Jelentés

Szóval a story mesélésem megrekedt valahol a Morrison’s 2 nyitóbulijánál. Az egész estét nagyjából egy képben, egy idézetben, és egy privát postban definiáltam le. Tehát számomra nem a legjobb esték egyike volt, meg kell hogy mondjam 🙂 “Jelentés” bővebben

Morini’

Tegnap este találkoztam Éva drágámmal, és egyik kedves barátnőjét is magával hozta. Így hármasban ültünk be Oktogonnál egy Trieszt nevű helyre. Ők tequilát iszogattak, én pedig Belga forrócsokival (Choc’o’lait) kötöttem szorosabb barátságot.

Choc’o'lait

Még sosem ittam ilyet. Forró tejben kevergetek egy négyzet formára vágott, illatos belga csokit amig fel nem oldódik… Egyszerűen mesés volt.

Beszélgettünk mindenféle ezoterikus dolgokról, aszcendesekről, horoszkóról, számmisztikáról, asztrológiáról… Kb fél 11kor jöttünk el, és vettük az irányzékot hazafelé.

Út közben felhívtam az idő közben már a lakásban lévő Juditot, hogy elindultam, és lassan érkezem.
Mivel a Margit-hídi HÉV megállóban mindig megszakad t-mobile platformú telefonom, ezért úgy gondoltam visszahívom a másikról. Telefonkönyv elővesz, Judit, felhív. És teljesen más hang szól bele, mint akivel elöbb beszéltem… Fogalmam sem volt hogy kit hívtam fel, de hogy nem Juditot az biztos…
Közben elindult a HÉV, és azon vergődtem, hogy ki lehet az, aki tudja a privát mobil számom, ismer, benne van a telefon könyvemben és Judit…

Mint kiderült, és ezért sűrű elénézést is kérek, Timit hívtam. Már csak azt nem tudom, miért ilyen néven szerepelt a telefonkönyvemben…

Tegnap estére invitációm volt Kalózéktól, de mivel 11 körül értem haza, már nem akartam elindulni. Judit is álmos volt, így a békés szunyókálás nyert. De legalább kialudtam magam.
Ilyen sem volt még, hogy én fél 9kor felkeljek szombat reggel.

Leakartam menni reggel fodrászhoz, de zárva volt.

Most Judit az ágyamon ül, és papírokat töltöget ki. Egy óra múlva pedig indulunk Győrbe.
No para, estére pesten vagyunk 😉

Mornin’

Nos sikerült fél 12 kor felkeltenie Ádámnak, hogy nyomtassak neki…
Nem, nem öltem meg, de tervet már készítettem rá 😀

Ellenben legalább hatékony reggelem volt, 1 óra alatt intéztem magamnak hétfőre két interjút is.
Ezen kivül mostam, és elkezdtem takarítani a szobám ritkán látogatott részeit.
Valószinűleg így fordulhatott elő, hogy találtam egy villát az egyik szekrény alatt, valamin az ágyam mögött egy Dale Carnegie könyvet, és a KARKÖTŐMET.
Hallod Timi?! Nem hagytam el! 😉

Sikerült reprodukálni a történteket. Mert eddig azt hittem, hogy Tihanyban hagytam el, de tévedtem.
Tihanyból vonattal Fehérvárra mentem, és onnét Judit hozott haza kocsival, és utánna itt aludt.
Aznap este lefekvés közben vettem le, és tettem az ágy szélére, ahonnét alávaló galád módon beesett az ágy mögé.

De most örülök, megvan a kedvenc karkötőm 😉