Tonight

A ma esti szolid sörözés végülis hajnali fél 4ig tartott… 🙂

Úgy indult ugyanis, hogy elvileg 7-re mentünk volna Fanyűvőbe. Nekem egy kicsit elhúzódott a munkám az irodában, ezért úgy gondoltam majd 8 körül elindulok. Ellenben az időjárás más véleményen volt, mivel aznap volt ilyen szép esős, viharosan szeles, nyálkás undorító szar idő.

Így háromnegyed kilenckor jöttem le az irodaházból, és kezdtem el slattyogni Lehel tér irányába, és közben Judittal cseverésztem telefonon, majd WBben érdekesen ismerős arcokat véltem felfedezni. Gyakorlatilag a teljes brigád itt kötött ki, mivel Fanyűvőben valami nyögdíjjas rendezvény volt.

Az est két hőse számomra Timi és Judit.

  • Timi azért mert felhívott, hogy aggódott értem, hogy nincs-e bajom, megvagyok-e, nem áztam-e meg, és minden hasonló. És ez nagyon jól esett.
  • Judit pedig azért, mert hozott nekem este 10 kor párnát a Budaörsi IKEAból… 🙂

Amit sajnáltam, hogy Lippinek lekellett lépnie, az okát pedig mégjobban sajnálom, és innét kívánok jobbulást édesapádnak.

Aztán, még megtudtam, hogy Papszi nem akkora összeget kapott a cégből, mint amennyi közszájon forgott. De most már van elsőkézből lévő authentikus információm, amit némiképpen azért beárnyákol mindkét részről némi vér aldehid szint…

Nos szóval WBben, nagyságrendileg fél 3ig lehettünk. Az utolsó 2 órában viszont mélyenszántó beszélgetést folytattunk nagyjából 5en. ( Wanda, Ziona, Papszi, Vudu és jómagam. )

Ezek után úgy határoztunk, hogy bizony neki indulnánk a nagyvilágnak, meg úgy hazafelé, és minden hasonló. Majd hastájékon némi nyomást éreztem, amit szokás éhség érzetnek titulálni, ezért Zióval betértünk Szerájba, azzal az előre megfontolt szándékkal, hogy valami erkölcstelenül finomat, és egészségtelent tömünk magunkba. Ami gyakorlatilag bármi lehetett volna, ami török kaja. Viszont mivel nem volt már csirke husuk, ezért maradt az Orman Kebab, azaz zöldséges pulykaragu rizzsel 🙂

Végül amikor kijöttünk, nem éreztem már jól magam ahhoz, hogy tovább beszélgessünk, mert erős “telezabáltam magam, álmos és fáradt vagyok, holnap meg meló” érzés urakoldott el rajtam, szóval Vígszínház elött gyors búcsú, bepattan taxi és home.