Egy gyors intermezzo a tegnap esti szülinapról. Csak azért, mert egy picit megütköztem rajta, mert ilyen még nem történt velem.
Szóval, mint említettem, tegnap Gábor szülinapi bulijából ittuk ki a részünket. Éppen a pultnál Agárdi Prémium Málna volt az áldozat. Illetve lett volna, de közben egy mosolygós srác oda lépett hozzám. Hogy zavarhat-e. Hát, hajrá.
(tovább…)
Nos, mivel hetero Terényi Gábor alias Seedorf barátunk, már az igazak máját issza el, a szülinapi buliján, így gondoltam, a nem megjelenteknek azért megmutatom, hogy milyen tortákból maradnak ki.
Ez a kérdés egy jó ideje foglalkoztat.
Vannak olyan dolgok, amiket nagyon régóta görgetek magam előtt.
Ezekből sok minden elfelejtődik, de jönnek helyette újabbak, nyilván a legtöbb abból van, ami elkészül.
Mostanában a fejemben lévő aktuális lista:
Néha attól tartok, hogy majd 6 láb mélyen érem utól magam, hamarabb nem.
Pedig elhatároztam, hogy nem vállalok új melókat. De néha kurva vagyok, mert igen van az a pénz, amiért igen…
Ilyenkor meg bánt a lelkiismeret, hogy a saját szarjaimmal nem haladok. Ördögi kör.
Most érkeztem haza a filmnézésből, amit életem Évájával sikerült elkövetni.
Szóval, egészen friss az élmény még, és gondoltam, inkább most örökítem meg, mint később, amikor túl cizellálnám a dolgot. No, meg így talán egy picit eredetibb és hitelesebb is tőlem. Elvégre ez mégis csak a személyes naplócskám.
Elöljáróban annyit elmondanék, hogy senkinek sem olvastam elemzését/kritikáját róla, szóval bárki véleményével összecsengés valószínűleg nem a véletlen műve, hanem az egy húron pendülésé 😉
Mióta megy a nagy vebkettes szósölnetvörkinge hájp sokan tudni vélik, de minimum aggasztónak tartják, hogy az emberek kevesebbet találkoznak személyesen, hogy mindenki a gépe előtt kockul, és szélesedik a szakadék az egyes emberek között, elsivárodnak a kapcsolatok stb. Ezerszer hallottuk/olvastuk már.
Miután az Avatart hónapok óta vetítik itthon úgy gondoltam, hogy a kezdeti baromi nagy érdeklődés lecsengett, és majd csak lehet kapni már IMAX 3D-re normális helyre jegyet. Tévednem kellett.
Márciusban leveszik a műsorról, és persze első második sorban van már csak 1-1 szabad hely a következő nem egész két hétre. A hozzám hasonló céltudatos, ám de nem túl ráérős ember ilyenkor előveszi a tárcáját, és megkérdezi hogy „Mennyi?”.
Tegnap egy kifelé zárt VPN hálózatban ténykedtem. Egyedüli kijáró a külvilág felé az MSN protokoll volt.
Egész nap nyitva volt egy tabon becachelve, még a VPN-re való kapcsolódás előtt hallgatott zene. Eredeti verzióban nagyon szeretem, de hát az ugye fujjde elektronikus zene. Meg trensz.
Viszont ez a hangszeres verzió, alá unplugged.
Dash Berlin featuring Emma Hewitt – Waiting
Nos, mindenek előtt mesélnék egy picit.
Van egy cikk, vagyis egy hosszabb cikk, ami elég vaskos olvasmány. Ezt többször átolvastam, sok mindenre felnyitotta a szemem, a mostani demokráciának csúfolt politikai berendezkedésünkkel kapcsolatban. Választ kaptam a miértekre, amik felmerültek bennem. Az eddigi tudásom szerint egy itthon élő újságíró munkája (az egykori barátnőjén keresztül ismertem meg), aki álnéven publikál. (tovább…)
Aki olvasta Bereznay András – Kibulizott ország című írását, annak nem igazán kell magyarázni a jelenleg választási rendszer visszás oldalait.
Ami a valódi anonim szavazást mindig is nehezítette az a kopogtató cédulás rendszer. Ennek az árnyoldalai tegnap kezdtek el legmarkánsabban megmutatkoni. A „módszerváltás” óta eltelt huszonegynehány év legdurvább kampánya előtt állunk, talán nem is véletlenül.
Sunlounger – Balearic breakfast, avagy Roger Shah másik énje egy ibizai, latinos, könnyed lemezről.
Bár, a dal, mint olyan már tavaly megjelent a Sunny Tales albumon túlzottan nem figyeltem fel rá,
viszont most hogy a Magic Island rádióműsornak a második órája csak erről az albumról szólt végig hallgattam a számokat bejött 🙂
Mostanában sokat alszom el úgy, hogy csak leteszem nyitva az ágy mellé a notimat, élére állítva, és hagyom a zenét szólni. Legtöbbször csak mert már agyailag nem jutok el odálig, hogy azt is le kellene lőni, meg zenére úgyis jobb elaludni, egy picit kikapcsol.
Viszont legalább nem álmodok úgy hülyeségeket. (tovább…)
Az egyik, nálam msnen fent lévő hölgyemény neve mellett olvastam a következő bölcsességet:
A jó kislány pizsamában alszik, a rossz meztelenül, az okos a helyzettől függően…
Egy picit elkapott a röhögő görcs, amikor párhuzamba állítottam a több mint 1 éve lezajlott első és utolsó esténkkel.
Itt van egy kis Hold por, vagyis egy muzsika, amit annyit hallottam, hogy azt hittem sokkal régebbi darabról. De, ma elkezdtem visszapörgetni a történetét, és kiderült, hogy kb 5 hónapja kezdték el játszani a „nagyok”, és most, hogy januárban hivatalosan is megjelent, boldog-boldogtalan játsza. Az elmúlt hónapban minden jelentősebb trance rádióműsorban és podcastban helyet kapott, nem véletlenül, tegyük hozzá gyorsan.
Egy igazi klasszikus uplifting trance várományos, innét a szomszédból, lengyel testvérünktől a nevetőgázas Nitrous Oxide és Adam Nickey közös munkájából. Mondhatnám, hogy virtuális tollából, de sok lenne a képzavarból.
A kötelező részek benne, a markáns baseline, a basszus mint olyan, finom dallamok, és a zongora 🙂
Nitrous Oxide & Adam Nickey – Moon Dust
Azt hiszem, a rendszerváltásnak nevezetett köppeny kifordítás óta tartó kialakult politikai helyzet eddigi legjobb görbetürkére találtam ma rá a lenti rövid filmben.
Zseniális.
Avagy Filo & Peri feat. Eric Lumiere – Soul & The Sun
Az utóbbi hónap kedvenc zenéje nálam 🙂
(tovább…)
De persze nem itthon.
Tegnap valamiért elkezdtem hallgatni Obama január 27.-i beszédét. Ami a sok minden érdekesség mellett megütötte a fülem, az a következő volt. Az elnök szerint a legjobb szegénység elleni megoldás, a világszintű oktatás.
Olyat, mint gasztro, elég régen írtam, szóval jöjjön most egy ilyesmi 🙂
Valamikor novemberben nyitott a Westendben egy új hamburgeres, amire az utóbbi pár hónapban sikerült is kegyetlenül rákattanni. Sőt, jó szokásommá vált, hogy embereket viszek, küldök oda gyomor tartalmukat megtölteni. De mi is ez a hely?
