Nos szóval az van, hogy hazaértem.
Ahogy többen is megírták most hétvégén volt a XII. Halászléfőző Népünnepély Baján.
Ez egy két napos rendezvény, a hal, a bor és a zene hármas bűvkörében.
A pénteki nap ilyen bemelegítő nap volt, – mint írtam korábban is – játszották a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt. Még aznap este az egyik buli sátorban játszott a Madarak nevű Rock n’ Roll formáció, és nem utolsó sorban a Petőfi-szigeti Party Arénában volt buli ahol fellépett többek közt James Cole, JayDee (NL), TommyBoy, Budai, Newl…
Ide végülis nem jutottam be, mivel Zolival és Körtével beszélgettünk a rendezők főhadi szállásán, majd elindultunk a buli felé. Körte bejutott, mivel technikusi karszallagja volt, Zoli bejutott mivel rendezői és szinpadi belépő kártyája volt, nekem akkor a kettőből egyik sem volt, így kint maradtam.
Ellenben kint találkoztam Kovács Robival, ittunk egy kör jägert, és némi pezsgőt. Majd ők vissza mentek, én pedig elindultam haza. Közben felhívtam Zolit, hogy mégis hol van. Mint kiderült már ő sem volt bent, olyan oknál fogva, hogy hajnali fél háromkor meghalt az apja…
Másnap délután háromra mentünk ki teljes harcidíszben a térre elfoglalni a főző helyünket. Ismét pár asztalra Győzikétől és díszes társaságától…
Szóval Andorkával kellemesen el állatkodtunk a tüzifa aprítás közben. Miközben egy kellemes, széparcú barna kiscsajjal néztünk néha össze a szemközti asztaltól. Már csak azt nem értem, hogy miért szemezett velem, és miért bámult (Judit információira hivatkozva) amikor ott volt a pasija. No mindegy.
Este hatig a helyi népzenei kiválóságait hallhattuk, a Bácska tambura zenekartól a Kobolyáig mindent. Majd néhány bakival fűszerezve nyitotta meg dr. Révfy Zoltán Baja város polgármestere ünnepélyesen a halászlé főzést. Ezután egészen este hétig a füsttel, a lángokkal és a könnyeinkkel küzdöttünk. Hét után nem sokkal készült el a lé, amit sok részletben fogyasztottunk. Mindenkivel ettem egy kicsit. Judittal és Zozóval kezdtünk neki, majd Andorkával folytattam, közben megérkezett Funkey mester és Richnovszky kartárs is. Ezután futott be Édesanyám, Lucival, Margittal, és a sok gyerekkel.
Eszterkéék többször is meglátogattak bennünket, de sem enni sem inni nem akartak velem 🙁
Mire megérkeztek kezdett énekelni Baby Gabi és Ricky, aztán Crystal közben elkezdtük elpakolni a léfőzés és az asztal maradványait. Desperadó koncert végére vissza is értünk 😉 Élveztük a tüzijátékot, amiben volt pár ötletes és szépséges megoldás, majd pedig húztunk haza.
Másnap délután 3-kor indultunk vissza, és útközben megálltunk még Soltvadkerten fagyizni… 😉
A vasárnap estém pedig azzal telt, hogy Jászain ültem ismét Szandinál, és egy Tamás nevű mekiben dolgozó sráccal beszélgettem.
