Kategória: Boldogság

Utazás in details

Szóval ott tartottam 50 perce, hogy taxi a ház előtt, és ilyenek.

Nos, a taxis úgy gondolta, hogy bár a Margithíd akár köpésnyi távolságra van tőlem, mégis az Erzsébet híd lesz az, ahol mi át akarunk menni, és rá akarunk fordulni a Keleti pályaudvarhoz elvezető cél egyenesebe. A város nézésnek az ára majdnem az lett, hogy lekéstem a 6:30-as Baranya ICt. Ettől egyedül az mentett meg, hogy a 3-as pénztárban ülő kedves szőke hölgy világbajnok sebességgel adta ki a jegyeket. Ha jól rémlik 6:24-kor álltam be a sorba, és 3 perc múlva már a jegyekkel a kezemben siettem felfelé a lépcsőn. Mindenzt úgy, hogy legalább 6-an álltak előttem.

Pontosan indultunk, és most az utasellátó kocsiban ülve pötyögöm eme sorokat „Kontinentális reggeli”-m fogyasztása közben, miközben elhagyjuk éppen a várost, ahol élek. Most értünk ki Tétényől. Ha visszafoghatatlan közlés kényszerem lesz, majd úgyis folytatom.

9:40 körül majdnem könny szökött a szemembe, megláttam azt a mozdonyt, amit 4 évesen vezettem. Nem, nem játék mozdony volt. A Baja-Sárbogárd útvonalon közlekedő M41 2142 névre hallgató szépség volt. Azóta amikor meglátom, mindig elérzákenyülök. Most is félálomban üldögéltem az InterPici egyik négyesében, és felnéztem, és amikor legláttam csak annyit, mondta, hogy szia bébi 🙂

Node, most hazaértem és valahogy így fest a családi kép most körülöttem:
András, Tamás és a batyi

Jer ide, Händel!

Akkor most a könnyű zenét, komolyra cseréljük.
A világítást erősről nullára csavarjuk.
Az ülő testhelyzetet fekvőre módosítjuk.

Végül pedig kellemesen elalszunk a vízi zenére…

BackstreetBoys Tribute

Alex, a tegnap esti karaoke műsorvezetője úgy vélekedett, hogy Hori, Schipty és én vagyunk a BackstreetBoys Tribute… 😀

Eddig voltunk már sok minden, de ez még nekem is új volt 😀
Legközelebb már autógrammot is osztogatunk. Ellenben hazaértem, és valakinek a tollát találtam a zsebemben. Szóval akinek hiányzik, akkor nálam van 🙁

Reggel

Az életvitelemnél fogva, bagoly természetű vagyok. Sanszosabb hajnal kettőkor keresni, mint 8 előtt.

De tegnap másképpen alakult. Éjfél előtt már lefeküdtem, és hajnali 5:50 óta ébren vagyok. A kanapémról ülve figyeltem, ahogyan ébred a város, ahogy az apró fénypontok áthaladnak a Margit-hídon, és a felhők hogy bújócskáznak a kelő nap sugaraival.

Utoljára akkor láttam ébren napkeltét, amikor nyáron olyankor jártam haza.
Fura érzés, de tetszik 🙂

Akár lehetne egy körúti hajnal, csak a lila dalra kelt nyakkendő hiányzik, és a villamos sem jajdulva indul már a térre 🙂

Seedorf szülinap

Végülis nagy szervezés, és nagy titkolózás előzte meg a mai este csúcspontját, azaz Gábor barátunk negyed ávszázados évfordulóját. Próbáltunk Szilvivel mindent a legnagyobb titokban rendezni, és ez úgy tűnt sikerült is.

Bár ,amikor már túl sok ismerős, barát, haver, kolega volt jelen, akkor lehetett sejteni, hogy ez nem a véletlen műve.
És fél 11 körül, egy perccel az előtt, hogy felcsendültek volna Fischer Judytól származó Boldog születésnapot című örökzöld és remekbe szabott dal részletei, buktunk le. Pont mikor is Bálinttal startra készen álltunk a karaoke terem dél nyugati bejáratánál, Gábor meglepett minket hátulról, és egy hangos nabazmeg felkiáltással tudatta, hogy lebukott az összeesküvés elméletünk, és a 25 gyertyás, billentyűs, tortás meglepetés…

De azért úgy láttam a meghatódottság könnyei erősen jelen voltak a szeme sarkában, és ahhoz képest, hogy egy csendes, és szolid sörözésre indult el, mindenki ott volt, aki számított. Vagy majdnem mindenki. 🙂

Én, a magam részéről ezúton szeretném megköszönni, a Morrison’s Opera alkalmazottainak, és üzletvezetőjének a segitőkész hozzálllást, a NoPara Karaoke műsorvezetőjének és technikus angyalainak, (Manyának és Melosznak), hogy segítettek nekünk a megfelelő zenei aláfestést megadni ehhez a pompás eseményhez, és ezzel együtt, Gábor minden barátjának, az összes jelenlévő törzsvendégnek, kolegáknak, haveroknak, komáknak, cimboráknak és minden résztvevőnek a részvételt.

Azt hiszem, én a magam részéről egy picit becsíptem…

Jók voltunk Szilvi 😉

Apesz szülinap

Nos hát szóval annak ellenére, hogy nem túl bíztatóan kezdődött az este, azért csak jó buli lett a végén 😉
Hét körül Apesszal beszéltem MSNen, és kimozdulni sem volt kedve. Ráparancsoltam, hogy de olyan nincs, mert szóltam jó pár embernek, meg itt a torta, meg minden, szóval most már menni kell. „Apesz szülinap” bővebben

Péntek, mint a hétvége első napja…

Foszlányokat megosztottam már veletek azza kapcsolatban, hogy hogyan is telt a hétvégém, viszont, most jöjjön a kvázi részleges útikalauzom, meg kalauz nénim meg minden ilyesmi. „Péntek, mint a hétvége első napja…” bővebben

Rekettyés étterem és a Hármashatárhegy

Amikor a ZL Rendszerháznál dolgoztam, volt némi érdekeltségünk a Hármashatárhegyi tornyokban, és elég sokat járhattam volna arra, de mindig kimaradt az életemből, viszont, mint említettem Attila meghívott ma egy ilyen szűkebb körű sétálós, iszogatós naplemente nézős estére.

Háromkor találkoztunk Kolosy téren, vele, Anikóval, és Erivinnel, aki biciklivel jött, és mondta, hogy igazából ő feltekerne…
Hát jó 😉

Ő kipihegte magát mire a mi buszunk felkúszott, aztán egy kisebb kaliberű kálvária vette útját.
Amig a buszmegállóból felértünk a hegytetőre.
Ezért viszont kárpótolt a látvány, a siklóernyősök, Epstein és Bori társasága, a nap lementem utánna a város és környék látvány sötétben, a forralt bor, a Bacardi 151, és végül a Cézár saláta a Rekettyés nevű étteremben. Sőt útközben hazafelé, még a Daubner cukrászdát is megkóstoltuk 🙂

HHH

(Nem ez most nem ilyen kalóz hörgés, mert az amugy is hrrrrrrr)
Szóval, most indulok reggelizni, aztán találkozom az egyik kedves ügyfelemmel, aki meginvitált egy nagy Hármashatárhegy járásre, sörözésre, és ilyenekre. Tehát, most készülődöm, még végig hallgatom az éppen felcsendült I don’t wanna miss a thingjét, és megyek.

Najó, a My heart will go ont, még végig várom.

Hall of Fame

Fura érzés az, amikor megkeresnek a világ másik feléről azzal, hogy a te általad írt alkalmazást használva szeretnének egy sok felhasználós játékot építeni, és hogy lenne pár kérdésük…

Azt hiszem, ezt most az olvasóim közül MilGrán és Kalózon kívül nem sokan tudják átérezni.

A játék amihez készül, egy Truco néven ismert dél Amerikai kártyajáték, ami legalább annyira népszerű, mint nálunk újabban a Póker.