Profi költöztetés?

Érik egy ideje bennem ez a bejegyzés, de most jutottam el oda, hogy meg kell írnom. Ugyanis, tegnap este a fuvarosom, akivel hozattam a cuccaim, mesélt egy két dolgot arról a cégről, aki költöztetett februárban.

A nevük Profi költöztetés volt, ami így elsőre szimpatikus is volt, teljes körű szolgáltatást is nyújtanak A-tól Z-ig, becsomagolás, szállítás, kicsomagolás, törékeny, és nagyméretű tárgy szállítás, festmény szállítás, amit csak az ember eltud képzelni. Nekem egyébként ezekből egyikre sem volt szükségem, csak egy egyszerő költözést akartam, kb 40 dobozom volt, mindet saját két kis kezemmel raktam össze, plusz ehhez jött a kanapém, a 170*130-as asztalom. Némi elektronikai eszköz, pár nagyobb állóházas szerver. „Profi költöztetés?” bővebben

A porzsák

Van egy nem túl új, de nem is 30 éves porszívóm, nagyjából 8 éves lehet, legalábbis, annyi ideje biztosan velem van, lévén azóta élek Pesten. Ő egy Electrolux Xio. Az aktuálissá vált költözés miatt a szokásosnál nagyobb igénybevételnek lett kitéve, aminek eredménye az lett, hogy megtelt a porzsákja, ami közös történetünkben nem egyedülálló eset, viszont az utolsó darab volt. A helyzet megoldására gondoltam, hogy szerzek utódot, csak ez nem volt olyan egyszerű.
Történt ugyanis, hogy pár órás netes böngészés után megállapítottam, hogy gyakorlatilag csak online lehet beszerezni ezt a dolgot. Ami meg nem játszik, mert ma kell, nem tudok 4-7 napot várni rá.

Végül, felhívtam a márkaszervíz két csodálatos üzletét is, az egyiknél elhajtottak, a másiknál mutatott az úr némi irányt, hogy ugyan próbáljam már meg az Erzsébet királyné útján lévő alkatrész boltot.

A kívánt porzsák itt sem volt, viszont a szokásos utángyártott trükk itt is működött. Így egy 40 perces utazás után, megdicsöülten vehettem birtokba csodás új porzsákjaimat.

Vegyétek, egyétek, ez a mai napra rendelt evangélium.

Frissítés:
Egyébként, innét kellett volna porzsákot beszerezni. Egy picit közelebb van, mint az alkatrész bolt…

Ezek vannak mostanában velem

A nagy költözés hevében szépségesen elrendeztem a bokám egy időre. Vagy is, nem is tudom mi történt, elég annyi, hogy múlthét végén a Jókai és a Szondi utca sarkán egy lépés után oltári nagyot takartam a sima aszfalton.

„Ezek vannak mostanában velem” bővebben

Utolsó éjszakám

Nos, a helyzet ismét az, hogy költözöm. Az elmúlt évben másodszor, és így most kiakaszt a dolog, de remélem most megint egy jó darabig erre nem igazán lesz szükség.

Miközben a dolgaimat rendezgettem, és az egyik ’97-ben a trance hajnalán született mixet hallgattam, fura dolgok járnak a fejemben. „Utolsó éjszakám” bővebben

Szóval, ami új

Nos, az előző bejegyzésemben megígértem, hogy új dolgokról és változásokról fogok írni. Most össze fogok szedni egy pár dolgot, ami az utóbbi 1 hónapban változott körülöttem, bennem.

Lesz ezek közül olyan, ami egy folyamat része volt, és most érett be, lesz olyan ami még csak pár napos, de említést érdemel.

Oktogon

„Szóval, ami új” bővebben

HTTP/1.0 301 Moved Permanently

Emberi nyelven elköltöztem.

Némi pátosszal, ma hajnalban az utolsó darab dolgaimat is kipakoltam az óbudai lakásból, megnéztem a kilátást mégegyszer a Hármashatárhegyre, végig simítottam utoljára minden bútort és leültem utoljára az ágyamra… 3 év…

Mindíg is szeretettel fogok visszagondolni a kaszásdűlői lakásra, mert sok emlék köt oda. De ezeket felnőtt módjára felteszem a polcra és olykor szívet melengető érzéssel gondolok majd rá, amikor leveszem és leporolom.

Úgy gondolom a következő hét még a pakolás és kidobozolás jegyében fog telni, és valószinűleg teljesen offline leszek, mivel még nincs netem az albérletben. Ellenben aki nagyon akar, úgyis megtalál 😉

Silent Night

Ma több oknál fogva is tettem egy nagy és mezétlábas sétát, a környéken. Igen, lerugtam a cipöimet, majd kézbe vettem, és két szép kislábamon bandukoltam az aszfalton.

Úgy érzem most sétáltam itt utoljára, most néztem meg ilyen alaposan minden repedést a járdán, és az úton utoljára. Ma este hallgattam utoljára a tücskök ciripelését, és a szél suhogását a huszti út fölé boruló fák levelei közt. Most néztem meg az átláthatatlan kazal utcában kocogókat utoljára. Ma este csodálkozom rá utoljára a nagy gyárkéményre, amely még Lágymányosról is látszik.
Legalábbis itt, ilyen minőségemben…

Ugyanis, mint már korábban utaltam rá, költözöm. Igen, itt hagyom Óbudát, pedig annyira a szívemhez nőtt. Rengeteg emlék köt ide. De most úgy érzem mennem kell. Magam mögött hagyni a múltat, ami eddig volt, és tovább lépni, mélyebb, más vizeken kipróbálni a kishajóm.

Most nem ez az egy hetes pakolás, meg az a 10 km a nagy szám. Hanem, maga az elv, hogy költözöm, változtatok, változok és fejlödöm. Tovább lépek, átlépek a saját árnyékomon és újra önmagam leszek.

Night

Amikor ebbe az albérletbe költöztem, kb havi 90.000 forintért dolgoztam, napi 12 órában. Tehát arra pont megfelelt, hogy letegyem a fejem aludni, és másnap újra húzhassam az igát.

De most fontosabbá vált számomra a több idő, és ha nyerek napi 3/4 órát azzal, hogy beljebb költözöm a városba, ám legyen… Az bárhogy is számolom az havi 15 óra plusz idő, 20 munkanapra vetítve.
És ebben nincs benne, ha mondjuk kettőnél többször is utazom…

Másrészt eddig takarózhattam azzal, hogy azért nem járok úszni, mert messze van, macerás bejárni stb stb.
Most a Komjádi uszoda 4 percre lesz tölem nedves strandpapucsban is. Másrészt itt a Margit sziget, és minden este élvezhetem a Panorámát amit a Parlament, a Korzó, a Vár és a Mátyás-templom nyújt…

[audio:scorpions-wind_of_change.mp3]