Egy új cél

Az előbb olvastam FatMo írását London egyetlen három Michelin csillagos étterméről a Royal Hospital úti Gordon Ramsay étteremről, és a leírás alapján megjött a kedvem hozzá. Azt hiszem a nyári idény alatt nem, de valamikor ősszel meg kellene látogatni egy hosszú gasztronómiai hétvége keretében…

Pizza Marzano – Andrássy út

Az ünnepek előtt egyik este ellenállhatatlan késztetést éreztem arra, hogy nekivágjak az Andrássy út, Jókai tér, és Liszt Ferenc tér által határolt ubranisztikai és gasztronómiai dzsungelnek, némi táplálék keresési célból.

Négysajtos pizza

A fejembe vettem, hogy megnézem mit tud az Andrássy úti Pizza Marzano, mivel szinte minden reggel és este előtte megyek el, de ég a pofám, hogy még nem voltam, ezért erőteljesen éhes állapotomban betértem, és megnéztem.

„Pizza Marzano – Andrássy út” bővebben

Egy kicsit retro, egy kicsit kerek, de kényelmes, és finom

Nos, egészen régen írtam már gasztro témájú bejegyzést, ezért úgy gondoltam, hogy akkor most kerítsünk sort erre is. A ma esti vacsorám helyéről fogok most egy rövidbe szabott beszámlót rittyenteni.

Menza étterem

A dolog apropójaként két dolog szolgált. Az egyik, maga az a tény, hogy éhes voltam, és gondoltam nézzünk körbe a környéken ahol lakom, és ne csak főzeléket, kínait, indiait, törököt, vagy éppen gyors étterminek csúfolt szemetet együnk, hanem kivételesen a tradícionális magyar konyhába tekintsünk be. A másik pedig az, hogy hetek óta, minden nap a Menza mellett megyek el, és kiváncsi voltam, vajh milyen a kiszolgálás, a környezet, a légkör, és nem utolsó sorban a főztjük.

Tehát „DjZoNe menni Menzába kajálni, aztán meg le is írja jól” következik a folytatásban.
„Egy kicsit retro, egy kicsit kerek, de kényelmes, és finom” bővebben

Abszint kávézó és étterem

Kacsa sült

Szombat délután unatkoztam otthon, és MSN-en kiírtam a nevem mellé, hogy hol ebédeljek. Jöttek, az elmésebbnél, elmésebb ötletek, mire végül Ákos ajánlotta az Abszint nevű éttermet az Andrássy úton, és felajánlotta hozzá a társaságát is. Ez ebben a formában egy nem visszautasítható kombó volt, ezért fél négykor találkoztunk is Oktogonnál. „Abszint kávézó és étterem” bővebben

Istanbul, avagy egy szelet ázsia Budapest

Mondhatni, egy szelet, közel-kelet, és akkor még rímelne is 😀

Gondolkodtam rajta, hogy írok a hétvégémről, de ami lényeges volt, arról megemlékeztem már. Arra meg most nem érzek affinitást, hogy írjak egy, buliztunk-ittunk-fényeztem-kajáltam-aludtam-másnapújraugyanez jellegű postot. Bár nem szoktam le róla nyílván, de most inkább gasztro bloggerkednék, és bemutatnám, a helyet, ahol vasárnap este vacsoráztunk Zsuzsival.

Istanbul török étterem

Már több alkalommal néztem az Istanbul névre hallgató török csodát, a Teréz körút Aradi és Szondi utca közötti részén. De bemenni eddig még nem nagyon volt affinitásom. Viszont ez a drága nő azt mondta, hogy jó hely, és meg kell néznem. Én pedig nem vagyok semmi jónak az eltrontója, főleg ami a közel-keleti konyhával kapcsolatos, ezért hát miért is ne. „Istanbul, avagy egy szelet ázsia Budapest” bővebben

Prága

Sokaknak ígértem már, hogy megírom az uti beszámolómat, meg rakok fel képet az útról. Eddig még csak kangi kedveskedett képekkel, ezek hamarosan elérhetőek lesznek a galériámban 🙂

Szóval a Prágai reggel fél nyolcas indulást megfejeltem azzal, hogy előző este lementem Monte Carloba, énekelgetni és szolidan iszogatni. Majd hazaérve elkezdtem az új djz.hu -t reszelni. Amivel némi technikai probléma adódott, URL kezelés, ReWrite modul és társai kiséretében. Ezért végülis hajnali háromkor feküdtem le. „Prága” bővebben

Éden étterem

Nos, mivel már sok jót hallottam a Batthyány téri vásárcsarnok mögött lévő Éden étteremről, és ma arra volt dolgom úgy gondoltam hogy megpróbálom.

Az épület mediterrán színekben pompázik, ami már előre vonzza az ember tekintetét. Bellül a kialakítása igényes, a falak mediterrán hangulatot árasztanak, de a berendezés inkább barokkos. Egyedül a sótartó stílusa üt el. Van külső, kiülős része is, de az tele volt, így arról nem tudok nyilatkozni.

Nos, de együnk is, ne csak művészet történészkedjünk.

Vegetáriánus és vegán konyha legfinomabb és bárki számára ehető falatait kínálják. Kínálatuk széles, de mindennap változik. Így naponta csak 8 féle főétel van. Ezen kívül hideg és meleg levesek, saláták, deszertek és ami nekem szimaptikus volt, hogy frissen facsart zöldség és gyümölcs leveik is vannak.
Amit én választottam, az egy enyhén csipős olaszos tészta volt, és metás-narancsos frissítő.

Maga az étterem önkiszolgáló jellegű, ezért szolid árak jellemzik. A tálca tologatásért pedig engem kárpótolt a berendezés szépsége, és az étel íze.

Lehet is rendelni tőlük, de csak telefonon. Online rendelés felvételük nincs, pedig ez öreg hiba.
De a recepteket le is lehet tölteni a weboldalukról, tehát ha hozzád nem szállítanak, akkor csináld magad mozgalom… 😉
A nyitvatartási idejük pedig egy kissé konzervatív.

Összefoglalás
Neve: Éden vegetériánus étterem
Cím: Budapest, I.ker. Iskola utca 31.
Web: http://www.edenetterem.hu/
Konyha jellege: vegetáriánus
Kiszolgálás: önkiszolgáló
Extra szolgáltatás: Ingyenes életmód szaktanácsadás

Megjegyzés
Az üzletvezetőt ismerem 8 éves korom óta, valamit az egyik szakácsot is hasonlóan régóta. Így akár elfogult is lehetnék, de próbáltam tárgyilagos lenni.

Friday night

Pénteken fél 7 körül találkoztunk Westendben, és úgy gondoltuk ismét kellően éhesek vagyunk, ezért úgy gondoltuk benézünk TGI Friday’s nevű helyre.

Utoljára 2 éve ettem itt, szóval úgy éreztem fel kell elevenítenem az élményt 😉

A cézár salátájuk még mindig fantasztikusan jó 😉
De, amit valójában vacsora gyanánt választottam az a World Famous Friday’s Jalapeno Burger
Nem mindennap eszik az ember 2 és fél ropiért egy hamburgert… 😀
De tény ami tény, megérte az árát.

Nem volt hatalmas, de ehető méretű volt, kellemesen csipős, szezámus hamburger zsömle, egy 20 dekás jól átsült marhahús benne, emberi minőségű salátával, majonézzel, és normális sültkrumplival…
És a profizmust erősítendő a közepét átszúrták egy ilyen party pálcikával, ami az ilyen party szendvicseken szokott lenni.
Így legalább nem csúszik szét, miközben fogyasztom 😉

Egyszerűen mesés volt 🙂

Drágám némi képpen inyecségre adta a fejét, cezár salátát evett, illetve ettünk előételnek, majd valami sült lazacos finomságot választott zöld körettel…

Vacsora közben megunkba engedtünk egy liter ananászlét, és igy egy óra elteltével fizettem 10 ropit az egész kalandért 🙂

Amit relative nem kevés, de megérte.
Viszont az anyagi körülményekben nálam sokkal jobb eleresztett kisasszony is megjegyezte, hogy ennyiért ök hatan ebédelnek… 😉

Aztán kóricáltunk egy kicsit a nyugati városközpontban, majd úgy gondoltam tiszteletemet teszem a Lehel téri WBben, mivel Pityu alias Bozzai Andrea búcsúzott a cégtől.
Egy kézfogás erejéig maradtunk, mert nem igazából volt hangulatom az iszogatáshoz.