Szülinap @ 24

Nos, a történet annyi, hogy igazából ismét eltelt egy év.
Vagyis közeledik a vészesen a szülinapom, ezt pedig azért az ember meg szokta ünnepelni.

Mivel 24 leszek, gondoltam a 24 című sorozat mintájára készül majd a szülinapi meghívóm is.
Ime:

Szóval két helyszín lesz, azért hogy minél hosszabbra rángathassátok a fülem. Egy biztos, én mindkettőn ott leszek, minden más bizonytalan.

Addig még van majdnem 4 hét, szóval minden más programot el lehet takarítani az útból 🙂

Seedorf szülinap

Végülis nagy szervezés, és nagy titkolózás előzte meg a mai este csúcspontját, azaz Gábor barátunk negyed ávszázados évfordulóját. Próbáltunk Szilvivel mindent a legnagyobb titokban rendezni, és ez úgy tűnt sikerült is.

Bár ,amikor már túl sok ismerős, barát, haver, kolega volt jelen, akkor lehetett sejteni, hogy ez nem a véletlen műve.
És fél 11 körül, egy perccel az előtt, hogy felcsendültek volna Fischer Judytól származó Boldog születésnapot című örökzöld és remekbe szabott dal részletei, buktunk le. Pont mikor is Bálinttal startra készen álltunk a karaoke terem dél nyugati bejáratánál, Gábor meglepett minket hátulról, és egy hangos nabazmeg felkiáltással tudatta, hogy lebukott az összeesküvés elméletünk, és a 25 gyertyás, billentyűs, tortás meglepetés…

De azért úgy láttam a meghatódottság könnyei erősen jelen voltak a szeme sarkában, és ahhoz képest, hogy egy csendes, és szolid sörözésre indult el, mindenki ott volt, aki számított. Vagy majdnem mindenki. 🙂

Én, a magam részéről ezúton szeretném megköszönni, a Morrison’s Opera alkalmazottainak, és üzletvezetőjének a segitőkész hozzálllást, a NoPara Karaoke műsorvezetőjének és technikus angyalainak, (Manyának és Melosznak), hogy segítettek nekünk a megfelelő zenei aláfestést megadni ehhez a pompás eseményhez, és ezzel együtt, Gábor minden barátjának, az összes jelenlévő törzsvendégnek, kolegáknak, haveroknak, komáknak, cimboráknak és minden résztvevőnek a részvételt.

Azt hiszem, én a magam részéről egy picit becsíptem…

Jók voltunk Szilvi 😉

Apesz szülinap

Nos hát szóval annak ellenére, hogy nem túl bíztatóan kezdődött az este, azért csak jó buli lett a végén 😉
Hét körül Apesszal beszéltem MSNen, és kimozdulni sem volt kedve. Ráparancsoltam, hogy de olyan nincs, mert szóltam jó pár embernek, meg itt a torta, meg minden, szóval most már menni kell. „Apesz szülinap” bővebben

Rohanós szombat

A masszív péntek után sikerült egy deles kelés formájában hozni a szokásos szintet. Ekkor elkapott a tettvágy, hogy ma csináljak valamit, de ezt végülis el hessegettem, és nyújtózkodtam tovább. „Rohanós szombat” bővebben

kangi szülinap

Mielőtt bemutatnám a ma estémet, szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy a Török Nikolettánknak, vagyis kanginknak sok boldog szülinapot kívánjak!

Erről az öröm teljes esetről a ma este témájában még lesz szó egyébként.
Szóval sikeresen vettem a reggeli kelés című műveletet, délután fél kettőkor… Azt egyész déltuán kockultam, maileket olvastam, designoltam, és msnen kommunkáltam emberkékkel, főleg hölgyekkel. Este nyolckörül pedig ismét úgy gondoltam, hogy várnak a kilóméterek, így neki estem, a szobabiciklimnek, mármint képeletesen úgyértem. Amugy nem esnék enki, mert akkor kék lenne a fejem, mert az kemény, és nem szép a végeredmény…

Miután letekertem huszonsok kilómétert, írt nekem Zsuzsi, hogy nem kerestem, és hogy megnézné arcom. Tíz perccel utánna már itt is volt. Vittem le neki burnt, és elkisértem a Forgach utcába latin táncra…
Persze a jég nem tört meg nálam, még mindig nem szeretem, mármint magát a stílust. De vállaltam, hogy elkisérem…
22:25-re oda is értünk, és azt mondta, hogy beugrik, táncol 1-2 számot és jön is. Bár ennek már akkor 0 volt a valószínűsége, amikor a kezembe adta a kocsi kulcsát, hogy ülljek be addig.

Közben lezavartam pár telefont, próbáltam Hannát lerángatni Morrison’s 1be, de nem kívánta a fájást…
Végül elvitettem magam Oktogonhoz, ha már háromnegyed órát bandáztam a kocsiban egyedül. Onnét elkisértem egy helyre, ahol egy ismerősével kellett beszélnie, végül pedig lehívtam Morrison’s Operába.
Volt akivel már a női mosdóban összehaverkodott, és van aki oda jött megismerkedni vele, így szabad volt bemutatni 😀

De háromnegyed egykor mennie kellett, mert egyre Insideba igérte magát. Én is voltam még ezután kb 1 órát, majd nekivágtam a Morrison’s 2-be vezető út vége láthatatlan hosszának. Kettő után sikerült is leérni. A lámpák még mindig olyan szarok voltak, mint tegnap… Szóval majd szólok Gabikának, hogy igazítsa meg őket jól, mert 3 lámpa saját birodalma akart, és nem reagáltak a program jelekre, csak a színre és a sebességre:D

Lent találkoztam Horival, Schiptyvel és velük lévő 2 hölggyel, akikkel megpróbáltak tánc jellegű mozgásokat végezni, több kevesebb sikerrel 😉

Buli végeztével elindultunk az Oktogoni meki felé, ahol sikerült Zsuzsi kocsija elé parkolni, másrészt buszmegállóban megállni necces, ezért Apesz inkább az egyik mellékutcában rakta le a kocsit. De a kilóméteres sor miatt, inkább elindultunk a Nagyvárad téri behajtós verzió felé.
Öt után értem haza, most pedig leragad a szemem…

No kiváncsian várom a vasárnapot 🙂
Jó éjt/reggelt/elalvás előtti időt 🙂

Mai áldozat

Most hogy így eltávolodtunk a szülinapomtól, túl vagyunk a karácsonyi megpróbáltatásokon is, már csak a névnapom várható a közeljövőben.

Ezért névnapomra én a következő szépséget kérem szépen az angyalkáktól, a nyuszitól, a mitulá bácsitól, meg mindenkitől, akinek hatása van rá 🙂

Belkin TuneStudio
Belkin TuneStudio

Diáknap, aztán meg utazom bókiikrek miatt

Ééés igen.
Sikerült nem sokkal hét után felkelni. Persze éjszaka, amikor ádáz harcot vívtam a párnámmal, elkezdett rezegni. Kicsi írt, hogy most megy haza, meg miaszitu. Miután válaszoltam neki, rájöttem, hogy félálomban nem jó smst írni… „Diáknap, aztán meg utazom bókiikrek miatt” bővebben

Epstein szülinap

No hát az volt, hogy péntek este Morrison’s Operában ünnepeltünk Epstein barátunk szülinapját sajátságos, és megszokott keretek közt. Egyedül ami szokatlan és új volt, hogy Frida szülei és testvére is velünk tartottak. Bazmeg Márk, hogy Svédországból miattad ide jönnek…
No szóval jah, sikerült kellő képpen csúnyán összraknom magam, a részleteket majd ha tényleg egyben vagyok…

A résztvevők névsora majd a címkék közt lesz olvasható, azt hiszem.

Úgy indult az este egyébként, hogy Schipty barátom felhívott 20:20-kor hogy hol a nedves férfi hímtagban vagyok, mondtam, hogy messze de jövök. Mondta hogy ő még kilenc előtt le akar érni, koktél meg ilyenek.

Jó, 3 perc múlva hívtam a taxit, 20:35-re lent is voltam, ami azért meglepő mert a Frangepán utca magasságából jöttem, ami azért XIII. és IV. kerület határmezsdjéje, és nem éppen a belváros… 🙂

Innét a töménytelen ivás és éneklés elhomályosítja ködbe vesző emlékeimet, de majd vasárnap este, oder hétfőn folyt köv 😉

Szepare

Nos szóval tegnap este letekeredtünk Szeparéba megnézni hogy nyanyi hogy néz ki egy évvel öregebben. De, még mindig ugyanolyan hülye 😉
Ellenben úgy láttam a sok tequila annyira betett neki, hogy önfeledten boldogította a társaság hím tagjait bőnyállal…
Jó voltál Hanna, csak ne öklendeztél vona közben… 😀