliárdunk. Há nem? Há de.
szerintem legközelebb szavazzuk meg… hogy legyen e népszavazás?
Ójajj, csak nem akkor romlottam el? 🙂
(Politizálni meg most épp nincs kedvem…)