Ez volt az utolsó zene, amit Monte Carlóban hallotam vasárnap este.
Úgy gondoltam, itt az ideje, hogy haza húzzak.
Update:
Ezt meg 20x halgattam meg tegnap este óta.
Mindig kész vagyok tanulni, annak azonban nem mindig örülök, ha tanítanak.
Ez volt az utolsó zene, amit Monte Carlóban hallotam vasárnap este.
Úgy gondoltam, itt az ideje, hogy haza húzzak.
Update:
Ezt meg 20x halgattam meg tegnap este óta.
Ééés igen.
Sikerült nem sokkal hét után felkelni. Persze éjszaka, amikor ádáz harcot vívtam a párnámmal, elkezdett rezegni. Kicsi írt, hogy most megy haza, meg miaszitu. Miután válaszoltam neki, rájöttem, hogy félálomban nem jó smst írni… „Diáknap, aztán meg utazom bókiikrek miatt” bővebben
Az jó ha mióta felkeltem (2 órája, igen délután ötkor!) Bon Jovi – Always című száma megy nálam folyamatosan.
14 szer ment le eddig
Szombat este olyan hangulatom volt, hogy az egyetlen szám amit elakartam énekelni az a Bon Jovitól a You Give Love A Bad Name volt. Nem tudom, valahogy ez az erősen f*szkivan este, némi fáradtsággal párosítva.
Egyébként Gyurinak köszönhetően az eheti programot Morrison’sban én zártam, egy Angelel… 🙂
Szóval megbeszéltük anyukámmal, hogy ha nem tudja elvinni az ikreket oviba, mielött menne dologzni, akkor én fogom. Ez csak azért hiúsult meg, mivel fél kilenckor keltem… Igen akkorra már a fogorvos néni székében kellett volna ülnöm… Nem baj, azért kilencre csak odaértem.
Megérkezés után lekötöztek, kaptam egy jobbost, meg egy balost a szénlapáttal. Majd két kalapáccsal kiverték a problémás egyedeket, a helyüket beöntötték betonnal és méretre reszelték. Így most teljesen szürke a pofám… 😀
„Fogorvos néni szeret engem” bővebben
A szerda estémről egy jelszavas postban emlékeztem csak meg. Akit érdekelt azok kitalálták a jelszót, vagy felhívtak, vagy smst írtak, hogy miajelszóirdmegmostazonnal.
A hét további része úgy folytatódott, hogy csütörtökön egésznap azon gondolkodam hogyan mondjak fel. „Bajára utazós-felmondós csütörtök” bővebben
Najó, az azért nem, de csak összeraktam Kicsinek egy nem akár milyen vacsorát. „Amikor Gourmeat szakács voltam…” bővebben
Az előbb valakinek a blogjáról tévedtem a Bombagyár! oldalaira, egy teljesen más jellegű írás kapcsán.
Azután megtaláltam ezt.
Meglepődtem, hogy ilyen szinvonalú, nem zsidózó, nem buzizó, nem cigányozó, minden szélsőséget nélkülöző írást talátam az oldalon.
Minden tiszteletem az iróé.
Egy fura, mondhatni extrém hétfőn vagyok túl. Ugye említettem, hogy Juditékkal találkozom reggel és indulunk egy kis shoppingolásra Parndorfba. Úgy terveztem persze, hogy igazából mindenem van, nem veszek semmit… 😀 „Weird Monday” bővebben
Nos szóval a zárásig maradásnak az egyetlen negatív övetkezménye az volt, hogy miután kajáltunk Seedorffal Nyugati téren, és felraktam a metróra, haza kellett jönni és lefeküdni, aztán pedig délben kelni. „Párám-párám” bővebben
A péntek esti mókás és korai hazaérkezés a nagy mennyiségű vér aldehid szintünk miatt következett be.
Ezért én reggel 10 elött nem voltam hajlandó (gyk. nem tudtam) felkelni. Judit sietett Móricz felé, én pedig valami kaját magamba emelni, így az áldozat számomra Mammut II mekije volt, majd pedig átkúsztam egybe. Szinte szó szerint „Szombatom” bővebben
Úgy nézett ki a dolog, hogy pénteken munka után két dolgom is volt. Egyrészt Haannal kellett volna söröznöm, másrészt pedig egy interjúra kellett mennem.
A második programot fontosabbnak ítéltem, így az elsőt le is mondtam septében. „Péntek estém” bővebben
Úgy indult az este, hogy negyed kilenckor adtam le a kulcsot a portán, és másztam tovább Morrison’s Operába, mert Áki bácsinak megigértem, hogy megnézem a csunya és borostás fejét, amit bellülről kibélel némi koktéllal. „Mókás este” bővebben
No elmesélem, mi volt Morrison’s Operában, mekkora flash fénytechnikával játszani Morrison’s kettő klubtermében, milyen keserves a megélhetési DJk élete, és hogy Apesz milyen zenékkel csinált nagy hangulatot, majd fény derül arra is, hogy részegen ki visz majd haza 🙂
„Tonight” bővebben
Megint nem bírok mit kezdeni a fölös agyhullámaimmal, és újabb WordPress plugin írásába kezdtem.
Miközben az egyik egyre nagyobb nyilvánosságot kapott, és úgy emlegetik a fórumokon, mint az egyik legjobb alternatívát arra, hogy valódi CMSt faragjunk a WordPressből…
Mókás. Amin most gondolkodom, (sőt a nagyrészét meg is írtam, már csak cachelést kell megoldanom, meg optimalizálni) az egy kevésbé népszerű dolog lesz. Úgyis csak magamnak írom… (bár az előző is így indult).
No mindegy, indulok Morrison’sba, útközben pedig ennék valamit mert mintha éhes lennék.
Miért van az, hogy mindíg azok a legokosabbak, akik marhára nem értenek valamihez?
Miért van az, hogy arról kérdeznek ami nem a szakterületem, és halvány fogalmam sincs róla?
Miért van az, hogy amikor én megmondom, hogy nem értek ahhoz a területhez amiről kérdeznek, sértődés van?
„OMG” bővebben
Amit ez a madár itt közben lenyom Backstreet boysra… Halálos! 😀
Everybody! Yeah-yeah! Rock your body!
Nyanyanya szokása kirakni „napi zenét”. Én pedig azt szoktam megosztani a nagy érdeművel – veletek -, amit éppen aktuálisan a legtöbbet hallgatok. Most sincs ez másképpen. Tudom, azoknak akik azt hiszik, hogy ismernek meglepő lesz. Akik pedig ismernek, ők már semmin nem lepődnek meg velem kapcsolatban. 🙂
[audio:wredox_hybrid_-_eleget_vartam.mp3]Egy aranyos snapshotot sikerült ma készítenem.
Az iGoogle kezdőlapomon kint lévő YouTube boxban szoktam nézegetni a „legeket”, a legtöbbet nézett videó, a legkedvencebb ( 😀 ), a ma legtöbbet nézett és így tovább.
Ebben az utolsó kategóriában kalandoztam, amikor kaptam ezt a mókás hibaüzenetet:
Ugya nyáron zajlott, a 2007-es humorbajnokság 🙂
Aminek a nyertese ugye Szabó Kristóf lett.
A kedvenc videómegosztó szájtunkra felkerült róla pár videó, amiket megosztok itt veletek mert az jó. Ha már a tegnapi nap mókás L’art pour L’art videókat nézegettünk Ákossal.
„Humor bajnokság” bővebben