Telefonok meg a Nokia

Nos, ahogyan páran láttátok az egyik telefonom lecserélésre került, nevén nevezve a gyereket, egy csodás 6500 classiccal lett gazdagabb a mindennapi informatikai architektúra, amit magammal cipelek.

Halott telefon

Öröm-boldogság, átmigráltam az összes telefonszámot, eseményt, születés és névnapokat, családi eseményeket, és minden ilyesmit. Na, jó szelektáltam azért pár nevet, és eseményt. De teljesen elégedett vagyok eddig a kis vékony fekete szörnyeteggel. ( Ezzel a telefonnal készült a Menno De Jonggos videó… Csak a felbontást felejtettem el növelni 🙁 )

“Telefonok meg a Nokia” bővebben

Egy régi ismerős

Néha rámtör az érzés, hogy tényleg belaktam a várost.

Utazom és ismerősök itt és ott. Ismerem a gyrosonál a török srácot, a virágos kiscsajt, a boltos nénit, a mekis pénztárost. Volt egyetemi csoporttásam jön velem szembe az éjszakain, ismerősök szállnak be a metró szerelvénybe mellém, stb stb.

Ez nagyságrendekkel más, mint az első 2 évem a fővárosban, amikor bárhova mentem, sehol sem jöttek szembe ismerős arcok, még véletlenül sem. Vagy csak nem vettem észre, nem tudom.

Szerdán például ebéd után sétálgattam Kolossy téren, és láttam egy profilból ismerős arcot, amint éppen térképet bújt. Először nem voltam biztos benne, ezért megvártam, amig felnéz. De igen ő az.

Exec volt. De régen is láttam Gézát. Először láttam, hogy nem ismer meg, nyilván sokat változtam az elmúlt 2-3 évben, főleg radikális újdonság a haj hosszamban keresendő.
Node, mindegy is, a Montevideó utcába ment valahova, megmutattam neki, hogy melyik is az, ha már ott dolgozom. Közben pedig elmeséltük egymásnak, hogy ki mivel foglalkozik, milyen területen, beosztásban stb.

Aztán beszélgettünk a rég elfeledett trefortos arcokról, és ilyesmikről.

Utoljára akkor találkoztunk, szerintem, amikor Layzával mentünk megnézni az Operaház fantomját.
Jó volt újra látni.

Morális posványon gázolok

Szóval tegnap este Morrison’s Operából mentem hazafelé, és egy srác telefonált az Oktogonnál, az éjszakai megállójában:

– És akkor megkérdezte, hogy akkor most nem ő életem szerelme. Mondtam, neki hogy de, de attól még az ember néha keres más utakat…

Ez megint magasan a bazmeg kategória. Nem tudom megint velem van-e gond, a mostani fiatalsággal, vagy globálisan a világgal “Morális posványon gázolok” bővebben