Azon vettem észre magam az imént, hogy elég erősen bennem van még a tegnap éjszakai/hajnali bulizás.
A fülhallgatóimból ATB – Emotion című száma szól, az első nagylemezéről.
Az első kiállás után magasra emeltem a kezeimet, és elkezdtem táncolni. Igen, itt az irodában, aztán észrevettem magam és visszaültem 😀
Úgy indult az estém, hogy lementem Morrison’s Operába, mert megígértem Erának, hogy lent leszek. Majd, nagy unatkozás közben elhatároztam, hogy elindulok haza.
Az ajtóban elkaptam Zsuzsikát, aki éppen indult Romkert felé, és taxit akart hívni, mondtam, hogy megoldjuk. Végülis úgy döntöttem, hogy vele tartok, mert miért is ne, sosem voltam még ott. Megnézzük.
Ahhoz képest, hogy arra számítottam, hogy kb. senkit nem fogok ismerni, legalább 8-10 ismerős volt. Ugye Morrison’sból ott volt Zsüti, három Attila, akiből egyik ugye Apesz, aztán, fél 4 körül lejött Titi, lent találkoztam Marjannal és Timicsibével, valamit egy rég látott ismerőssel, Taródi Zolival.
Nagyon jó volt a zene és pezsgett tőle a vérem, de mégis a legjobb a társaság volt. Főleg, az a státusz, amit több vendég is Zsuzsikára aggatott. Méghozzá, hogy a szórakozóhely legszebb hölgye, és szerencsés lehetek, hogy velem van. Oh, yeah. Élveztem is a helyzetet egyébként, és jót buliztunk 🙂
No, fél öt lesz lassan, rám pedig az iroda vár reggel 9-től.
Az egyik munkatársam elmés megnyilatkozása emígyen hangzott 5 óra után nem sokkal:
Színesfém-művészeti egyetem
Vannak dolgok, amiket az embernek nem kell erőltetnie, akkor amikor az mondjuk nem megy. Vagy nem egészen úgy megy, ahogyan kellene. Erről filozofálnék el egy picit, persze ennek semmi köze nem lesz a ma estéhez, és annak egyik mozzanatához sem. (tovább…)
Ő itt a Szabolcs utcai alagút a teljes valójában 😉
Kedden Tamással azon tanakodtunk, hogy mégis hol kellene ebédelnünk. Okulva a hétfői esetből, nem a Batthyány térre mentünk.
Most én voltam a soron, hogy átutazzak a városon az ő munkahelyéhez közeli helyre, ezért felcsaptam a Budapest Explorert, és megnéztem milyen helyek vannak a Parlament környékén.
Két hely között tanakodtunk igazából.
Mindkettő a Nádor utcában van, pontosan egymással szemben. Az egyik a Maxi Faloda volt, a másik a címben említett Fast Food Café, mint kitalálható végülis az utóbbiban kötöttünk ki a nagy sor ellenére is. Egyrészt azért, mert számomra igényesebbnek tűnt, mint az út túloldalán lévő, másrészt azért, mert először a Maxit néztük meg, és rohadtul nem volt kedvem már visszamenni, mivel mindkét helyen nagy sorbanállás volt. (tovább…)
Nos, akkor folytatnám is a héten megkezdett gasztro sorozatomat, és elmesélem hol ebédeltünk Tamással hétfőn dél tájban.
Szenvedéseink helyszínéül a Batthyány teret adtam meg támpontnak, és gondoltuk, hogy ott majd biztosan találunk valami normális kajádát. Nagy Palacsintázója nem éppen ebédelni való hely, pizzázni pedig nem nagyon akartunk a Marzanoban, azért lépkedtünk is tovább… (tovább…)
Azt hiszem, valami hasonló címet lehetne adni az elmúlt két alkalommal megtartott New Technology Meetup Budapesti havi rendszeres találkozóinak. (tovább…)
Ez a neve egy kis boltnak, ami a Kolosy tér és a Bécsi út találkozásánál van. Múltkor voltam bent körbenézni, most pedig ebéd után egy picit betámadtam, és beszereztem némi különlegességet, mivel szinte csak azzal van tele a bolt. (tovább…)
Mint azt páran tudjátok Budán a rózsadomb lábánál élek. Itt húzódik a Frankel Leó utca, ami véleményem szerint egész Buda egyik legfélresikerültebb utcája. Az írás eleje megrajzolja a 17-es villamos és a Frankel Leó út érdekes szakaszait, a történet, amit mesélni akarok a végén van. (tovább…)
Kiváncsi vagyok, mennyien ismeritek ezt a képet:
Néztem a domain.hu-n lévő magyar első szintű domain parkoló listát, amiben a következő domainre lettem figyelmes:
ciganybunozes.hu
No, nézzük ki volt az az okos, aki beregisztrálta. Szerintetek? (tovább…)
Gondoltam beszámolok nektek a szombat déli ebédelő helyem tárgyáról, mivel bár anno a gyrosnak csúfolt szemetüket kóstoltam, amit ablakon át terítettek az utca emberével, no meg a pizzájukat, ami újabban menő arrafelé, gondoltam kipróbálom mit nyújt az étterem. Igen gasztro rész jön.
Meglehetősen régóta kerülgetem Podmaniczky és a körút sarkán lévő Noa Grillt, de még nem vett rá a lélek, hogy megnézzem milyen is bent a happening, a kiszolgálás, no meg a konyha, de most elővettem minden magas elvárásom, és nekik estem, egy szombat délután fél hármas időpontkor, és megvizsgáltam őket jól. (tovább…)
A tegnap esti, eseményekben igen gazdag este után sikerült viszonylag sokat aludnom, ami egy délután kettes kelést tett lehetővé. Innét összekaptam magam, pár óra alatt, és kimentem a Margit-szigetre egy kicsit sétálni, gondolkodni, levegőzni, ilyesmi. (tovább…)
Egy tegnap esti eset kapcsán gondoltam, hogy ejtek pár szót a kultúráról, a kultúrált szórakozásról, ez empátiáról, a beilleszkedésről, a rasszizmusról, és hasonló dolgokról.
(tovább…)
Történt, hogy múlthét szerda magasságában kaptam egy munkát, amiben a német Zott cégnek kellett az egyik új termékéhez kapcsolódó közösségi oldalt csinálni, bloggal, videó feltöltéssel, konvertálással, mindennel.
Nyers designer húst akarok ebédre… Saját zsírjában szénné sütve…
(tovább…)
meg ista, és lehet, hogy Pista is.
Meg még magamhoz sincs kedvem, sem hangulatom, sem idegszálam…
De kialvatlan mindeképpen olyan 30 óra fennlétnél járhatok, és ha hazaértem, még vár egy weboldal javítás, ami magasról nem fog érdekelni. Most nem.
Egy pár napos meló miatt áldoztam be eddig 5 éjszakámat, most elég volt. Haza megyek, és aludn ifogok, kikapcsolom az összes telefonom, és kalap-kabát 🙂
Nem, parázsba sem leszek ma.
