Megfizethetetlen dolgok

Szokás kocka körökben dobálózni a priceless jelzővel, a mostani helyzetemre is kb ez illik a legjobban.
Egy mondatban sűrítve úgy nézne ki, hogy priceless dolog az unokatesóddal találkozni egy olyan város vasútállomásának jegypénztárában ahol még sosem voltál. Főleg, ha egy városból indultatok, pláne, ha egy vonattal, de pláne, ha miattad szálltak rossz irányba… Na, de lássuk a sztorit 🙂

A kép innét való

“Megfizethetetlen dolgok” bővebben

Bajai Halászléfőző Fesztivál 2009 – képek

A fesztivál alatt lőttem kb 1000 képet, de mind természetesen nem fogom megosztani veletek. Ellenben pár darabot, amit eddig lecroppoltam, átméreteztem, meg vízjeleztem, azokat megosztom most veletek.

Jönnek még továbbiak is.
“Bajai Halászléfőző Fesztivál 2009 – képek” bővebben

Dupla buli utáni rohanás

Nos, a tegnapi bulinak egészen jó végkifejlete volt, bár a taxis annyira nem örült, amikor kiszálláskor mondtam neki, hogy jah, egyébként bokáig pezsgős vagyok, és a teljes hátamon folyik… Picit elkerekedett a szeme, na 😀

Viszont sikerült hajnali 13:00 előtt nem sokkal felkelnem, és kinéztem a legszinpatikusabbnak tűnő vonatot, ami a fél négykor startol, majd átszállás nélküli, nehéz páncélos lajhár sebességével fél nyolckor ki is tesz “felcserepedésem” helyszínén és a Halászlé Ultimate fővárosában. “Dupla buli utáni rohanás” bővebben

Szülinapos, utazós és bulizós hétvége

Mint azt bizonyára tudjátok, no meg a már olvashattátok, és a feltöltött képek alapján nyílvánvaló lett, a hétvégt Baján töltöttük, édesanyámék házában. Ezzel együtt résztvettünk a Bajai Halászléfőző Népünnepélyen, péntek este pedig a Rising Sun elektronikus zenei fesztivál nyitó rendezvényére ráztuk magunkat.

Node, hogyan is volt ez.
“Szülinapos, utazós és bulizós hétvége” bővebben

Three Drives on Vinyl Baján

Tamással most megyünk a Party of Rising Sun Fesztivál nevű rendezvényre, ahol a ma este egyik fellépője a Greece 2000 nevű remek művet 1997-ben elékszítő holland Dj páros lesz 🙂

Azt hiszem most dedikáltatni fogom a CD-met, miközben nagyot fogunk bulizni és ünnepelni ennek a 28-éves állatnak a születésnapját. Bár a hangulat már így is jó, nagyapám sok pohár bora után 🙂

Hanganyag: a lejátszáshoz Adobe Flash Player (9-es vagy újabb verzió) szükséges, amelynek a legfrissebb változata letölthető innen, valamint a böngészőben engedélyezni kell a JavaScriptet is.

Haza

Ma este eldöntöttem. Hajnalban haza megyek… 🙂
Szóval, így most alszom 3 órát, aztán vonatra ülök, és megyek Bajára 🙂

Az a baj, hogy a gondoltaiam, most nagyon egy felé járnak, de vele jövő hétig nem találkozunk, akkor pedig inkább távol legyek, és egyben beváltsam anyukám felé a kötelességem is, hogy Pünkösdre otthon vagyok 🙂

Utazás in details

Szóval ott tartottam 50 perce, hogy taxi a ház előtt, és ilyenek.

Nos, a taxis úgy gondolta, hogy bár a Margithíd akár köpésnyi távolságra van tőlem, mégis az Erzsébet híd lesz az, ahol mi át akarunk menni, és rá akarunk fordulni a Keleti pályaudvarhoz elvezető cél egyenesebe. A város nézésnek az ára majdnem az lett, hogy lekéstem a 6:30-as Baranya ICt. Ettől egyedül az mentett meg, hogy a 3-as pénztárban ülő kedves szőke hölgy világbajnok sebességgel adta ki a jegyeket. Ha jól rémlik 6:24-kor álltam be a sorba, és 3 perc múlva már a jegyekkel a kezemben siettem felfelé a lépcsőn. Mindenzt úgy, hogy legalább 6-an álltak előttem.

Pontosan indultunk, és most az utasellátó kocsiban ülve pötyögöm eme sorokat “Kontinentális reggeli”-m fogyasztása közben, miközben elhagyjuk éppen a várost, ahol élek. Most értünk ki Tétényől. Ha visszafoghatatlan közlés kényszerem lesz, majd úgyis folytatom.

9:40 körül majdnem könny szökött a szemembe, megláttam azt a mozdonyt, amit 4 évesen vezettem. Nem, nem játék mozdony volt. A Baja-Sárbogárd útvonalon közlekedő M41 2142 névre hallgató szépség volt. Azóta amikor meglátom, mindig elérzákenyülök. Most is félálomban üldögéltem az InterPici egyik négyesében, és felnéztem, és amikor legláttam csak annyit, mondta, hogy szia bébi 🙂

Node, most hazaértem és valahogy így fest a családi kép most körülöttem:
András, Tamás és a batyi

Pihi

Igen, a hír igaz egy picit el vagyok tűnve. Meglehetősen sokat dolgozom, és elég keveset alszom.

De, most úgy döntöttem, hogy lejövök Bajára, egy kicsit kipihenni magam, mert masszívan rám fér. Scolddal és encsivel olyan háromnegyed 12 körül találkoztam, és indultunk a Vizek és Ízek városába. Már kettő előtt leértünk, szóval encsi elég nagy lábbal vezetett. Én csak annyira voltam álmos, hogy az egyik kanyarban eldöltem, és elaludtam… Azzal, hogy végig aludtam közel másfél órát 50%-al megnöveltem az alvási rátámat a tegnapi nap hasonló időszakához képest.

Node, most megnézem a konyhában, hogy van-e még rettegő ananász az asztalon, aki attól tart, hogy tovább fogom szeletelni, aztán pedig megnézem, hogy még mindig olyan kényelmes-e a bajai ágyam.

Mission Impossible

Adott feltételek:
– Időpont: 11:30, december 23 (vasárnap)
– Terület: Kelet-Közép Európa, Duna-Tisza köze (Magyarország)
– Helyszín: É: 46°110260” K: 18°570833′ (Baja)
– Járűm: 1.4-es ’90-es évjáratú Ford Escort, sofőrrel

Feladat:
– Kúpos zuhanyrózsa és gégecső vásárlás

Nehézségi szint:
– Extreme

További intrukciók:
– Sok szerencsét!