Ha a mobil szolgáltatók éttermek lennének

Meglátod az étterem üveg ajtaját, és elkezd a nyál összefutni a szádban, mert már arra gondolsz, hogy vígan kanalazhatod nem sokára a kedvenced, mondjuk egy csirke paprikást. Ó, igen, az de jól is esne most.

Az ajtónál egy nem túl bizalom gerjesztő úr, megkér, hogy annál a gépnél válaszd ki, hogy milyen étlapról szeretnél étkezni, majd foglalj helyet az előtérben, amíg az asztalhoz szólítanak.

Mobilnet

Leülsz bosszankodva, látva, hogy a papírodon az áll, hogy legalább 3 ember szeretne még előtted vacsorázni, és így is tele az étterem. Majd amikor a világot jelentő LED kijelzőn felvillan a számod, hihetetlen mámoros érzéssel lépkedsz az asztalod felé. A pincéred udvariasan elkéri az azóta salátává gyűrt papírodat, hellyel kínál, majd megkérdezi mivel szolgálhat. “Ha a mobil szolgáltatók éttermek lennének” bővebben

A tőzsde és az állatok, avagy Példabeszéd a majmokról

Tőzsde

A reggeli böngészésem közben akadtam rá erre a példabeszédre, ami egy faluról, két emberről és a majmokról szól.

Akkor hát olvassuk egy indiai úr tanmeséjét, egyenesen Bangaloreból.
“A tőzsde és az állatok, avagy Példabeszéd a majmokról” bővebben

Esti történet – Van igazság

Ököl

Tegnap este az egyik szórakozóhelyre letévedt, egy erősen tapló jellegű srác, aki a történetben most nem én vagyok. Nos Mr. Taplónak sikerült mindekinek beszólni, kötekedni, vagy ezek közül valamelyikre gyenge próbálkozást tenni. “Esti történet – Van igazság” bővebben

Tegnap éjszaka a 906-oson

Tegnap este, egy egészen kellemes csalódásom volt a 906-os éjszakai járat éjszakai biztonsági szolgálatával kapcsolatban.
Ezért arra gondoltam, hogy ezt megosztom veletek.

Oktogonnál szálltam fel, fél kettő körül a 906-os éjszakaira, a Margit-híd felé tartó irányban.

A busz egészen tele volt, és mint általában ilyenkor képviseltette magát a biztonsági szolgálat, minden ajtónál. Felszállok, bérlet mutat, tovább.

Nem is volt semmi gond egészen a Jászai Mari téri megállóig, ahol is az ajtó zárás egy kicsit hosszúra sikerült, konkrétan 4-5 percig szólt az ajtó záródásra figyelmeztető hang. Ezt megunva leszálltam, és előre mentem az első ajtóig, megnézni, hogy mégis mi a fennforgás.

Ekkor egy idősebb hölgy kisért le, egy fiatalembert a buszról, aki láthatóan nem volt utazásra képes állapotban (matt részeg volt, és a saját lábán nem bírt megállni), és azért affektált, hogy miaz, hogy le kell szállnia, és miért nem vehet jegyet.

Az előzményeket nem tudom, csak annyi derült ki az egyik ellenőr elmondása alapján, hogy az ő magán műsorszámának volt köszönhető hogy nem indulhattunk el a magállóból. Végülis többszöri felszólításra leszállt. Becsukódtak az ajtók, és indulhatnánk is…

Csak hogy, az uriember kitárt karral beállt a busz elé. Itt megszólalt az ellenőr, hogy ezzel nem tehetnek semmit.

Megkérdeztem, hogy és én mint utas elrángathatom-e őt onnét, mondták hogy igen. Ezért megkértem a sofőrt, hogy nyisson ajtót, és elviszem onnét a srácot. Amikor nyílt az ajtó, és odaléptem, inkább menekülőre fogta, és elindult át a körúton, így végülis alig 7-8 perc szolid ott álldogálás után mehettünk is tovább.

Majd, mielőtt leszálltam a budai hidfőnél odajöttek hozzám az ellenőrök és megköszönték, hogy segítettem nekik, mert ők nem tehettek semmit.

Egészen sokat járom éjszaka a várost, de nem ezt a fajta eljárást szoktam meg tőlük.
Kellemesen meglepődtem.

Ezt, elküldtem levélben a BKV-figyelő blognak, és a BKV Ügyfélszolgálatának, ebben a formában

Magán: Átlagon felüli átlagos

Nos hát… Ez most egy teljesen más történet, semmi köze az előzőhöz. Tudom, hogy azt mondtam, hogy lesz még egy rész, de úgy érzem, hogy abból már nem tudok többet kihozni. Ezért itt egy másik történet, nem olyan vidám, de néha ilyan is kell szerintem. Szóval olvassátok szeretettel!

“Magán: Átlagon felüli átlagos” bővebben

Esti történetek – Hát, olyan 10 éve

Nos, a ma esti történet alanyával fél órával ezelőtt találkoztam a Tölgyfa utca és a Fekete sas utca kereszteződésében, a II. kerületben, a vonattól hazafelé bandukolva. (Bár azt hiszem máshol nincs is Feketesas utca. Mondjuk érdekes egy dolog, hogy az albán nagykövetség miatt kapta az utca ezt a nevet, de ez egy másik történet lehetne.) “Esti történetek – Hát, olyan 10 éve” bővebben

Esti történetek – Van pasim, három is…

Ezt a storyt pár hete akaratam postolni, de akkor elmaradt, és most megint eszembe jutott. És mivel alapvetően kiváncsi vagyok, érdekel, hogy mit fogtok hozzászólni 🙂

Szóval, néha előfordul velem, hogy eltévedek chat.hu felé, ahonnét mindig érdekes történetekkel gazdagodva szoktam távozni… Nagyságrendileg havonta újul ki ez a perverzióm. Most egy model csaj mindennapi problémáit fogom feszegetni… “Esti történetek – Van pasim, három is…” bővebben

Esti történetek – A három hónapos lánykérés

Ákos multkor megjegyezte, hogy nincs bennem népnevelde szándék.
Nehogy már ne…
Elmesélem milyen ‘atyai’ jótanácsokkal látott el a ma esti taxi sofőröm, és hogy ez számomra mit jelent. “Esti történetek – A három hónapos lánykérés” bővebben