Hogyan intézzünk erkölcsi bizonyítványt gyorsan?

A bejegyzés 2012-ben készült, azóta a benne lévő információk már nagyrészt elavultak.

Mivel én, mint a bürokrácia elsődleges ellensége és ellenzője irtózatosan utálom a sorbanállás, és amikor asztali tenisz mérkőzést játszanak velem, így amikor a szellemtudományi akadémiai jelentkezésnek feltételéül szabták az erkölcsi bizonyítványt mindent átolvastam ami a témában fellelhető volt, hogy lehetőleg minél kevésbé kelljen oblákolnom azt a bizonyost, az igazolás beszerzési folyamat közben.

Hatósági erkölcsi bizonyítvány

“Hogyan intézzünk erkölcsi bizonyítványt gyorsan?” bővebben

Zűrös hétvége

A május elsejéhez köthető, elméletben négy napos hétvégének a célja ugye elméletben az lenne, hogy az ember jól kipihenje magát. Legalábbis szocialista módon így ünneplik a “munka ünnepét”.
Nos, nekem sikerült elég sok teendőt összehalmozni erre a négy napra, mint TODO lista, így most ezeken rohannék át, egy picit 🙂

Első este, ami péntek, vagyis a hétvége előszobája kezdődött egy Crystal Waters estével MiX-ben. Ami az előzőnapi buli miatt torkollott érdektelenségbe, de tény, hogy nem voltunk túl sokan a helyen. De legalább jó fotókat lehetett készíteni a művésznőről, miközben szólt a Destination Unknown.

Következő nap igérkezett igazán izgalmasnak, mivel a Long Road zenekar délutáni klipp forgatást tartott az Újbuda centerrel szemközti gyártelepen, ahol a Heaven and Hell studió található. Ez a program délután 2-kor startolt és elég keményen ránk esteledett, mire elkészültünk minden jelenettel. Fáradtan hazafelé kullogva találkoztam össze Horival Joiner’s előtt, így természetesen be kellett ugrani, és iszogatni egy picit. Mondjuk ez a pici részemről egy liter bor lett. Nagyjából este 11-re sikerült ezt a mennyiséget abszolválni, majd hazaugrottan átöltözni és indultam is a trance ír fenegyerekének John O’Callaghan bulijára a Cinema Hallba. Már facebookon is jeleztem, hogy durvának igérkezik az este, ezt mind háromnegyed 12-kor. A megérzéseim igazolódtak is a helyszínen, ahol sikerült az amúgy sem porzó májamra még egy jó adagot rátölteni. Ellenben legalább jót buliztunk, viszont volt egy pont, ahol már nagyon meguntam a történéseket, plusz a helyi kis drámákat, és inkább sétáltam egyet az éjszakaiig…

A következő nap az erős este miatt egy picit későn kezdődött. Az egyes számú programom az volt, hogy átugorjak MacDeejayhez, és megszemléljem az új rezidenciájukat a KSH épületével szemben, majd pedig borozgassunk a teraszon és átbeszéljünk dolgokat, amiket az irodai körülmények közt nem lehet. Innét indultam kifelé az Ismerős Arcok koncertjére a Nemzeti Majálisra. Ahol sikerült szintén sötétedésig kint maradni, ismerősökkel, majd pedig még egy rádió adást kellett vágni S.O.S. jelleggel, ami eltartott diszkréten este 11-ig. Eközben kaptam Katától egy telefont, hogy holnap fotóznék-e, mert kedves barátnőjének szüksége lenne egy jó fotósra, ha már sminkes, stylist, és ékszerek is vannak hozzá. Természetesen ilyen kérésnek nehéz nemet mondani, így nem is tettem.

Ennek következtében délután 1-től Margit-szigeten kalandoztunk, jártuk a réteket, üldögéltünk fákon, fetrengtünk fűben, és minden ilyesmi, viszont az eredmény magáért beszél 🙂

Az estét persze aznap is a Nemzeti Majálison zártam, ahova is sikerült kiérni a Kárpátia koncertre, majd este rohantam vissza a városba, mivel megígértem Juditnak, hogy a városban megyünk iszogatni és eltűnünk egy picit a pesti éjszakában. Ebből ugyan megint lett egy csodás bejegyzésem, és egy vastag anyázás a BKV-ra,

BKV utastájékoztatás ismét villan

Ismét egy csodás levéllel igyekszem hozzájárulni a budapesti közösségi közlekedés jobbátételéhez, és megosztani egy kedves levelet, hogy hogyan is sikerült az operát origó pontnak tekintendően visszajutni félóra múlva ahonnét indultunk, duplán kiidegelve.

“BKV utastájékoztatás ismét villan” bővebben