Hónap: 2008 május

Hm, avagy hogyan ment el egy hét feleslegesen

Történt, hogy múlthét szerda magasságában kaptam egy munkát, amiben a német Zott cégnek kellett az egyik új termékéhez kapcsolódó közösségi oldalt csinálni, bloggal, videó feltöltéssel, konvertálással, mindennel.

„Hm, avagy hogyan ment el egy hét feleslegesen” bővebben

Antiszociál

meg ista, és lehet, hogy Pista is.

Meg még magamhoz sincs kedvem, sem hangulatom, sem idegszálam…

De kialvatlan mindeképpen olyan 30 óra fennlétnél járhatok, és ha hazaértem, még vár egy weboldal javítás, ami magasról nem fog érdekelni. Most nem.

Egy pár napos meló miatt áldoztam be eddig 5 éjszakámat, most elég volt. Haza megyek, és aludn ifogok, kikapcsolom az összes telefonom, és kalap-kabát 🙂

Nem, parázsba sem leszek ma.

Szűcs Krisztián itthon

Elmesélem, hogy milyen volt egy „somlóira beugrani” a Liszt Ferenc térre, és egy asztalnál ülni, a kivételesen 3 napig itthon vendégeskedő Szűcs Krisztiánnal. „Szűcs Krisztián itthon” bővebben

Clay Shirky előadása a web 2.0 expón

Clay Shirky beszédet mondott a San Franciscoi web 2.0 konferencián, és ma találtam rá erre a videóra doransky blogján keresztül.

A kedvenc gondolatom még mindig az volt tőle, hogy még mindig jobb ha egy pincében valaki Orknak képzeli magát a World of Warcraftban, mintha nem csinál semmit.

Megázás

Megjövés után megázás… 😀

Szóval Szaffy, Totya és Valmont társaságában sikerült cafattá ázni a Margit-sziget közepén. Ennek folyománya képpen, most átöltözés, forró tea készítés, és fürdés projekt lesz, majd pedig Zsófinál folytatjuk tovább a délutánt.

A 17:10-es 26-os vonalon közlekedő busz sofőrének innét kívánok három orángutánt a seggébe, meg egy konténeres ifát.

Köszönöm.

Megjöttem

Nos, megérkeztem Robi nevű unokatestvérem és párja Évi lakodalmáról.
Némiképpen dekoncentráltan, és fáradtan…

Nem, szinte semmit sem ittam, viszont besegítettem, a rendezvény bonyolításába, mint jó család tag. Ez annyit tett, hogy a kezdő, kvázi demo ebédnél – vagy, inkább előételnek hivható dolognál – az italok osztásában segítettem édesapámnak, ebben a tömények mérése, és némi sörcsapolás volt. Majd amikor elindult a nászmenet, a házasságkötő terem felé, át a városon, akkor én is mentem, mert nekem kellett a teremben kezelni a hangtechnikát. Visszaérve, és túlélve az egyházi esküvőt is, új szerepet kaptunk, ez pedig a vendégek nyakonöntése volt, tűzforró levessel, najó semmi ilyesmi üzemi baleset nem volt, de egy kivételtő eltekintve, az összes „pincér” Robi unokatestvére volt.

Node, majd holnap megírom hosszan. Ellenben most mennék aludni.
Azoknak üzenném, akik a holnap délutáni sétát tervezik, hogy 2 előtt ne nagyon hívjanak fel, köszönöm 🙂

Morális posványon gázolok

Szóval tegnap este Morrison’s Operából mentem hazafelé, és egy srác telefonált az Oktogonnál, az éjszakai megállójában:

– És akkor megkérdezte, hogy akkor most nem ő életem szerelme. Mondtam, neki hogy de, de attól még az ember néha keres más utakat…

Ez megint magasan a bazmeg kategória. Nem tudom megint velem van-e gond, a mostani fiatalsággal, vagy globálisan a világgal „Morális posványon gázolok” bővebben

Bazmeg

Mindig rájövök, hogy a franciákat nem véletlenül utálom.

Az imént állok itt Parázsban két asztal között. Erre jön egy 30 körüli kopasz francia csiga zabáló baromarcú, aki szemrebbenés nélkül fellökött. Aztán még egy ekszküzé moát sem tudott elrebegni a nem létező bajsza alatt. A kurva felsőbbrendűségi komplexusotokat.

Back to work

Miután doktornéni közel 2 órás váróteremben csücsülés után megmondta a frankót, hogy sokkal jobban néz ki a torkom mint egy hete, és hogy már a tüdőm is szépen muzsikál, mehetek is dolgozni.

Mondtam neki, hogy igazából én is így gondoltam.
Kérdezte, hogy holnaptól megyek-e dolgozni, én kijavítottam, hogy valójában mától, szóval indulok is.