Elmentem pénzt váltani, így előkészülendő a hollandus útra, erre 8-án álltak előttem… Több mint negyed óra elteltével,még mindig ketten vannak előttem. Mögöttem több, mint tízen…
Visszatért a szocializmus? Mikor jön a kenyérjegy?
Sorsügynökség
Hónapok óta különböző filmek előtt feltűnt az intrója ennek, a mozgalmasnak ígérkező Matt Damon és Emily Blunt nevekkel fémjelzett, alapvetően akciódús, romantikus, sci-fi elemekkel tűzdelt thrillernek.
Egy kis szakmázás xw9400-al
A történet ott indul, hogy szegény kis szerverem már elég régóta rötyög bent abban a csúnya nagy cocialista tömbházban, ahol a magyarországi szerverek túlnyomó része található, és amit szokás BIX-nek, és ISZT-nek is nevezni (bár egyik sem fedi a teljes valóságot, de most ezt nem tárgyalnám ki).
Félinformációs világkép
A múlt héten ültem a napi úszás adagom leküzdése után a szaunában és egy idősebb úrral beszélgettünk, majd valahogy kilyukadtunk a kényes pontoknál, és elkezdtek Horthy gyalázó dolgok ömleni az illető szájából…
Nem igazán akartam félbeszakítani, hagytam, hadd mondja el a magáét, majd legközelebb, ha kevésbé lila fejjel adja elő, elmondom neki a teljes valóságot.
Mégis az utolsó tánc
Jó ideje terveztem, hogy Faithless-t megnézem élőben, mivel több nagylemez és számtalan maxi van tőlük a polcomon. Valamint, úgy gondolom, hogy jelentős hatásuk volt az elmúlt 15 évben a modernnek nevezett tánczenére, és az elektronikus zenei scénára.
Ennek örömére március 16.-án, ahogy végetért a nagy ünnepi hétvége meg is rendeltem két jegyet a koncertre, mivel Zsuzsinak megigértem, hogy megyünk.
Metálvilla. „Mégis az utolsó tánc” bővebben
Mai dilemma: fapadossal vagy hagyományos járattal
Nos, a helyzet az, hogy a napokban egy picit megint elmélyültem a témában, és a korábban hallottak alapján nem lett túl meglepő a végkövetkeztetés.
A misszó úgy néz ki, hogy lesz egy szombat esti NAGY buli, amit most csak szerényen hívjuk ASOT 500 -nak, erre kellene kijutni, amelyet Den Boschban (hollandusul ‘s-Hertogenbosch) nevű kisvárosban fognak tartani. Majd szeretném megnézi egy picit Amsterdamot, és vissza jönni. Az egészet egy hosszú hétvége keretében tervezem, vagyis 2 éjszakát mindenképpen kint töltenék. „Mai dilemma: fapadossal vagy hagyományos járattal” bővebben
Vicces önvallomás
Azt hiszem, a budapesti éjszakának vannak vicces momentumai. Például, amikor két leányzót kísérek éjszaka hazafelé, akiket 24 órája még nem is ismertem, és panaszkodnak, hogy milyen gecik a pasik, és mindegyik csak dugni akar… Vajon, idén még találkozom olyan normális gondolkodasú, korban hozzám illő csajjal, akinek hasonló gondjai vannak a mai állapotokkal? 🙂
Minden esetre, felraktam őket az éjszakaira, és nem kevés piával a fejemben indulok haza. Lehet jobb is így magamnak irkálni, legalább tök őszinte vagyok, és a tudatos tudatom nem szól bele abba, miket is irkalok itt 🙂
Féktelen harag – Drive Angry
Nos, ez a film is felkerül az „Filmek, amiket véletlenül néztem meg” listára.
Ugyanis eredetileg Szerelem és más drogokat akartunk nézni, de az csak Duna Plázában volt, ahhoz korábban kellett volna indulni, stb-stb. Így ráböktünk egy filmre találomra. Korábban olvastam róla egy kritikát és abban dicsérték Nicolas Cage alakítását, ellenben lehúzták a filmet, hogy jót tett volna neki egy jó rendező.
De a legnagyobb bajom, nem is ez volt vele… „Féktelen harag – Drive Angry” bővebben
Nem haszontalan este :)
Véletlenszerűen ráírtam egy vicces nevű lányzóra cseten, akinek sarokpolc vagy valami hasonló volt a neve.
Ő pedig egy Afi nevű zenekart emlegetett, akikről persze sosem hallottam.
No mindegy, kedves és aranyos leszek, utána keresek.
A formáció neve egészen pontosan A Fire Inside, vagyis Egy belső tűz.
Prágai tavasz
Tegnap este elkezdtünk Gabóval beszélgetni arról, hogy tavasszal kellene egy Prágai túrát ejteni, lehetőleg vonattal, mert a busz nem játszik, a repülő körülményes.
Lehetséges vonatok, amik átszállás nélkül és 6-7 óra alatt érnek Prágába:
05:25 Budapest-Keleti 12:38 Praha-Holesovice
09:25 Budapest-Keleti 16:39 Praha-Holesovice
11:25 Budapest-Keleti 18:19 Praha hl. n.
15:25 Budapest-Keleti 22:19 Praha hl. n.
Oda-vissza 2. osztály:
94,00 €
CityStar
4 felnőtt 250 €
Örök dilemma
Nem jó nekem Istentiszteletre járni…
Ma élesen belém nyilaltak az örok kérdések, a meddig élek, mikor halok meg, es mi lesz utánna… A legkellemetlenebb gondolatok egyike, ilyenkor mindig összerezzenek, és elkezdenek nyomasztani a válaszok. Vagy az, hogy nincsenek válaszok.
Sosem voltam ateista, mindig is hittem, és hiszek Istenben, nem hittem az evolúciós mesében, sem az ősrobbanásban, sem semmi hasonlóban. Válaszként pedig bibliai idézetek ugranak be erre, de akkor is…
Most pl. elkezdtem szédülni, ettől az egésztől…
Kiskunfélegyházi vasútállomás
Azt hiszem még nem említettem, korábban, de imádom a Kiskunfélegyházi vasút állomást.
No, nem azért mert olyan különleges lenne, vagy éppen kiváltképpen modern, de vannak kedves és kényelmes funkciói. „Kiskunfélegyházi vasútállomás” bővebben
Valóra vált álom
Tegnap este Becketts-ben ugrott be egy érdekes momentum, még a középiskolás éveimből.
Középsuli alatt volt egy kávézó ahová jártunk, suli előtt, után, közben, ritkán pedig helyette. Persze, akkoriban még csak forrócsokizas ment, legalábbis részemről. Köszönhetően annak, hogy anyukám arra nevelt, hogy a kávé fujj rossz és egészségtelen.
Viszont, néha az ember kezébe akadt az árlap, és a csúcsok csúcsa, az überálesz a listán, amin mindig morfondíroztam akkoriban, hogy vajon milyen is lehet, az az Irish coffee volt. Ír whiskey, kávé barna cukorral es tejszínnel… ínycsiklandozóan hangzott, amikor az árlapon nézegettük, és persze sosem probáltuk ki.
Borda repedés
Voltak már fájdalmaim az életben, amik emlékezetesek, és az adott pillanatban mindent elborítóak voltak. De szereztem ma egy viszonylag új elmenyt.
Sikerult már egy jólsikerult rúgással kiforditani a hüvelyk ujjam, sikerült ideg becsípődést szereznem, a fajdalmak csúcsa valahol talan a frissen tömött fog mellé ragadt aluminium fólia jelentette, eddig…
Most egy új tronkövetelő van, ez pedig a fent emlitett borda repedés, amiből persze párosan szép az élet.
„Borda repedés” bővebben
Hétfő reggel
Messzi-messzi egy távoli galaxisban, pénteken lezajlott egy kedves és jószándékú beszélgetés a munkavállalói, munkába járói időt kifogásolandó. Ezért, a távoli galaxisban lakó, szegény földönkívüli úgy gondolja, hogy időben felkel, és elindul dolgozni. Mivel életvitel szempontjából nem a napnyugtakor ágyba kerülő típus, így hat óránál is kevesebb alvás jut neki, aminek hatására kellően morcosnak tűnik az a pofa, ami a tükörből visszanéz.
No nem baj, siet kedves renitensünk, mert ugye be kell érni, így az elmúlt héten szokásosnál egy órával korábban kilép a körútra. Elszörnyülködik a megállóban hosszan elnyúló sorok láttán, akik a sárga szörnyek gyomrába akarnak beszállni. Szokatlan látvány, ilyen nem szokott lenni, amikor „normálisan” erre jár. Mindenki feszült, mert ugye sietnek dolgozni; kelletlenül, fancsali pofával nyomorognak a szörny gyomrában. Elindul, mivel kedves barátunk sötétkék kabátja van, ezért ajtó záródás után mindenki figyeli a mozdulatait
zsebéhez nyúl, de nem ellenőri karszalag, csak telefon, zenét keres, megtalálja. Hátha, elviselhetőbb lesz ez a reggel így.
Jön, a kedvesnek nem nevezhető megálló, és próbál leszállni. Ahogy még sokan mások, és persze jön az elkerülhetetlen lökdösődés. A villamossal párhuzamosan jön egy busz, ami a tovább menetelre, alkalmas is lehetne. Megáll a pirosnál. Hősünk szeretne átrongyolni az úton, és felszállni az érkező járműre.
Persze, ehhez úton kellene átjutni, mert a zebráig 3 perc oda, majd még 3 perc vissza. Ugyanis, a megálló szemben van. Természetesen a kocsisor ami között át kellene gázolni végeláthatatlan, esélytelen átrohanni köztük. Ingerülten szorongatja a korlátot, mire átjut a busz rég elment. Nos, nem baj, itt a következő sárga villamos, ami ugyanolyan jó, ha nem jobb, és egy irányba megy. Persze, ahogy ezt észlelem, már csukja is az ajtót, és visítva indul… Gyorsan átfut az agyán hogy kedve lenne az elsuhanó ajtóba kellemeset belerugni, és leköpni a sofőrt, persze, csak a munkáját végzi. Bezzeg, amikor én sietnék, még a 100 méterről bottal integető nénit is meg kell várni…
Milyen lehetőségek vannak még. Végülis jár még a rakparton egy busz. Nézzük meg.
No és mit ad Isten, pont amikor szegény emberünk a következő csodálatos zebrához ér, akkor süvít be a busz, majd mivel 3-4 perces zöld hullám van, természetesen mielőtt egyáltalán zöldet kapna a busznak már hült helye van. 3 lekésett jármű 3 perc alatt. Igazán mesés ez a reggel.
Szolid 5 percig támasztja elcsigázottan, és morcosan az egyik oszlopot a megállóban, mire megérkezik a következő, szintén tömött járat, ahol ismét azt hiszik, hogy első mozdulatra karszalagot fog rántani…
Végül megérkezünk a kívánt megállóba.
Mivel, ugye rohantunk, és nem volt időnk otthon kajálni, ezért a legelső boltba be kellene ugrani, valami harapnivalót keresni. Az egész bolt kb 5 négyzetméter, ennek 70%-a a pult és az álló hűtő, és hogy még jobb legyen a hangulat, egy valószínűleg munkába siető nő a bolt bejárat előtt beelőz, mert ő ugye siet, majd csodálkozva néz rám, hogy emberünk is bemenne. Majd, méltatlankodó pillantásokat vet, hogy bizony, mivel ő ilyen pofátlan volt a bolt ajtaját már nem lehet becsukni, ezért jön be a hideg…
Úgy gondolná barátunk, hogy ezt a csodás reggelt már nem igazán lehet tetőzni. Megpróbál a közeli kis téren lévő buszmegállón áthaladva tartani az iroda felé. Ahol 3 busz torlódott össze, egy fura gnóm „y” alakot felvéve, mert persze mindenki siet. Ezért 3 busz között átlavírozva, és mélyeket tüdőzve a benzingőzből sikerül ezt a röpke kalandot is kipipálni.
Csodás irodházhoz felér, a porta csak egy idegesen oda vetett jóreggelt kap, és fátyolos szemmel próbálja elrejteni a fortyogó vulkánt. Az iroda ajtó kicsúszik a kezéből, kis hijján összetörik a vastag üveg ajtó, hatalmasat csattan… És a joghurthoz sincs kanál az első konyhában…
Ui.: és a szemetes sincs a helyén, így a mocskos joghurtos pohár kis hijján a sarokban landolt.
Mindez persze, még mindig a messzi-messzi galaxisban.
Mai nap dumaja
Készenléti rendőr vagyok, es bármelyik pillanatban behívhatnak, szóval megyünk dugni?!
Valamit tudnak az életről
Délután amikor áthaladtam a nyugati téri aluljárón elcsodálkoztam egy pillanatra, mint egy kisgyermek. Egy gitározó középkorú urat táncolt körbe öt, a ruházata alapján erősen hajléktalan pozitív illető, a kellemes, szolid fagypont körüli hőmérsékletben, felszabadultan, mosolyogva.
Miközben én az aktuális gondjaimmal voltam elfoglalva, mint hogy inkasszó van a számlámon, holnapig él a cégem társasági szerződése, ügyvéddel kell találkozni, telewiwet javítani, stb stb stb.
Lehetséges, hogy ők tudnak valamit az életről, amit én nem?
OTP ismét
Minden kétség nélkül állítható, hogy a Nyugati téri OTP bankfiók a város egyik legforgalmasabbika.
Két ünnep közt van, és éppen innét írom soraim, a látvány a következő: 3 ablaknál dolgoztak összesen, mikor is megérkeztem fél 11-kor, kb ötöd magammal. Várakozunk hosszú percek óta, hogy szólítsanak.
Közben bejön egy „kedves hölgy” tigris mintás lábszár melegítőben(!) mélyen kongó alt hangon elkezd két ügyintézővel beszélgetni(ők csak ültek, a pult mögött, hozzájuk nem ment senki), egy harmadik pedig telefonált.
Erre többen elégedetlenkedésüknek adnak hangot, hogy ez mégis micsoda. Én ekkor nyúlok az zsebemben lapuló, okos, marok telefonomhoz, és kezdem el ezt gépelni.
Lassúakat húzok az ananászos Monsterembe, hogy ezzel is teljen az idő.
Az egyik trécselő kollegina megsajnálja a várakozó, most már gyerekekkel és anyukákkal felduzzadt tömeget, és kegyesen nyom egy hívó gombot. Megörülnek, oda sietnek. Majd kiderül, hogy nem oda kaptak sorszámot amit akartak. Vissza a start mezőre, dobj újat…
Végül, eltelik még 5 perc, mire szólítanak.
Kinyitott még egy ügyintéző a sarokban, ezért ez hatalmas gyorsulás. Elmondom a bánatom, megmondja a frankót, örülünk, elköszönök, majd végül a kérdés, hogy akkor milyen valuta tranzakció is lesz?
Ööö, semmilyen?
Jó, mert a papíromon az áll… Még jó, hogy lakossági ügyintézésre nyomtam.
Ekkor lepereg pár kocka az elmúlt percek várakozásából; megértem az elégedetlenkedő kedves idős hölgyet az imént, aki a biztonsági őrrel harcolt, hogy szar a gép, és nem egyértelműek a kiírások, és azt az anyukát is, aki 10 percet várt, hogy végül kezdhesse újra a sorban állást.
Annyit még hozzá tesz a kezelőm, hogy hát, érzékeny a gép kijelzője, biztosan félrecsúszott..
Aha, most van dolgom először touchscreennel…
Igazi ünnepi kavalkád…
Mai cuki szó
Pár hónapja írtam az első hasonló nevű rövidséged bejegyzésem, de gondoltam, hogy ismét folytatom ezt a sorozatot, miután egy csodás cuki szónak ismét sikerült mosolyt csalnia az arcomrará.
Ez a szó pedig a dübi.
Nomád ételfutár – elsőre
Nos, jó ideje szemeztem már a Nomád étel kínálatával, és gondolkodtam rajta, hogy kellene is valami jóságosat innét magamba emelni. Végülis, amikor az első éhségi ingerem megérkezett ma, úgy gondoltam mikor máskor rendelnék, mint ma.
Akkor ucc neki.
„Nomád ételfutár – elsőre” bővebben