Mindig kész vagyok tanulni, annak azonban nem mindig örülök, ha tanítanak.
Mindig rájövök, hogy a franciákat nem véletlenül utálom.
Az imént állok itt Parázsban két asztal között. Erre jön egy 30 körüli kopasz francia csiga zabáló baromarcú, aki szemrebbenés nélkül fellökött. Aztán még egy ekszküzé moát sem tudott elrebegni a nem létező bajsza alatt. A kurva felsőbbrendűségi komplexusotokat.
Szóval ugye a nagyon hosszú hétvége most úgy indult, hogy szerda este Parázslottunk egyet, majd fogtuk magunkat és elraboltuk Falatkát Morrison’s 2-be „Nagyon hétvége” bővebben
Bárhogy nézem, megint mókás hétvége elé nézek.
Ami ismét pénteken indult, mikor máskor is tette volna, mert ugye a péntekek már csak ilyenek…
Ugye a hétvége mindig pénteken indul. Szélsőséges esetben szerda este, nagyon dúrva időszakomban, pedig mindennapot hétvégének érzek. Az előző postom ellenére, klasszikus hétvégén vagyok rúl. „Hétvégém” bővebben
Nos, lássuk, hogyan is telt nekem a hosszű hétvégém. „Hosszú hétvége – Péntek” bővebben
Ez a hét alapvetően úgy ment el, hogy ahogyan az tölem megszokható semmire sem volt időm. „Busy week” bővebben
Akkor itt most elmesélem, hogy milyen volt a márciusi meetup, hogy milyen előadásokat hallgattam, és milyeneket nem. Ki az a magyar blogger társadalomból akivel már régóta szerettem volna találkozni, és ma ez is megtörtént, no meg, hogy hova rajzottunk utánna csoportosan. „New Technology Meetup, helyett, közben és után…” bővebben
Csak nem kerülhettük el a végzetünket, és összekellett hozni a blog rajongó táborát, és a szerkesztőket. Ezt némiképpen megbolondították egy kis inda videós forgatós, nyilatkozós, riporteres mókával is…
Node, ne rohanjuk ennyire előre, lássuk szép sorban „Szakítós buli, élménybeszámoló” bővebben