Mindig kész vagyok tanulni, annak azonban nem mindig örülök, ha tanítanak.
Csupasz seggel részegen
Feküdjél egy herpeszen.
Ne kívánjon nő többé soha,
Ne izgasson csupasz bula.
Mindezt csak úgy barátságból,
ne látszódj ki a hányásból!
Ne hidd hogy bunkó vagyok, ezért hát kiállok.
És még egyszer utoljára a pofádba kiáltok.
Semmi mást nem csinálok,
Csak boldok új évet kívánok!!
[ad]
Részeg vagyok mint az állat
tele hánytam már a kádat
klozet mélyén négykézláb okádok
de pezsgő pukkanásra felállok
s neked Boldog Új Évet Kívánok!!
Nos, mivel a karácsonyi smseimre, egészen durva érdeklődést mutatott a kedves, és nagyérdemű netes közösség, ezért most jön a ráadás. A vicces és kevésbé vicces szilveszteri üdvözletek, és új évi köszöntések 🙂
Nos, egyelőre itt van pár kép kommentár nélkül. Aztán majd kommentálom ha lesz időm.
Holnap… 🙂
A tegnapi bejegyésembe épített üzenetek úgy tűnik túl jól sikerültek, mivel az elmúlt 2 napban közel 2000 ember tekintette meg a tavalyi karácsonyi üdvözleteket és az idei karácsonyi üdvözleteket.
Ezért most következik egy kis non plus ultra, meg ráadás, meg minden ilyesmi.
Nos, szintén az elmúlt éves gyakorlat szerint, és a saját okulásomra utánna jártam, hogy mégis milyen munka-, illetve munkaszüneti napokra kell számítanunk a 2009-es évben.
Frissítve!
„Munka és munkaszüneti napok 2009” bővebben
Ma én is áldozatául estem a VDSZSZ aljas móhóságának, és kisded játékának, amit ők sztrájknak datálnak. Ezért gondoltam, hogy írok én is valami hosszasan anyázós, és folyt volna szét Gaskó az anyja térdén jellegű írást, de ezt már megtették helyettem egészen sokan.
Amivel viszont a legjobban egyet tudtam érezni jelen helyzetben az Zoli írása.
A városnak ez a része lassan harmadik hete úszik fahéj illatban, tűlevélben, kürtöskalácsban, no meg forralt.
Régen iszonyatosan szerettem ezt a paraszt vakítást, hogy fel vannak díszítve a fák, meg ünnepi kivilágítás van a végig az Andrássyn és a körúton. Szerettem ilyenkor erre sétálni. Megvolt a hangulata.
Ma pedig ez teljesen mindennapos. De, ettől függetlenül imádom. Kíváncsi leszek, hogy sikerül-e majd megunni a karácsonyfa formájú világítást, az árusokat, és a penetráns kürtöskalács illatot a Liszt Ferenc és a Jókai téren.
De szerintem, ez még várat magára, mert általában jól viselem a karácsony közeli megpróbáltatásokat, főleg, ha van benne forralt bor, parázson sült erdélyi kürtöskalács, no meg éjszakai sétálások.
Szóval már megállíthatalanul közeledik felém is az ünnepek szele, már érzem a mézeskalács, cukorba mártott alma, meg a kandírozott mandula életérzést, de azt hiszem ez sem lesz nagyon más mint a tavalyi. Erősen gondolkodom rajta hogy meg kellene nézni Bécset, így a nagy adventi hajrában. Bár Éva drágám szerint tömegnyomor feeling van most kint, majd meglátjuk.
Meglátod az étterem üveg ajtaját, és elkezd a nyál összefutni a szádban, mert már arra gondolsz, hogy vígan kanalazhatod nem sokára a kedvenced, mondjuk egy csirke paprikást. Ó, igen, az de jól is esne most.
Az ajtónál egy nem túl bizalom gerjesztő úr, megkér, hogy annál a gépnél válaszd ki, hogy milyen étlapról szeretnél étkezni, majd foglalj helyet az előtérben, amíg az asztalhoz szólítanak.
Leülsz bosszankodva, látva, hogy a papírodon az áll, hogy legalább 3 ember szeretne még előtted vacsorázni, és így is tele az étterem. Majd amikor a világot jelentő LED kijelzőn felvillan a számod, hihetetlen mámoros érzéssel lépkedsz az asztalod felé. A pincéred udvariasan elkéri az azóta salátává gyűrt papírodat, hellyel kínál, majd megkérdezi mivel szolgálhat. „Ha a mobil szolgáltatók éttermek lennének” bővebben
Nos, egészen sokáig használtam default desktop operációs rendszernek Linuxot, és FreeBSD-t felváltva. Történt ez főleg azért, mert a legelső munkahelyemen FreeBSD-n kellett fejleszteni. Elsőre szokatlan volt egy picit, de volt rajta KDE, amivel azért jó barátok voltunk régóta, és volt rajta konzol, és ugye POSIX kompatibilis, így nagyon jó kijöttünk.
Volt pár dolog, ami fura volt, másképp működött, vagy egyáltalán nem. De beleszerettem. Viszont, amikor 2006 októberben másik céghez mentem, ez megváltozott, kötelező volt xpt használni desktopon (otthon a fent említett 2 unix mellett 2000-et voltam hajlandó megtűrni), de az xpt nem igazán szerettem. Túl csicsás, túl „okos”, és túl lomha. Még úgy is ha minden grafikai csicsát kikapcsoltam.
Node, miért is kezdtem el ezt írni. Olyan két hónapja történt, hogy az egyik barátom áthozta a hugának a legalább 5 éves notebookját, hogy csináljak vele valamit, mert annyira vírusos lett, hogy már be sem lehet kapcsolni, viszont a szerény 20 gigás vincseszterről a képek azért kellenének…
A héten két felhívást is kaptam, ilyen írj magadról hét dolgot, stb. jellegű játékra. Ahogy nézem voltak már nálam ilyen mókák, hogy írjak olyanról, amiről még soha, meg érdekes, meg mittuomén.
Az egyik ilyen felkérés Győzőtől jött, a másik pedig Natitól.
No, akkor nyissunk egy újabb hetes listát:
Viszont én szemét és alávaló leszek, és nem gurítom tovább senkinek.
Nos, a tegnapi bulinak egészen jó végkifejlete volt, bár a taxis annyira nem örült, amikor kiszálláskor mondtam neki, hogy jah, egyébként bokáig pezsgős vagyok, és a teljes hátamon folyik… Picit elkerekedett a szeme, na 😀
Viszont sikerült hajnali 13:00 előtt nem sokkal felkelnem, és kinéztem a legszinpatikusabbnak tűnő vonatot, ami a fél négykor startol, majd átszállás nélküli, nehéz páncélos lajhár sebességével fél nyolckor ki is tesz „felcserepedésem” helyszínén és a Halászlé Ultimate fővárosában. „Dupla buli utáni rohanás” bővebben
Kitaláltam hogy a haloween partyn mi lesz rajtam.
Juhuu 🙂
Merült fel bennem a címben szereplő kérdés, miután a Nemzeti Hírközlési Hatóság nyílvánosságra hozta az itthoni mobil kommunikációs piacon a verseny élénkítésére vonatkozó terveket. Ennek jegyében megnyílt az út két újabb lehetséges mobil szolgáltató megjelenése előtt a magyar piacon. De vajon kikre lehet számítani?
Ha az ember fogorvosnál volt, és kapott a baloldalába két érzésteleítőt, akkor ezután 10 perccel nem jó egy fényképész székébe ülni, mert érdekes képek fognak készülni, vagy jócskán lesz dolga a photoshopnak…
Mindegy, én merész vagyok és bevállaltam.
Kiváncsian várom az eredményt 🙂
Szóval ne sírj értem Budapest, mert bár most vonaton ülök, ami éppen indul.
De szombatra fiad visszatér 😉
Napok óta tudom, hogy közeledik a Blog Action Day, amikor is a szegénységről kell, vagy kellene írnom, de valahogy nem igazán volt rá nagyon ihletem. Azt hiszem, a téma túl nagy és komplex ahhoz, hogy bárki is érdemben foglalkozzon vele.
Nézzük csak, hogyan is segíthetünk azokon, akik rászorulók, és most nem feltétlenül az utcán lakókról beszélek, bár ők is beletartoznak ebbe a körbe. „A szegénységről – Blog Action Day 2008” bővebben
Nos, amiről korábban már hallani lehetett, bizony lesz régi-új fémpénzünk, miután megváltunk itt az 1 és 2 forintosoktól. Méghozzá a 200 forintos.
Aki emlékszik, 1992-ben volt már egy pár környi fém 200-as kibocsátás, aminek az első körét vissza is hívták, mert túl sok volt az ezüst tartalma a pénznek, és olyan 10x annyi volt az érem tényleges értéke, mint a névleges. Ezután jött még újabb veretű érme, amikben már csökkentve lett az ezüst tartalom. Az első nagyon magas ezüst tartalmúnak a hátoldalán a Nemzeti Bank épülete volt, a második veretűn szintén, a harmadik körben pedig Deák Ferenc jelent meg a hátoldalon, ha jól emlékszem.
Július elején vitt magával bulizni Zsuzsika Romkertbe.
Nem rég találtam meg a közös képünket 🙂
Nos, a történet annyi, hogy igazából ismét eltelt egy év.
Vagyis közeledik a vészesen a szülinapom, ezt pedig azért az ember meg szokta ünnepelni.
Mivel 24 leszek, gondoltam a 24 című sorozat mintájára készül majd a szülinapi meghívóm is.
Ime:
Szóval két helyszín lesz, azért hogy minél hosszabbra rángathassátok a fülem. Egy biztos, én mindkettőn ott leszek, minden más bizonytalan.
Addig még van majdnem 4 hét, szóval minden más programot el lehet takarítani az útból 🙂
Még múlthéten egyik este csináltam ezt a képet Baján 🙂
Nyilván van benne némi HDR-es utómunka, hogy így nézzen ki a dolog. Mielőtt jönne a sav, hogy szemcsés, az éjszakai, nagy záridejű felvételeknek és a digitális technológiának a velejárója.
Nem tudtam vele mit kezdeni, de aki tud, az szóljon és szívesen hallgatom 🙂
Az épület régen egyébként malomként funkcionált, majd évekig használaton kívül állt. Most pár hónapja nyitották meg újra, és egy teljes szabadidős, szórakozó komplexum, a családi házunkkal pontosan szemben 🙂
No, és akkor hogy ne csak vizuális, hanem audió élmény is legyen, jön még egy ilyen. Aztán ezzel kivánok mindenkinek nyugdalmas vasárnap délutánt. Mert ma ilyenem van 😉
[audio:james_holden_-_nothing.mp3]