Nokia szervíz, meg anyukám

Nos, történt hogy édesanyámnak van egy szerencsétlen Nokia 6101-ese.Ezt a mókás kis kütyüt áprilisban vette.

Májusban, valami rejtélyes oknál fogva nem lehetett bekapcsolni.

Elküldtük szervízbe. Vissza jött szervízből egy hónap múlva megjavítva. Öröm-boldogság, újra lehet használni…

Ez az örömteljesnek mondható, emocionálisan túltelített állapot egészen júniusig tartott, amikor is újra megismétlődtek a fentiek. Édesanyám ismét elküldte szervízbe a telefont, majd egy hónap múlva ez a meghökkentő válasz érkezett: „Nokia szervíz, meg anyukám” bővebben

Amikor a fagyi még utoljára visszanyal

Szóval a „kedves” francia ex-főnököm, kitalálja, hogy én DIREKT lelőttem a szervereket, és ezért nem tudtak dolgozni hétfőn.
Kár, hogy utoljára pénteken este voltam bent távolról az egyik gépen, azért hogy adjak magamnak Allow-t az otthoni IPmre, hogy tudjam a Wikit orrvérzésig szerkeszteni.

Egyébként, ha valamit meg akartam volna ölni, akkor nem a fejlesztői gépet ölöm meg, hanem a frontendeket. Barom.
Másrészt, ha valamiben kárt akarok tenni akkor miért írok dokumentációt hétfő hajnal fél háromig? He?

Akkor most kinek számít a becsülete, barom arcú, csigazabáló, előbb gondolkodó, aztán ugató, büdös, önelégült mocskok?
És mi a f*szért rágalmazol, amikor felhívni meg nem mersz, csak felhívatni a talpnyalóddal, akinek annyi esze van, mint két marék száraz lepke ürüléknek?!

Ennyit akartam bíró nő.
Köszönöm a szót.

Péntek esti tortúrám a BKVval.

Mint az előző postomban említettem Erikával kellett találkoznom este. A találkozás helyszíne Deák tér volt, az időpontja pedig 20:30. Nos, most én Nyugati pályaudvarnál dolgozom, tehát a Westend felől közelítettem meg a Metró állomást.
Lelkiismeretes és becsületes ember lévén gondoltam veszek jegyet, mert ugye azt úgy kell. Volt nálam apróként 2 db százas, az egy szakaszjegyre pont elég, Deákig azzal eltudok menni. „Péntek esti tortúrám a BKVval.” bővebben

MLM rabszolgái voltunk

Nagyjából fél éve láttam ezt elöször kiplakátolva valamelyik Metró alluljáróban, – akkor is hatalmasat röhögtem a címén – most pedig egyik weboldalon ismét szembe találkoztam vele…

Úgy érzem ez magasan a „sosem veszem meg” kategóriába tartozik, ahogy pl ez is.

MLM rabszolgái voltunk

Ahol Győzikék megélnek vastagon, ott az ilyen könyvek írói is… „MLM rabszolgái voltunk” bővebben

OMG

iwiwen találtam egy állás ajánlatot, ami igen mókásan fest:

LIVE EARTH…
Feladva július 16., 09:10

Megmentheted a földet,
ez nagyon szép,
de ki ment meg téged??

Most fontos ember lehetsz. Önkénteseket keresünk IDÖUTAZÁS előkészítéséhez. Testre szabott érdekes munkák, melyek részben az interneten, részben élőben végezhetsz. Mielőtt elpusztul a föld és vele pusztulsz te is. Úti cél, kb. 1000 – 5000 év a jövőbe
Telefonon időpontot kérhetsz. Az időutazás mikéntjéről személyesen beszélünk, de az elvégzendő munkákról néhány infót telefonon is kaphatsz. E-mailre nem válaszolunk.
Kérjük, hogy fantáziátlan nyájemberek ne hívjanak, ők csak éljék tovább azt amit életnek hisznek.

Tel: 06-20-xxx-xx-xx

Good night

<DjZoNe> szép álmokat kislány
<DjZoNe> vigyázz magadra 😉
<Mül<öJmÖ$ HeJcEgNöC$kE> te is
<Mül<öJmÖ$ HeJcEgNöC$kE> és hiányzol
<Mül<öJmÖ$ HeJcEgNöC$kE> jó éjt szépálmokat
<Mül<öJmÖ$ HeJcEgNöC$kE> kezekkel csak óvatosan
<Mül<öJmÖ$ HeJcEgNöC$kE> puszi

Most azon morfondírozom, hogy mikor hallottam utoljára azt hogy hiányzol, mély mögöttes tartalommal, és úgy hogy tudtam, nem csak üres szavak vannak mögötte, hanem érzelmi töltés. Fél éve, talán…
És hiányzik ez az érzés, hogy fontos vagyok valakinek, nem csak úgy mint ember, hanem mint érző lény, mint férfi, mint pár vagy mint kedves.
Mert nyilván, fontos vagyok az üzleti partnereimnek, hogy müködtesem a szolgáltatást amire szerződtünk, működtessem az informatikai architektúrát.
A fönökömnek, hogy hozzáadott értéket termeljek, termeltessek, ne csak egyszerűen weboldalt csináljunk.
Az étteremnek ahol eszem, különben egy adaggal több kaja rohadna rajtuk.
A boltnak, ahol veszem a mindennapi kellékeimet, az öltönyöm, a cipöm, az ingem, a nyakkendőm, és mindent amitől engem Lakatos Zsoltnak lehet nevezni.
És azoknak akiknek a segítségemre van szükségük, emberileg, anyagilag, mentálisan, bárhogy.

De kinek vagyok fontos igazán?
Akinek nem ezek kellenek belölem, hanem hogy én ott legyek, velem találkozzon, engem halgasson, hogy elég legyen egymással szembe leülnünk és az a szemvillanás kumráni hosszúságú könyveket mondjon el.

Csak pár ilyen ember van. Öket nevezem én barátaimnak, és köszönöm hogy vannak nekem.
Akkor is, amikor jól mennek a dolgaim, akkor is amikor rosszul, amikor mélypontokat élek át, és amikor halálosan boldog vagyok.
Köszönöm.

Milyen jó, ha az embernek van egy „huga” aki msnezik, és néha rádöbbenti ilyenekre.

Ez a zene pedig azért jön, mert most igy érzem jónak:

[audio:forigner_-_nothings_gonna_change_my_love_for_you.mp3]

Megint hétfő

Nos, tegnap sikerült a munkának adni egy pofont, ugyanis évek óta először dolgoztam vasárnap. Mindezt a szombat esti bulizás fényében 4 óra alvással sikerült abszolválni.
De mondtam Francknak, hogy ha lement ez a 3 projekt, amin most dolgozunk engem nem látnak legalább egy hétig az irodában.

A másik kedves dolog, hogy szopunk Macel, mint a torkos borz. Valamiért a videó lejátszónk Safari alatt szarul megy, és még ötletünk sincs rá. Ma hoznak valamilyen Mac vasat, és kiderül. Talán…