Angel

So when I’m lying in my bed
Thoughts running through my head
And I feel that love is dead
I’m loving angels instead


Érdekes volt résztvevők mai névsora: Kalóz, kangi, abattoir, Original, Mr. Gullai, noel…
És sokáig lehetne folytatni a sort, azokkal akire nem számítottam, hogy lent lesznek és mégis.

Viszont alapvetően csalódott vagyok, nondjuk már az elején látszott, hogy bebuktam, amirok kiderült hogy szerda óta ketten is gyúrják az agyát, hogy mit gondol velem kapcsolatban…

Csalódott vagyok… Kurvára.
De jobban akarom, mint ez előtt.

Ha azon múlna, igen, még Angiet is énekelnék.
Visszafelé, héberül, ó-arámi nyelvjárásban…
De kurvára nem ezen múlik.

Inkább alszom, és arra gondolok, hogy holnapra elfelejtem.
De illúzió. Megmérgezett.
És ezt pontosan tudja…

Kész

Lassan fél öt, és csak most értem haza.

Lent találkoztam brutival és egyik barátjával.
Lent voltak természetesen az ünnepelt jányok…

Megkattantam…

Ez a nő kell nekem.

Nem az érdekel, hogy milyen alakja van, mert jó.
Nem érdekel, hogy milyen adottságai vannak mellesleg, mert erre sem panaszkodhat.
A szemébe néztem, és olyat láttam amit nem tudok leírni, de rég láttam ilyet, és megfogott.
Arról nem is beszélve, hogy vele énekeltem elöször úgy normálisan, hosszú évek óta…
És amikor lassúztunk…

Kész vagyok.

Nem kicsit, úgy nagyon.
Várom a péntek estét…

Lazítás

Nos, miután ma letudtam a munkát, és az utánna lévő privát üzleti ügyeimet űgy gondoltam hogy iszom egy-két vodka narancs, majd letévedek Morrison’sba.

A piákig megvan a történet, most felöltöztem és magamra öltöttem a csodálatos fekete LiveSexAwards 2006 Summer feliratú polómat, és rá a kedvenc homokszinű ingem 😀
Hihetetlen szexi lehetek, bár már kezdek tompulni a vodkától igy ezt részrehajlás nélkül nem tudom megítélni 🙂

Nos, akkor most indulás.

Good night

Vajh milyet fogok aludni, ha az imént nyomtam le fél zacskó pikáns tortillát, chilli szósszal.
Nem, nem salsa szósszal, főzéshez való chilli szósszal 😀

Majd reggel kiderül, ha 11 ig nem érek be az irodába akkor belehaltam a harmad fokú égési sérülésekbe gyomor tájékon 😀

Minden esetre jó éjszakát 🙂

Dilemma

Vajh miért van az, hogy valaki lelkiismeretesen végzi a munkáját, annyira mintha magának csinálná, és ezért akarják kirúgni?

Amikor ugyanannál a cégnél vannak olyanok, akik saját bevallásuk szerint hosszú hetek óta nem végeznek érdemi munkát…

Eddig is tudtam, hogy a világ nem logikus, de ennyire.

Lehet, hogy nekem is szarnom kellene az egészre, nem a lelkemre venni, hogy súlyos pénzek forognak kockán egy-egy fejlesztésünkön, és paranoiásan arra figyelni hogy minnél kevesebb leállással fejlesszünk, ha már nincs teszt környezet.

Esti mese

Egyszer volt hol nem volt, egy Internetes szolgáltatásokkal foglalkozó cég.
Dolgozott ott egy srác, akinek feladata volt, hogy uj weboldalt építsen, a régieket karbantartsa, együtt dolgozzon flash programozókkal, animátorokkal, php és adatbázis programozókkal.
Történetesen ez a srác szeretett pörögni, és nem tökölni a problémák megoldásán, – főleg hogy ha adott esetben súlyos pénzekről van szó – hanem megkeresni a megfelelő embert a probléma megoldásához, és közösen a lehető leggyorsabban megoldani.

Ezzel sokáig nem is volt gond, mivel egy szobában lehetett a feletteseivel, és pár szobára a programozóktól. Sőt volt olyan hónap, amikor közvetlenül a programozók mellett dolgozott, az volt neki a mennyország.

Történt azonban a szörnyű eset, hogy a szinten bellül a lehető legtávolabbi irodába költöztették heted magával, és ez a távoli iroda véletlenül a tulajdonos irodája mellett volt, aki szeretett nyitott ajtónál dolgozni.

Mivel főhősünk külön irodában volt a feletteseitől, gyakran kért verbálisan iránymutatást, valamint a lehető legtávolabb a programozóktól is, és ezért gyakran bizony a tettek mezejére lépni, és neki indulni a szépen dekorált folyosó rengetegének, egészen a megváltást jelentő ajtókig.
Történt pedig, hogy egyik nap a tulajdonos nem volt éppen a legrózsásabb hangulatban, és szöget ütött a fejében, hogy ez a kisbuzi mi a faszt ugrál itt ki-be az irodába és mért nem dolgozik.
Emberünk kézen-közön meglett intve azért, mert merte a munkáját, végezni becsületesen, időnként erején fellül is, és ehhez kiment az irodájából napjában sokszor.
Csak annak köszönheti, hogy még szék van a segge alatt, hogy az érintett vezetők kiálltak mellette.

És bizony gyerekek, vannak olyan szerencsés emberek, ennél a mesebeli vállalatnál, akik hosszú hetekig nem végeznek effektiv munkát, ellenben meghúzzák magukat, és ez teljesen természetes…
Itt a vége fuss el véle.

Természetesen a fent említett történet egy ősi inka anekdóta, valóság tartalma konvergál a nullához, ezen fellül fikciókon és nem valós életből vett sziutációkon alapul.

Lássuk most az alap helyzetet az iró saját szája szerint.

Olyat mindannyian láttunk már, hogy valakit azért rúgtak ki, mert keveset dolgozott.
De hogy valakinek azért lóg Domoklész kardja a feje felett, mert túl sokat dolgozik, az egy kicsit meredek.

Valóigaz, túl komolyan veszem a munkám és sokszor lojálisabb vagyok a céghez mint saját magamhoz, mindent úgy csinálok, mintha magamnak csinálnám, és ennyire veszem komolyan a feladataimat.

De ma rájöttem, hogy nem éri meg.

A cég vezetés nem tetszését váltotta ki az, hogy sokat kijárkálok az irodából. Pedig nem cigizem, a kávé gép kreditjeimben is ma kezdtem meg a februári adagom és hevenyes hasmenésem sincs. Tehát nem saját szórakozásból járkálok ki, hanem mert valami fontos dolgot kell elintéznem, pl. éppen áll az egyik oldalunk, vagy legalábbis egy része.

Ha ezért megrovást, és figyelmeztetést érdemlek, ám legyen.
De, akkor inkább tovább állok, olyan helyre, ahol megfelelően értékelik az erőfeszítéseimet.

Ellenben jól esett, hogy a főnököm, és a vezetők akikkel dolgozom kiálltak mellettem.

Relax

Úgy gondolom minden nap ilyen reggelt szeretnék magamnak. 🙂
7 előtt nem sokkal keltem, hogy még reggeli elött legyen időm egy kis úszásra.

Az uszoda 7 órás nyitására le is mentem, és még az sem volt gond, hogy az ügyfél kártyámat a szobámban hagytam.

Leúsztan tizen egynehány hosszt, majd úgy gondoltam a szauna 80° -os eukaliptuszos levegője némi képpen vonzóbb.
Így ott voltam jó fél órát, amikor kijöttem a hőmérő erősen haladt a 95° irányába.

Majd a pezsgőfürdő felé vettem az irányt, és áztattam magam amig jól esett.
A végén úgy gondoltam, hogy még úszom egyet, de felfigyeltem az uszoda egyik sarkában lévő folyosóra, ami egy másik épületbe vezet át.
Gondoltam megnézem mi van ott.

Termálfürdő!

Amig meg nem untam üldögéltem a kellemesen langyos vízben, a különböző buzgárok és viz köpők felett, alatt és között, majd visszamentem a medencékhez és leusztam levezetés képpen még pár hosszt.

A termál részben maradtam volna még, de már igy is fél 9 volt, és a végén még nem kapok reggelit az Old Captainben 🙂

Give me peace

Amikor ez a post kikerül az oldalra, már valószinűleg nagy erőkkel tartok vidékre, elkerülendő a konfrontációt ami a városban várható.

A Club Tihanyban fogom tölteni a következő 3 napot.

Pihenésre, feltöltődésre és kikapcsolódásra fogom használni ezt a hosszú hétvégét, nem mellékesen részt veszek a N21 Üzleti Konferenciáján, így meg lesz az összhang az uszoda és az öltöny közt.

Telefonom némán lesz egész hétvégén, ellenben smsekre válaszolni fogok, főleg este felé 🙂

Megyek aludni, mert korán lesz a reggeli indulás 🙂

Márciusi barmok

A egyszerű ember megyeget hazafelé, és gyanútlanul úgy gondolja, hogy a változatosság kedvéért Árpád-híd felé veszi a irányt, mert mivel amugy sem jár nagyon arra felé.

A metróból kilépve furcsa egyedekkel találkozik, akiken már most ott díszeleg a kokárda mind három színe, és a kezükben is zászló formájában.

Azt gondolja, ejj ezek már most készülödnek a holnap babazsúrra, ejnye-bejnye.
Mellettük elhaladván még jókorát lök is rajtuk széles vállával, mert hogy mért már ott fogják előle a levegőt, ezzel az erővel a duna fenekén is ácsoroghatnának, az lehet több vizet, de kevesebb normális embert zavarna.

No már most a felszínre érkezve, még több – az előbbiekben ismertetett – felvonuló-huligán-népnemzeti-zsebforradalmár formájú egyént pillant meg, jó néhány rendőr társaságában, lévén csak a rendőr palota mellett vagyunk, ahogy készülődnek békésen és alkotmányosan, senkit sem zavarva tüntetni.

Majd öklendezve a sok taplón felszáll a közlekedési eszközre, és az ablakon át bámulva azon gondokodik, hogy ennyi barom hogyan kaphatott személyi igazolványt, amikor szemlátomást korlátozottan cselekvő képesek, és szellemileg korlátoltak.
Mert ahelyett, hogy hurrá hálidéj elmegyünk mucsa röcsögére családdal, vagy kirándulunk, meglátogatjuk papa-mama-gyerekek, vagy csak elmegyünk lazítani és leengedni a gőzt, ki mennek zászlót lengetni, mert az nekik jók.

Tisztelem, és megértem a kitartásukat, mert szívós nép vagyunk.
( Igen szívtunk sokat, de mégis itt vagyunk. )
De akkor is, az elmúlt pár hónap felvonulása, tüntetése nem sok sikerrel járt, és kikiáltani magukat új többségnek, szerintem morálisan és politikailag is inkorrekt. Majd ha kint lesz Budapest utcáin egy millió ember, akik mind tüntetnek, akkor elfogadom, hogy igen többség, de amig párezer radikális, jól csordába terelhető mocsingról van szó, addig a nem a többség, hanem a hülyeség szót használnám.

Nem az a bajom, amit vallanak, mert igazából nem érdekel, hogy melyik párt mögött állnak, de engem hagyjanak békén.

Új hülyeség

Tonight

Szóval sikerült felkúrni magam, szépen rögtön a hét elején igy ugy gondoltam kellene egy kis levezető bulájolás.

Az este ugy indult, hogy jó munkás emberként kijöttem jasminból 6 után nem sokkal, majd elmentem westendbe némi tápláléknak látszó tárgyat elfogyasztani.
Ezután felhívtam Gandit, aki 1 órán bellül meg is érkezett, amig én olvasgattam, és elléptünk routert venni.

Ennek végeztével megindultunk WB felé, és közben felhívtam Hannát, hogy jöjjön velem Morrison’sba.
Jött.

A dolog apropója pedig egy közös Noise és Walrus koncert volt.

A koncertek nem voltak rosszak, sőt jól játszottak a srácok, egyetlen kényelmetlen és ciki dolog volt, mégpedig az, hogy max 30 ember volt kiváncsi a koncertre.

Koncertek közben és után nyilvan No Parás Karaoke volt, a kisteremben pedig Kodolányis buláj.
Bár előszőr azt hittem, hogy az Országos Reumatológiai Intézet küldött ki pár mozgás sérültet koordinációs gyakorlatra.

Minden este szoktam gondolkodni mi lett volna a legtalálóbb csajozós szöveg.

Ime az abszolút favorit Dorci, Hanna és Gabci egybehangzó véleménye alapján

„Szia, nem jössz inkább énekelni,
mert látom a tánc az nem nagyon megy…”

Dorci azt mondta, ha ezzel odamegyek valakihez kineveznek alfa hímnek, de mivel nem vágyom erre a posztra, ezért úgy gondoltam kihagyom 😀

Fél 3 elött nem sokkal jöttünk el Hannával.
Azt est koronája ként én még hazafelé fogyasztottam némi gyrost Star Kebabban 🙂

salalala

A hétvégém egy pöppet szarul sikerült.
Köszönhetően annak a ténynek, hogy a kisasszony bevágta hisztit, és miaz hogy nem vele foglalkozom.
aham.

Pénteken 18:40 ig online voltam, pedig 19:10 kor indult a vonatom, amit pont ezért kis hijján lekéstem.
no nem baj, azért a vonaton még beszéltünk…
haza érés, már mindenki alszik. akkor lefekvés. éjfél.

Reggel szokásosan öcséim keltenek, gyomorszába ugrással 8 óra körül.
Elmentem intézni egy banki utalást ami pénteken már nem fért bele a napomba, majd beszélgettem pár otthoni barátommal.
Délután tanítottam kardozni öcsémit, majd miután mindenki lepihent lementem a nappaliba, előhúztam egy jim dornan dvdt, és kellemesen bealudtam rajta, amiért szégyenlem a pofám.
Este 8 után keltem, játszottunk öcséimmel, majd felhivott ez a drága nő és beszélgettünk egy órát. Igen felhivhattam volna, de úgy érzem, hogy nem azért jövök bajára, hogy telefonáljak, azért vagyok itthon havonta egy hétvégét, hogy édesanyámmal, és a testvéreimmel legyek.

Nem szeretem az ilyen és ehhez hasonló lelki ráhatást, és a nagy drámai alakításokat. ezzel nálam még mindig nem lehet elérni semmit, maximum, mégjobban azt fogom csinálni amit én akarok.
Az ilyen dolgokkal szemben mindig keményíteni szoktam és nem engedni.
Nem szeretem, amikor valamit nem lehet egyenesen megmondani, hanem kerülő úton kell próbálkozni…

Szombat este lenéztünk az egyik közelben lévő felújított szórakozó helyre, elég kevesen voltak, de baja már csak ilyen, a péntek este pörgösebb.
Végüli kikötöttünk újfent sziklában.
A társaságról annyit, hogy szinte bármelyik lent „szórakozó” egysejtű odajött volna hozzám fényesnappalaz utcán megsajnáltam volna az ábrázatát, és megnyitottam volna a pénztárcám.
Kb ilyen kaliberű emberek voltak lent, ezért maradtunk csak 15 percet.

Vasárnap hajnal 3ra értem haza, sikerült egy pizzériában tölteni az időt, ahol is a horvát tulajdonossal beszélgettük el az utolsó 2 órát.
Vasárnap reggel ébredés, vakarózás, pakolás, ebéd és 1 után indulás sztikevél vissza pestre, de erröl már irtam.

Nem érzem jól magam, depis vagyok, antiszociális vagyok, empatikus meg nem és a dráma sem kell.

Hi there!

Nos, most az nagy fenn forgás, hogy sztike notebookja elött ülök, az új albérletében, Gödöllö igen csendesnek mondható részén.

Együtt jöttünk fel kocsival, aztán úgy gondoltam ha már ily’ jó volt velem, hogy elhozott 4 keréken, akkor segítek neki felcuccolni a lakásba.

Ennek végeztével össze izzítottam a TVt, a DVD lejátszóval, majd dolgom végeztével notebookért nyúltam, keresem egy titkosítatalan WLAN hálózatot, és voilá 🙂

A lakás lassan pofásodik, minden megtalálja a helyét, kint pedig sötétedik. Gondolom lassan süvítünk vissza a város felé. Otthonról pedig megbloggolom az elmúlt napok történéseit.

NEM

Lippije írt egy érdekes bejegyzést a héten, és hasonló dolog dühített engem is a hétvégén, de ugy éreztem nem az ö blogján fogom kik*rva anyáznifejteni a nézeteimet, hanem inkább itt.

Szóval törént, hogy szombaton délelőtt Moszkva tér felé voltam menendő.
És láttam két autót, akik ismét alkotmányos jogukat érvényesíte lengettek nemzeti szinű és árpádsávos zászlót, a mozgó autóból, rendőri felvezetéssel, ami ilyenkor kötelező. (Legjobb emlékem szerint az autóra erősített 3 méter magasan lengedező árpádsávos lobogó sem KRESZ kompatibilis)

Konkrétan 4 nemzetieskedő delikvens miatt kivezényeltek 3 autótban legalább 6 rendőrt…

Remélem egyszer egy nagy népnemzeti tüntető lakását épp ilyenkor rabolják ki, vagy égetik porrá.
Bár a didaktikai jelleg akkor sem érvényesülne, mivel nyilván a rendőrség lenne a hibás, hogy mért nem csináltak valamit, és a tűzoltóság, hogy miért nem értek ki elöbb (a dugó miatt amit keltenek a forgalom lassítások) , és mindenki más csak önmaga nem, hogy miért az út szélén lengette a zászlót, mások agyát tupírozva.

Ha neki alkotmányos joga mások mindennapját zavarni azzal, hogy zászlót lenget, és elzár a város egyik legforgalmasabb és legszűkebb keresztmetszetű részén egy sávot, nekem is jogom lenne odamenni és legalább pofán köpni.
Nem, bántani nem, mert sem szebb sem okosabb nem lesz tőle.

Nem azzal van bajom, hogy nem lehet kinyitni a pofájukat, és kinyilvánítani amit akarnak. Mert tegyék, szabad országban élünk.

Ha nem abban élnénk, a rendőri felvezetés nem a városban kisérgette volna őket, hanem a Margit-hídról Dunába lőtték volna.

Én is szabadon írom a baromságaimat, de nem zavarok vele senkit.

De tényleg, miért nem lehet inkább mondjuk Kőbánya és Rákoskeresztúr közt tüntetni, ott elég sok hely van, elég sok fű, amit össze lehet szarni és hugyozni, sőt felőlem oda ki is költözhetnek, és még a sátrak is elférnek.
A hajléktalanok is szeretik azt a részt…

Persze, azért mert ott nem zavarnak senkit.

Akkor most mi is a cél?
Az hogy elérjenek valamit politikailag – amire ez nem megfelelő módszer -, vagy az hogy egymást hergeljük? A relative normális embereket, akik szeretnének valamit letenni az asztalra, akikben van felelősség tudat, törödik a családjával, és dolgozik!?

Kétlem, hogy a megfelelő tömegbázist ki lehet ezekkel a módszerekkel alakítani, bár ugye a legújabb kampány szövegük szerint ők az Új Többség.

Ha ilyen a többség, akkor inkább a Duna fenekét választom, mint hogy azt kelljen normálisnak, alkotmányosnak, és legitimnek tekintenem, aki felforgatja az emberek amugy is felszült napját…

Friday night

Pénteken fél 7 körül találkoztunk Westendben, és úgy gondoltuk ismét kellően éhesek vagyunk, ezért úgy gondoltuk benézünk TGI Friday’s nevű helyre.

Utoljára 2 éve ettem itt, szóval úgy éreztem fel kell elevenítenem az élményt 😉

A cézár salátájuk még mindig fantasztikusan jó 😉
De, amit valójában vacsora gyanánt választottam az a World Famous Friday’s Jalapeno Burger
Nem mindennap eszik az ember 2 és fél ropiért egy hamburgert… 😀
De tény ami tény, megérte az árát.

Nem volt hatalmas, de ehető méretű volt, kellemesen csipős, szezámus hamburger zsömle, egy 20 dekás jól átsült marhahús benne, emberi minőségű salátával, majonézzel, és normális sültkrumplival…
És a profizmust erősítendő a közepét átszúrták egy ilyen party pálcikával, ami az ilyen party szendvicseken szokott lenni.
Így legalább nem csúszik szét, miközben fogyasztom 😉

Egyszerűen mesés volt 🙂

Drágám némi képpen inyecségre adta a fejét, cezár salátát evett, illetve ettünk előételnek, majd valami sült lazacos finomságot választott zöld körettel…

Vacsora közben megunkba engedtünk egy liter ananászlét, és igy egy óra elteltével fizettem 10 ropit az egész kalandért 🙂

Amit relative nem kevés, de megérte.
Viszont az anyagi körülményekben nálam sokkal jobb eleresztett kisasszony is megjegyezte, hogy ennyiért ök hatan ebédelnek… 😉

Aztán kóricáltunk egy kicsit a nyugati városközpontban, majd úgy gondoltam tiszteletemet teszem a Lehel téri WBben, mivel Pityu alias Bozzai Andrea búcsúzott a cégtől.
Egy kézfogás erejéig maradtunk, mert nem igazából volt hangulatom az iszogatáshoz.

Madness :)

Nos szóval édes örületben vagyok 😉
Föleg hogy ma estétől megint nálam van az én Drágám 😉
Hogy meddig az még kiderül, de jön lát, és legyőz… 😛

Szóval, fél 7 körül találkoztunk, majd mindketten kellően éhesek voltunk, ezért úta ejtettük az általam legjobban preferált török kajádát, amit nem szertnék tovább reklámozni, úgy is tudjátok melyikről van szó 😉

Szóval pár nap happiness kezdődik 😉

Bill Gates Romániában

Az előbb, egyik blogról a másikra tévedtem, és a nagy barangolás közben szembetaláltam magam Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter román nyelvű blogjával, amin találtam egy képet, ahol ő és bill gates pacsiznak…
A szövegből nem sokat értettem, lévén hogy nem tudok románul olvasni, a beszélve foszlányokban megértem 🙂

Bill Gates in romania
A commentek alapján február 1. a hír, tehát alig vagyok egy hónapos késésben… 😀
Indexen nem láttam ezt a hírt, egyedül egy hoszabb HUP bejegyzést láttam róla, ami érdemleges.

No mindegy, csak meglepett, gondoltam megosztom veletek 😉